Pénteken megnyílik az út az új magyar szélerőművek előtt

Szeptember 4-én indul a pályázat az új és bővített szélerőművi kapacitásokra, az első eredményekre december közepéig kell várni.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.

Szeptember 4-én indul a pályázat az új és bővített szélerőművi kapacitásokra, az első eredményekre december közepéig kell várni.


Több mint húsz éve működik szélerőmű Kulcson, a település azonban közvetlenül nem részesül a megtermelt energiából vagy annak bevételéből.


Kapitány István maga ismerte be, hogy a beruházásokat nem magyar cégek fogják megvalósítani.



Azért tetszik, mert az ellenfelemnek nem tetszik, és a rögtönítélő nyilvánosság színpadán ennyi elég is bezsebelni érte a jópontokat.


Szélerőművek esetében például a szükséges munka mintegy hetven százalékát külföldi cégek végzik, mi legfeljebb az alapozásban és némileg a toronyépítésben vehetünk részt.


Nemrég állították fel, de máris le kell bontani egy méregdrága, óriási szélturbinát Németországban, mivel a helyieknek elegük lett belőle, ráadásul nem volt képes teljes kapacitáson működni.


Többször is előfordult a legnagyobb kánikulában, hogy a szélerőművek nem termeltek, helyette viszont a hálózatból vettek fel energiát.


Tájképi és zajvédelmi korlátozásokat kell feloldani, és még az is kérdéses, hogy megéri-e nekünk ez a technológia.


A következő néhány évben ellepik Magyarországot a szélerőművek a gazdasági és energetikai miniszter bejelentése alapján.


Mindenki az energiaellátás nagy problémájával küzd.


Akár 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak azok a cégek, akik energiatárolási vagy megújulóenergia-fejlesztésekre készülnek.


Az árat végül mi, a fogyasztók fizetjük majd meg.


Négy teljes budapestnyi területet használtak fel szél- és napelemfarmok telepítésére, jelentős részben hasznos termőföldeket és egyéb földterületeket vonva el – ez derül ki egy friss brit tanulmányból. Ezt a jelenséget Brazíliában tapasztalták, és green grabbingnek, azaz zöldrablásnak vagy zöldföldrablásnak nevezték el. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a fenntarthatóság nevében a termőterületek és az erdősítésre alkalmas földek mennyisége jelentősen csökken.


Közelebb kerülünk a szélkerekek gyorsabb elterjedéséhez, mivel a kormány enyhíti a szélenergiát termelő erőművek engedélyezési feltételeit.




