Sziklára épült itt minden: a havasok közötti, magasban fekvő völgyekben mindig is gyenge volt a termőföld, nem csoda hát, hogy szikár és kemény embereket nevelt ez a táj.
Sorozatunk újabb részében ismét a régi Magyarország keleti vidékére utazunk. A Hargitától a Gyergyói-havasokig terjedő, magaslati völgyek igazi zárt bástyát alkotnak – a legautentikusabb, legkitartóbb székely vidék ez. Az egykori Csík vármegye északi területén a Maros, a délin az Olt forrása található; két irányba indulnak el, külön utakon folynak, végigkanyarognak Erdélyen és még azon is túl, de vizük végül odaér Közép-Európa közös nagy folyamába.
Csík, ahogy a többi székely szék, majd vármegye is, legendák és mítoszok földje.
Az ősmúltból itt maradt, néphagyomány útján megőrzött történetek és a később költött legendák között nehéz meghúzni a határvonalat, de ez az elmosódottság, a valóság és a mesék világának egymásba szűrődése jól áll a székely örökségnek.
A pőre valóságot persze tudjuk: Csík több mint száz évvel, majd közel nyolcvan évvel ezelőtt ismét Románia része lett, az egykori Udvarhelyszékkel Hargita megyét alkotja. A székely magyarság most is ugyanúgy kitart, mint a régi időkben. Érdekesség: Csík vármegyében a 19. század végén 83 százaléknyi magyar és 11 százaléknyi román népesség élt; a mai, nagyobb Hargitában ugyanúgy 83 százalék a magyarok és 12 százalék a románok aránya. Itt hát nem porlik az a bizonyos kőszikla.
Sziklára épült itt amúgy is minden: a havasok közötti, magasban fekvő völgyekben mindig is gyenge volt a termőföld, nem csoda hát, hogy szikár és kemény embereket nevelt ez a táj.
A csíki látkép jellegzetes, önmagát sokféleképpen, apró eltérésekkel meg-megismétlő vidéket mutat. A hol távolabbi, hol közelebbi hegyek kulisszái előtt kopár dombok húzódnak, azok előtt pedig a hosszan kanyargó völgyekben fehér falú, tornyos templomok köré rendeződnek a falvak – amelyek mintha láncra lennének felfűzve a völgyön végighúzódó országúton.
Csíkszentdomokos, a Márton Áron-kultusz központja, Csíkkarcfalva a középkori vártemplomával, Gyergyószárhegy az ősi várkastéllyal, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros vadromantikus vidéke, aztán fönt a keleti hegyekben, mindentől távol Gyimes kies falvai az ezeréves határon, odalent, az Olt mély völgyében pedig Tusnádfürdő, mellette a Szent Anna-tóval – minden Erdély-kedvelő magyar legemlékezetesebb kirándulóhelyei Székelyföldön.
„A csíki ember ahány, annyiféle. A csíki néplélek pedig a fenyvesnek, a napsütötte havasi legelő illatának s a metsző, velőkig ható száraz csíki fagynak csodálatos keveréke. A fenyves áhitatos zúgása nevelte Istenhivésre s a havasok napsütéses világa tükröződik vissza mókás kedélyében, művészi ízlésében; a száraz, csontot hasogató hidegnek, a Hargita havat porozó szelének köszönheti végül szívós ellenálló-képességét az idők viharaival szemben, amihez az anyagi javakban oly mostoha természet jó adag leleményességet is adott neki”
– írták 1938-ban a Turisták Lapjában, s a romantikus túlzások ez esetben mintha nem is esnének olyan távol a valóságtól.
Csíksomlyó pedig nemcsak Székelyföld vagy Erdély, hanem az egész magyar kultúra és történelem egyik legmegejtőbb, szimbolikus helyszíne. „Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép, amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány” – mondta Ferenc pápa 2019-ben Csíksomlyón. Ahol – jó esetben napsütésben – évről évre megtisztulnak lelkiekben, szellemiekben az ott járók – de talán még a közvetítést nézők is.
Rá is fér mindenkire, mindannyiunkra ezekben az időkben.
Fotó: Shutterstock
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az energiatárolás kulcskérdés a jövő energiaellátásában.
Az utóbbi évekhez hasonlóan idén is szélsőséges időjárás: fagy és szárazság keseríti a magyar gazdák életét, ráadásul a kereskedelem globális konfliktusok miatti átalakulása tovább nehezíti a helyzetüket. Ahhoz, hogy versenyben maradjanak a világpiacon, elodázhatatlanok a technológiai fejlesztések.
40 fokot mértek szombaton Budakalászon.
A háború kitörése óta Ukrajnába és Ukrajnából több ezer milliárd forintnyi valuta és arany áramlott Magyarországon keresztül.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Ismét megdőlt a melegrekord, szombaton a hőmérséklet elérte a negyven fokot.
A parkolási díjat ezután kizárólag mobilalkalmazáson keresztül lehet majd rendezni.
