„Ez nem energiapolitika” – megjött a szakértői reakció Kapitány István javaslatára
Az energiajogász szerint Kapitány István ötletével ellentétben nem a fogyasztói korlátozás a megoldás.

Többször is előfordult a legnagyobb kánikulában, hogy a szélerőművek nem termeltek, helyette viszont a hálózatból vettek fel energiát.

Hárfás Zsolt blogján arról ír, mit mutatott a magyar villamosenergia-rendszer a 40 Celsius-fokos hőségben. Az atomenergia-szakértő a június 26-i rendszeradatok elemzése során sokatmondó jelenségre figyelt fel a szélerőművek teljesítményével kapcsolatban.
„A 325 MW beépített szélerőművi kapacitásból az adott időszakban mindössze 9 MW termelt. Ráadásul a nap folyamán átlagosan is csupán mintegy 3 MW körüli teljesítményt nyújtottak, miközben
volt 22 olyan negyedórás időszak, amikor a szélerőművek nem termeltek villamos energiát, hanem saját segédüzemi fogyasztásuk miatt a hálózatból vettek fel energiát”
– fejtette ki Hárfás.
A szakértő szerint ez nem rendkívüli esemény, hanem az időjárásfüggő villamosenergia-termelés természetes sajátossága.
Ezt is ajánljuk a témában
Az energiajogász szerint Kapitány István ötletével ellentétben nem a fogyasztói korlátozás a megoldás.

Hárfás kifejti:
egy villamosenergia-rendszert nem a legkedvezőbb, hanem a legkritikusabb órák alapján kell megtervezni.
Délben, napsütéses időben szinte minden rendszer jól működik. Az igazi kérdés mindig az, hogy mi történik este nyolc órakor, amikor még mindig közel 40 Celsius-fok van, emberek milliói használják a légkondicionálókat, a naperőművek termelése már minimális, a szél pedig alig fúj. A június 26-i adatok erre a kérdésre egyértelmű választ adtak.”
„Mindez ismét rámutat arra, hogy Magyarország hosszú távú ellátásbiztonsága nem épülhet kizárólag időjárásfüggő villamosenergia-termelésre” – vélekedik a szakértő.
Szerinte „az ország hosszú távú energiaellátását csak kiegyensúlyozott termelési szerkezet biztosíthatja. Ennek része a napenergia, a szélenergia, az energiatárolás, a korszerű gázerőművek, ugyanakkor nélkülözhetetlen eleme a nagy teljesítményű, időjárástól független atomerőművi termelés is.”
Miközben a PaksII beruházás jövőjével kapcsolatban eddig kevés egyértelmű állítást tett az új kormány, Kapitány István a minap bejelentette: 2030-ig az EU támogatásával a mostaninak több mint a tízszeresére nő a szélerőművi kapacitás Magyarországon. Mint kiderült, ehhez tájképi és zajvédelmi korlátozásokat kell feloldani, és még az is kérdéses, hogy megéri-e nekünk ez a technológia.
Ezt is ajánljuk a témában
Tájképi és zajvédelmi korlátozásokat kell feloldani, és még az is kérdéses, hogy megéri-e nekünk ez a technológia.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi