Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Kérik a pénzüket, mégpedig úgy, mint régen.

Tíz tagállam, köztük három nagyon fajsúlyos – Franciaország, Olaszország, Spanyolország – állt ki az Európai Unió melletti állandó képviselők legutóbbi, szerdai találkozóján az Európai Bizottság új terve ellen – tudósít négy uniós diplomatára hivatkozva a POLITICO.
A tagállamok azellen tiltakoznak, hogy a Bizottság a jövőben reformokhoz kösse a kohéziós pénzek kifizetését is, ahogy az a helyreállítási alap kifizetései esetében történik.
Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről tárgyaló tagállamok konkrét panasza az, hogy ha a Bizottság által javasolt rendszer megvalósul, akkor az Európai Szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlások gyakorlatilag kötelező érvényűvé, az uniós forrásokhoz jutás feltételévé válnának – s ezek között olyan, politikailag rendkívül érzékeny javaslatok is szerepelnek, mint például a nyugdíjkorhatár emelése.

A nettó befizető Olaszország, Franciaország és Spanyolország mellett fontos nettó kedvezményezettek, így hazánk, Málta és Lengyelország is a javaslat ellen foglaltak állást. Kritikájuk abban is áll, hogy az EU ebben a rendszerben olyan reformokat is lenyomhatna a tagállamok torkán, amelyek mögött nincs politikai támogatottság. „Nem akarjuk, hogy az ajánlások kötelezvényekké váljanak” – fogalmazott az egyik, POLITICO-nak nyilatkozó diplomata. De szigorúan az ötlet ellen van a leggazdagabb EU-tagállam, Luxemburg is.
Xavier Bettel külügyminiszter még júniusban úgy fogalmazott: „Ha az európai pénzek a Szemeszter ajánlásainak implementálásán fognak múlni, az a legjobb kampány lesz a populizmus mellett.”
A hagyományosan fukar Hollandia ugyanakkor kifejezetten támogatta a tervet, akárcsak Svédország és Dánia, amelyek a kötelező reformoktól a nettó kedvezményezett tagállamok gazdasági hatékonyságának növekedését várják. Erre példaként Olaszország 2021-es, a bírósági eljárásokat gyorsítani hivatott igazságügyi reformját, valamint Belgium nyugdíjreformját hozzák fel.
A tagállami kormányok igyekeznek még idén év végéig lezárni a tárgyalásokat az EU következő hétéves költségvetéséről.
2027 ugyanis választási szuperév lesz az Unió számára: a legfontosabb választás Franciaországban következik, ahol Marine Le Pennek esélye van elnöki babérokra törni, ezzel patriótává fordítani az EU két legfontosabb tagállamának egyikét. Olaszországban Giorgia Meloni újraválasztása a tét, Lengyelországban pedig az, hogy a jelenleg épp válságban lévő jobboldal fel tud-e lépni hatékonyan Donald Tusk kormánya ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys
