Szélerőművek esetében például a szükséges munka mintegy hetven százalékát külföldi cégek végzik, mi legfeljebb az alapozásban és némileg a toronyépítésben vehetünk részt.
„Jelenleg Magyarországon mintegy nyolc GW naperőmű és 0,3 GW szélerőmű működik, amit 2030-ig 12, illetve négy GW nagyságúra akarnak felfejleszteni. Emellett a hagyományos (és folyamatosan működő) energiaforrások hat-hét GW-ot tesznek ki, ebből két GW Paks, a többi zöme gázerőmű és egy kevés lignit. Ugyanakkor az ország szükséglete átlagosan hat-hét GW, ami csúcsidőben felmehet nyolc GW-ra is. A számok összevetéséből világosan látszik, hogy a megújuló és a hagyományos kapacitások együtt messze meghaladják a szükségleteket, ami nem lenne baj, ha a nap- és szélerőművek akkor adnák le az energiát, amikor arra szükség van. Valójában ez nem így van, sokszor előfordult, hogy a megújulók átvételi kötelezettsége miatt – a hálózat egyensúlyba tartása érdekében – vissza kellett szabályozni az atomerőművet, ami 18 Ft/kWh költséggel termelt, míg a megújulók kötelező átvételi ára 40 Ft/kWh körül mozgott. Sőt amikor még ez sem segített, a többlettermelést negatív árakon, vagyis ráfizetéssel kellett exportálni. Ez jelentős veszteség a hálózatnak, de végső soron az országnak magának is.
(...)
De nemcsak arról van szó, hogy kidobott – igaz, uniós – pénz, amit a nap- és szélerőművekre költünk, hanem arról is, hogy ezek egy-két évtizeden belül veszélyes hulladékká válnak, amelynek semlegesítése jelentős ráfordításokat igényel majd. Egy nagyobb szélturbina alapozásához például 1000-2000 köbméter vasbetonra van szükség. Ez, ha egyszer beteszik, soha nem jön ki a földből, nem is beszélve a toronyról és a turbinalapátokról, amelyeknek az elhelyezése megint csak rengeteg energiába (pénzbe) kerül. Szakértők kiszámolták, hogy a teljes élettartamra vonatkozólag mennyi a különböző erőművekbe befektetett és az azok által termelt energia aránya, az EROI (Energy Return on Investment), nos, ez nap- és szélerőművek esetében, ha az ingadozó termelés miatti kiegyenlítést is beszámítjuk, öt alatt van, fosszilis erőművek esetén (szén, földgáz) ez az arány harminc, míg atomerőműveknél hetvennél is több. Erőműveket tízes arány alatt nem gazdaságos építeni. A számítások tehát egyértelműen mutatják, hogy a szél- és napenergia felhasználása a fejlett ipari országok számára egyértelműen zsákutca. Ezzel meg is van a magyarázata a versenytársakét messze meghaladó európai energiaáraknak és ez által az európai ipari versenyképtelenségnek, nem kell Mario Draghi versenyképességről szóló 328 oldalas anyagának elolvasásával tölteni a drága időt.
Az is egy tévedés, hogy a Brüsszelből kapott pénzek a magyar gazdaságot vagy ipart segítik. Szélerőművek esetében például a szükséges munka mintegy hetven százalékát külföldi cégek végzik, mi legfeljebb az alapozásban és némileg a toronyépítésben vehetünk részt.
A nap- és szélerőművek építése tehát zsákutca, amely egyre nyilvánvalóbb lesz, már az amerikai demokraták sem ragaszkodnak annyira ezek építéséhez azokban az államokban (például Kalifornia), ahol ők adják a kormányzót. Itthon pedig Európa három vezető acélgyártója – az Arcelor-Mittal Europe, a Thyssenkrupp és a Voestalpine – közös felhívásban szorgalmazta a nehézipari vállalatokat megbénító kibocsátáskereskedelmi rendszer felszámolását.
Ha későn is, de az európai vállalatok kezdenek lázadozni és az unió vezetői, ha lassan is, de a kudarcok nyomán kezdik felismerni, hogy változtatni kell. Ami pedig bennünket illet, ne legyünk egy kudarcos politika utolsó csatlósai.”
Ezt is ajánljuk a témában
Nemrég állították fel, de máris le kell bontani egy méregdrága, óriási szélturbinát Németországban, mivel a helyieknek elegük lett belőle, ráadásul nem volt képes teljes kapacitáson működni.
Nyitókép: MTI/Jászai Csaba
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Az eddig Magyarország számára elérhetetlen 10 milliárd eurónyi uniós helyreállítási forrás elérhetővé válik.
Nemrég állították fel, de máris le kell bontani egy méregdrága, óriási szélturbinát Németországban, mivel a helyieknek elegük lett belőle, ráadásul nem volt képes teljes kapacitáson működni.
Többször is előfordult a legnagyobb kánikulában, hogy a szélerőművek nem termeltek, helyette viszont a hálózatból vettek fel energiát.
Tájképi és zajvédelmi korlátozásokat kell feloldani, és még az is kérdéses, hogy megéri-e nekünk ez a technológia.
A következő néhány évben ellepik Magyarországot a szélerőművek a gazdasági és energetikai miniszter bejelentése alapján.
A részleges hírközlés szombat hajnali öt órától indult el ebben a rendhagyó formában.
A Hősök terén annyira elszabadult a hőség, hogy a rendőrség vízágyúkkal hűtötte a járókelőket. Most kiderült, miért emelkedett egészen 42 fokig a hőmérséklet Magyarországon.
