Ez lesz az ára, ha szélerőművekkel árasztja el az országot a kormány
Tájképi és zajvédelmi korlátozásokat kell feloldani, és még az is kérdéses, hogy megéri-e nekünk ez a technológia.

A Fidesz energiáért felelős szakpolitikusa hosszú interjút adott, amelyben többek között értékelte a Tisza-kormány válságkezelését, valamint arra figyelmeztettt, hogy az őszi időszakban jelentős esélye van egy gázválság kialakulásának, ezért idejében fel kell készülni rá.

Hosszú interjút adott az Indexnek Hortay Olivér energiapolitikai szakértő, aki nemrég elfogadta Bóka János arra vonatkozó felkérését hogy üljön be a Fidesz parlamenti frakciójába.
Az előtte álló új feladattal kapcsolatban elmondta, parlamenti képviselőként kerülni fogja a személyeskedést, ami a magánéletben sem jellemző rá.

Hortay azt is kifejtette, szakértőként miért csatlakozott annak idején a Megafonhoz. Mint mondta: „A Megafonnál szerzett tapasztalataim nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kutatási eredményeim és a szakpolitikai gondolataim minél több emberhez eljussanak, és érdemi hatást tudjak gyakorolni a közéleti vitákra.”
Az Index munkatársának kérdésére azt is kijelentette, soha nem mondták meg neki a Megafonnál, hogy hogyan és mit posztoljon. „Én egy szakpolitikai területtel foglalkozom, és talán nagyképűség nélkül mondhatom, hogy azok közé tartozom, akik a legjobban értenek hozzá az országban. Éppen ezért nem is lett volna indokolt, hogy bárki tartalmi iránymutatást adjon nekem” – fogalmazott.
Hortay arra is reagált, hogy a Lakmuszon olyan cikk jelent meg róla, amely igyekezett a szakmai felkészültségét kétségbe vonni.
„Egy korábbi cikkükben – amire vélhetően most is hivatkoznak – egy olyan századvéges adatfelvételt és az abból született eredményeket kritizálják, amelyek azóta megjelentek a szakterület egyik legelismertebb nemzetközi tudományos folyóiratában, az Energy Research & Social Science-ben. Egy ilyen újságban több bíráló, több körben, nagyon alaposan átnézi a kutatást és az elemzést. Természetesen mindig lehet kritizálni a méréseket, és az eredményeinket is. Egy kutatás esetében mindig felvethető kérdés, hogy a módszertana mennyire megalapozott vagy helyes. Én azokban a kutatásokban bízom a leginkább, amelyeket a kollégáim vagy én végeztünk, és nem tartom ördögtől valónak, hogy ezek eredményeiről közleményekben, tudományos cikkekben vagy akár videós formában is beszámolunk. Szívesen fogadom, ha valaki szakmai alapon vitatja ezeket az eredményeket, de itt aligha erről van szó. A Lakmusz nem tényellenőrzést végzett, hanem kukacoskodott, vagy ha keményebben fogalmazok, személyes politikai támadást indított ellenem” – fejtette ki.
A szakértő és leendő parlamenti képviselő a kormánynak a napokban fellépő energiaválsággal kapcsolatos ténykedéséről is elmondta a véleményét.
„Ha megnézzük az elmúlt napok eseményeit, akkor valóban kirajzolódik egy kaotikus kép a válság kezeléséről. Politikai okokból jelentős személyi változások történtek az MVM-nél és a paksi atomerőműben, miközben még a Gazdasági és Energetikai Minisztérium sem állt fel.
A paksi atomerőmű lekapcsolásával kapcsolatos kérdések ráadásul már június vége óta ismertek voltak, ennek ellenére most úgy beszélnek a kialakult helyzetről, mintha derült égből villámcsapásként érte volna a kormányt.
Közben az európai gáztárolók szezonális töltöttsége történelmi mélypontra csökkent, a közel-keleti konfliktus pedig tovább növeli a bizonytalanságot az energiapiacokon. Egy rendkívül nehéz helyzet alakult ki, amely a következő időszakban még komolyabb kihívásokat hozhat. Ehhez képest az elmúlt hetekben és hónapokban folyamatosan azt hallhattuk, hogy nincs itt semmi látnivaló és sorra érkeztek a sikerjelentések. Az energiaügyi miniszter körülbelül egy hónapja arról beszélt, hogy sikerült feltölteni az olajtartalékokat, arról azonban nem tett említést, hogy a legkritikusabbnak tekinthető gázolajkészletek szintje alacsonyabb volt, mint amilyen április végén, a kasszakulcs átadásakor” – fogalmazott.
Arra pedig, hogy a jelenlegi kormány az előző vezetésre mutogat, azt mondta: „Ami a villamosenergia-rendszerben tapasztalható problémákat illeti, szerintem a Tisza-kormányon igenis számon lehet kérni a válságkezelést.
Noha június vége óta napirenden volt a kérdés, és előre látható volt, hogy probléma lesz, nem készültek fel megfelelően.
Emellett egy válsághelyzetben, amikor a szakértelem és a tapasztalat kulcsfontosságú, leváltották a szakmai vezetőket, az elmúlt napokban pedig egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, ami teljes káoszt okozott. Ugyancsak felróható, hogy másfél-két héttel ezelőtt, amikor már látható volt, hogy gond lehet a paksi atomerőmű működtetésével,
nem kötötték meg előre azokat a villamosenergia-vásárlási ügyleteket, amelyeket akkor még 100 euró/megawattórás áron megtehettek volna.
Tegnap estére ez az ár már 550 euró/megawattórára emelkedett. Az üzemanyagpiaccal kapcsolatban is felvethető kritika, hogy április vége és július vége között – annak ellenére, hogy megszüntették a védett üzemanyagárat – csökkentek a rendelkezésre álló gázolajtartalékok.”
Hozzátette: „Ami az előző kormány teljesítményét illeti, annak átfogó értékelése szerintem már a történészek és a kutatók feladata lesz. A villamosenergia-rendszer esetében azonban vannak olyan tények, amelyeket érdemes rögzíteni. Az előző évben tízéves mélypontra csökkent Magyarország villamosenergia-importigénye. Az, hogy a paksi kiesés jelenleg elsősorban csak a kora esti órákban okoz problémát, jelentős részben annak köszönhető, hogy 2010 és 2026 között kilencezerszeresére nőtt a beépített napelemes kapacitás. Az elmúlt években energiatároló-fejlesztések is indultak, amelyek most is képesek bizonyos mértékű segítséget nyújtani.”
Az előző kormány intézkedéseivel kapcsolatban arra is rámutatott: „az elmúlt napokban a kora esti órákban is azért lehetett fenntartani a rendszer egyensúlyát, mert rendelkezésre álltak a jelentős importkapacitások. Ezek a kapacitások az elmúlt tizenhat évben közel megduplázódtak. Ha ez nem történt volna meg, a jelenlegi válsághelyzetet sokkal nehezebb lenne kezelni.”
Aláhúzta: „az elmúlt évek bővelkedtek energiapiaci kockázatokban, akár a villamosenergia-, akár a kőolaj- vagy az üzemanyagpiacot nézzük.
Arra azonban nem emlékszem, hogy az energiapolitika valaha eljutott volna odáig, hogy nyilvánosan lebegtesse a fogyasztók lekapcsolásának lehetőségét.”
Hortay Olivér szerint rendkívül problémás, hogy a kormány a visszamutogatás érdekében abszurd állításokat tesz.
„Ugyanez igaz arra is, amikor Kapitány István kiposztolja, majd a teljes magyar sajtó utánanézés nélkül átveszi, hogy vasárnap este hét órakor 700 megawatt volt a különbség a tervezett és a tényleges rendszerterhelés között, miközben egy egyszerű ellenőrzéssel a MAVIR honlapján is látható, hogy ennek csak a fele igaz. Az ilyen mértékű valóságtagadás káros, egy válsághelyzetben pedig még inkább az, mert ilyenkor a hitelesség, a higgadtság és a tényszerű kommunikáció elengedhetetlen” – fogalmazott.
A szakértő arra is reagált, hogy Kapitány István nemrég bejelentette, a kormány megtízszerezi a szélerőműveket Magyarországon.
Ezt is ajánljuk a témában
Tájképi és zajvédelmi korlátozásokat kell feloldani, és még az is kérdéses, hogy megéri-e nekünk ez a technológia.

Helytelen következtetésnek tartom azt, hogy sokkal több szélturbinára lenne szükség.
Ha megnézzük az elmúlt napok villamosenergia-mixét, látható, hogy a szélcsendes időjárás miatt a jelenlegi szélturbinák tíz százaléknál is kisebb kihasználtsággal működtek. Vagyis ha mostanra már megépült volna az a 4000 megawattnyi, nagyjából két Paksnak megfelelő beépített szélerőművi kapacitás, amelyet Kapitány István szorgalmaz, az az elmúlt napok szélviszonyai mellett egyetlen paksi blokkot sem tudott volna kiváltani. Nem a szélturbinák ellen akarok érvelni, hanem arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy óvatosan kell bánni az állami forrásokkal, és csak olyan kapacitások fejlesztésére érdemes jelentős összegeket fordítani, amelyek erősítik az ellátásbiztonságot, javítják a magyar vállalatok versenyképességét, és hozzájárulnak az olcsóbb villamosenergia biztosításához. A megoldást a megbízható szabályozható, illetve alapkapacitások fejlesztésében látom, amelyeknek a gyorsindítási erőművek és az energiatárolók mellett a Paks II. is fontos részét képzik” – vélekedett.
Az előtte álló feladatokkal kapcsolatban Hortay Olivér kifejtette: „A lehetőségeimhez képest mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a magyar gazdaság újra lendületet kapjon, és csökkenjenek az ország ellátásbiztonsági kockázatai. Nagyjából egy órával a beszélgetésünk előtt tettem közzé egy videót, amelyben arra figyelmeztetem a Tisza-kormányt, hogy az őszi időszakban – a jelenlegi magyarországi és európai gáztárolói töltöttségi szintek alapján – jelentős esélye van egy gázválság kialakulásának, ezért idejében fel kell készülni rá. Ha arra spekulálnék, hogy a kormány majd elhibázza a válságkezelést, nem tennék közzé ilyen figyelmeztetéseket és javaslatokat.
A paksi helyzetre nem készültek fel megfelelően, most pedig itt a következő kihívás, amelyet szerintem már időben kezelni kellene.
Én Magyarországért és a magyar emberekért akarok dolgozni. Eddig is ezt tettem, és ezután is ezt fogom tenni.”
Nyitókép: Ficsor Márton / Mandiner
