Ez lesz az ára, ha szélerőművekkel árasztja el az országot a kormány

Jelentős fordulatot hozhat a megújulók piacán a kormány azon terve, amely szerint 2030-ig megtízszerezné a hazai szélerőművi kapacitást. Augusztus végén már jön az első pályázat, addig viszont fel kell oldani a 2016-ban elfogadott korlátozó szabályozásokat, amelyek között a legfontosabb a tájképi és zajvédelmi szempontokat védő regula – írja cikkében a Magyar Nemzet.

Mint ismert, Kapitány István a minap bejelentette: 2030-ig az EU támogatásával a mostaninak több mint a tízszeresére nő a szélerőművi kapacitás Magyarországon.

Ez jelentős előrelépés, hiszen a szélerőművek teljesítménye 2016 óta 330 megawattos szinten áll, „gyakorlatilag be volt fagyasztva”. Az elmúlt években rendkívül dinamikusan nőtt a zöldenergia-termelés, de ennek döntő részét a naperőművek adták – tette hozzá a gazdasági és energetikai miniszter.

A Magyar Nemzet a 2016-os megtorpanással kapcsolatban felidézi: 

A cikk szerint a védősáv elsődleges indoka a településrendezési és környezetvédelmi, lakosságvédelmi, tájképi, településképi és zajvédelmi szempontok érvényesítése volt.

A szakmai viták fő ellenérve pedig úgy szólt – folytatja a lap –, hogy a 12 kilométeres védőtávolság nemzetközi összevetésben szigorú, Európában jellemzően inkább néhány száz méter és egy–két kilométer között mozog. Magyarország településszerkezete mellett gyakorlatilag megszűnt a lehetőség új szélerőművek telepítésére. Később műszaki előírásokkal és azzal, hogy nulla megawattban határozta meg a hatóság a szélerőművek építésére kiadható engedélyt, pont került a szigorítás végére. 

ahhoz, hogy sikeres legyen a kiírandó pályázat. Érdekes kérdés lesz, hogy vajon mekkora beruházói érdeklődés mutatkozik a pályázatok iránt, és hogy sikerül-e megtalálni az egyensúlyt az energiapolitikai célok és a helyi közösségek szempontjai között.

A Magyar Nemzet szerint további kérdés, hogy – még ha lehetséges és gazdaságos is a kutatások szerint – vajon elbír-e a rendszer ilyen mennyiségű megújuló kapacitást. 

A négy GW-os mennyiséget túlzásnak tartja, már csak azért is, mert az erre fordítandó források máshonnan hiányoznak majd.

hanem szabályozható, rugalmas kapacitások fejlesztése. A spanyol áramszünet alatt sem az időjárásfüggő egységekből volt hiány, hanem a hagyományos alap- és gyorsindítású erőművekből.” – idézte fel Hortay.

A Magyar Nemzet egyébként arra is rámutat: míg a paksi blokkok éves kihasználtsága jellemzően 85-95 százalék körüli, addig a magyarországi szélerőművek várható kihasználtsága inkább 25-35 százalék.

Nyitókép: AFP/Joe Klamar