Teljes káosszal kezdi a nyarat Románia – az RMDSZ keskeny pallón egyensúlyoz

Teljes káosszal kezdi a nyarat Románia, és az ezért való felelősséget forró krumpliként dobálja a súlyos megszorítások miatt eleve népszerűtlen négytagú kormány­koalíció két fő ereje, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Közben nagyot erősödött a szélsőséges magyar­ellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR): a legutóbbi választáson 18 százalékot szerzett, most pedig 35-40 százalékos a népszerűsége, úgyhogy szűk rá a mandátumkabát. Ráadásul a pártelnök George Simion a 2024-es államfő­választáson nem sokkal kapott ki Nicușor Dantól. 

A két nagy párt más-más feltételeket támaszt egymással szemben: a szocdemek központi követelése, hogy az AUR által is támogatott bizalmatlansági indítványukkal megbuktatott Ilie Bolojan ne térhessen vissza a miniszterelnöki székbe. Ezzel az a probléma, hogy Ilie Bolojan nemcsak kormányfő, hanem a PNL elnöke is, és nehéz úgy együttműködésre törekedni egy párttal, hogy közben a vezetőjét elutasítják. A koalíció két kisebb pártja, a liberális Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 

Utóbbi részéről már ki is jelentették: bárkivel hajlandók koalícióra lépni az AUR-on kívül. 

Az RMDSZ kettős helyzetben van – értékel lapunknak Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Egyrészt az AUR-on kívül tényleg minden párttal tárgyalóképes, és mindkét nagy blokk által elfogadható szövetséges, mert a magyar választók számarányából kiindulva nem jelent közvetlen hatalmi fenyegetést, és még közvetíteni is tud a vitázó felek között. Mellette szól a frakciófegyelem, a stabilitás érzete is – fogalmaz a szakértő. Másrészt viszont a magyar párt, bár remekül szerepelt a legutóbbi választáson, nem képvisel nagy erőt: 32 mandátuma van a 464-ből a törvényhozás két házában. Mint Illyés Gergely rámutat, a három szélsőjobboldali pártból, a Románok Egyesüléséért Szövetségből, a talán nála is szélsőségesebb SOS Romániából és a Fiatal Emberek Pártjából (POT) lemorzsolódók önmagukban fel tudnak sorakoztatni ekkora erőt. „Ez nagy fejtörést okoz az RMDSZ-nek is. Úgy látom, nincs nagyon más útja, mint a hagyományosan nyugatorientált pártok: a PNL, az USR és egyelőre a PSD” – latolgatja a szakértő. Ezért kommunikálja azt az RMDSZ, hogy szeretné helyreállítani az eddigi koalíciót. Hogy Bolojannal vagy nélküle, az már lényegtelen, a magyar szövetség nyitott mindenre. Ha sikerül túllépni a nagy pártok személyi ellentétek miatti konfliktusain, és létrejön egy új kormány, annak valószínűleg az RMDSZ is tagja lesz – mondja Illyés. 

A párt a másik fronton, az új magyar kormánnyal való kapcsolatok ügyében is kivár. Bár egyelőre nem tudni, változik-e a nemzetpolitika, Illyés Gergely úgy fogalmaz, hogy az RMDSZ a stabilitás és a kiszámíthatóság révén tehermentesítve volt Budapest felé az elmúlt években. Most arra várnak, hogy Budapest kezdeményezzen. Kérdés, hogy ha netán csökkenne a magyarországi támogatás – akár az anyagi források, akár a politikai kiállás –, az milyen következményekkel járna. Illyés hangsúlyozza, hogy az Orbán-kormányok nem az RMDSZ-t támogatták, hanem az erdélyi magyarságot, a programok jelentős részét sem a szervezet bonyolította le. 

Az RMDSZ is mindig azzal védekezett Bukarestben az „Európa-ellenes” magyar kormánnyal fenntartott kapcsolatai ügyében, hogy ő a mindenkori magyar kabinettel igyekszik jóban lenni. Az is hivatkozási pont lehet, hogy a Tisza Párt és az RMDSZ egyaránt a fősodor része az európai néppártbeli tagsága által – igaz, 2021-ig a Fidesz is e pártcsalád része volt. Más kérdés, hogy a román politikum és közbeszéd az új magyar kormányra is pillanatok alatt rásütheti a nacionalizmus vagy revizionizmus bélyegét bármiféle indok nélkül.

Nyitókép: Parlamenti tanácstalanság kormánybuktatás után
Fotó: AFP/Daniel Mihailescu