Jó hír Brüsszelből: sokkal nehezebb lesz eltitkolni a mesterséges intelligencia használatát

A titokban generált mesterséges intelligencia (MI) korszakának vége szakadhat a közeljövőben. A Politico beszámolója szerint az Európai Unió mérföldkőnek számító szabályozása, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény (AI Act) ebben a hónapban életbe lépett transzparencia- és vízjelezési kötelezettségei gyökeresen átalakítják azt, miként találkozunk a digitális térben képekkel, videókkal és szövegekkel.

Bár Európa nem rendelkezik saját, piacvezető MI-platformmal, az unió törvényalkotása ismét bebizonyította, hogy Brüsszel képes a technológiai szektor globális szabályozójává válni – épp mint anno a Type-C USB töltők kapcsán. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a GDPR átalakította a személyes adatok védelmét világszerte, az augusztus 2-től hatályos új átláthatósági kötelezettségek is arra kényszerítik a világ legnagyobb amerikai MI-fejlesztőit, hogy 

A legjelentősebb tech-óriások már bejelentették, hogy készek megfelelni a brüsszeli szabályoknak, és ehhez komplex technikai módosításokat hajtanak végre. Az OpenAI megerősítette, hogy a Google DeepMind által fejlesztett SynthID nevű vízjelezési eszközt használja arra, hogyláthatatlan digitális lenyomatot helyezzen el az általa generált képeken, és július végén ezt a technológiát az audiotartalmakra is kiterjesztette.

Az Anthropic szintén bejelentette, hogy a Claude nevű szöveges modelljeibe olyan láthatatlan vízjelet épít be, amely magába a szövegbe szövődik bele. Ez a láthatatlan kód nem változtatja meg a szöveg értelmét, minőségét vagy olvashatóságát, de másolás és beillesztés után is a szöveggel együtt utazik, így utólag is azonosítható marad. Mindkét cég az iparági C2PA szabványt alkalmazza a tartalom eredetét igazoló metaadatok tárolására és átvitelére.

A vízjelek elhelyezése azonban csak az első lépés, a valódi áttörést az hozza meg, ha a különböző platformok képesek lesznek ezeket a jelöléseket felismerni és a felhasználók számára láthatóvá tenni. Walter Pasquarelli, a Cambridge-i Egyetem kutatója rámutatott, hogy ennek a lépésnek komoly következményei lesznek a közösségi médiára nézve. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy 

Az új átláthatósági kötelezettség így jelentősen visszaszoríthatja a közösségi oldalakon terjedő, gyenge minőségű generált tartalmakat, az úgynevezett MI-szemetet. Erre a jelenségre a platformok is reagálnak: a LinkedIn nemrégiben már bevezetett egy olyan funkciót, amelynek segítségével a felhasználók jelenthetik a nyilvánvalóan mesterségesen generált, értéktelen bejegyzéseket.

Az Európai Unió lépésével a globális vita is új szakaszba lépett, és az eredetileg csak a megtévesztő, rosszindulatú deepfake videók elleni fellépés helyett ma már a teljes generált tartalomipar átláthatósága és a digitális igazság helyreállítása lett a fő cél.

Nyitókép: Pixabay