Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

A Duna medre rövid idő alatt jelentősen kimélyült az épülő műtárgynál, amely maga is sérült. Az eredeti tervek is veszélybe kerülhettek.

Jelentősen kimélyült a Duna medre az épülő paksi fenékküszöbnél, miközben a műtárgy is sérüléseket szenvedett – írja az Átlátszó.
A lap információi szerint ezért kérdésessé vált, hogy az eredeti terveknek megfelelően befejezhető-e a több mint hatmilliárd forintos beruházás.
A fenékküszöb két, egymással szemben kialakított fala jelentősen beszűkítette a folyó medrét, így a víz sebessége nagymértékben megnőtt. Az Átlátszó szerint emiatt mindössze két hét alatt helyenként 8–13 méterrel mélyülhetett a meder: míg a munkálatok kezdetén 4–5 méteres mélységeket mértek, a legfrissebb felvételeken ennél jóval mélyebb szakaszok láthatók.

A vízügy szerint a kimosódás nem kivitelezési hiba, hanem olyan jelenség, amellyel az előzetes hidrodinamikai és hordaléktranszport-modellek során számoltak. A meder stabilizálására ezért több mint száz betonkockát helyeztek a folyóba. A Honvédelmi Minisztérium szerint a beavatkozást követően további kimosódást nem tapasztaltak, és a műtárgy ellátja feladatát. Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató ugyanakkor úgy véli, a meder mélyülése éppen a fenékküszöb céljával ellentétes hatást válthat ki, és az élőhelyeket is jelentősen befolyásolhatja.
A paksi beruházás az elmúlt hetekben a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt került a figyelem középpontjába, mivel korábban az atomerőmű működése is veszélybe került. A helyzet azóta rendeződött, a reaktorok és a turbinák megfelelően működnek. Az Átlátszó szerint azonban továbbra sem világos, miként akadályoznák meg a további medermélyülést az építkezés hátralévő szakaszában, ráadásul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem sem válaszolt a lap kérdéseire.
Nyitókép: Facebook