Az új kormány telerakná az országot szélerőművekkel, de Németország intő példa lehet

Alig két és fél év után bontják le a tízmillió euróból épült német szélerőművet, miután a zajpanaszok és a műszaki hibák miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 

– írja a Világgazdaság.

A több mint 250 méteresre becsült szélturbina Oberwiera Harthau nevű településrészén áll. A német sajtó szerint, 

a helyiek már röviddel az indulás után a berendezés zajára panaszkodtak, miközben a turbina a beszámolók szerint nem is teljes kapacitáson működött. 

A gépház hajtóművét is kicserélték, de ez sem oldotta meg tartósan a problémákat, ezért az üzemeltető a bontás mellett döntött.

A Világgazdaság kifejti: az eset jól mutatja, hogy a szélenergia fejlesztése nem kizárólag kapacitás- és finanszírozási kérdés. Egy-egy nagy turbina telepítésénél a műszaki megbízhatóság, a zajhatás, a tájba illesztés, a helyi közösségekkel való egyeztetés, valamint a későbbi bontás és hulladékkezelés is meghatározó szempont. A szélerőművek tervezett élettartama jellemzően 20–30 év, ám a német projekt azt példázza, hogy egy hibásan működő vagy társadalmilag elfogadhatatlanná váló beruházás ennél jóval hamarabb is elbukhat.

A lap arra is rámutat, 

A legnagyobb probléma az, hogy a lapátok jelentős része még mindig lerakóba, égetésre vagy átmeneti tárolásba kerül, miközben a nagy volumenű anyagában történő újrahasznosítás csak most kezd felfutni.

A német ügy azért is figyelemre méltó, mert Magyarországon éppen új lendületet kaphat a szélenergia. A hazai beépített szélerőművi kapacitás jelenleg nagyjából 330 megawatt, és az elmúlt másfél évtizedben érdemben nem bővült. Az új szabályozási irány már enyhített a korábbi, gyakorlatilag tiltó jellegű telepítési feltételeken: a szélerőművek lakóterületektől számított védőtávolsága 700 méterre csökkent, miközben több térségben új beruházások előtt nyílhat meg az út – írja a Világgazdaság.

Hozzáteszik: a kormányzati tervek szerint augusztus 31-én legalább 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakoztatására írhatnak ki pályázatot. Ez önmagában több mint kétszerese lenne a jelenlegi hazai szélkapacitásnak, és megközelítőleg egymilliárd eurós beruházási volument jelenthet. A hosszabb távú cél még ambiciózusabb: 2030-ra akár négyezer megawatt közelébe emelkedhetne a magyar szélerőművek névleges teljesítménye.

A lap arra is rámutat, a németországi bontás ugyanakkor figyelmeztetés is egyben a magyar fejlesztések számára. A szélerőmű-program sikeréhez nem elegendő a megfelelő széljárás és a hálózati csatlakozás: már a kijelöléskor 

Magyar Éva kormányszóvivő nemrég be is jelentette: az európai uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében a kormány kezdeményezte négy energetikai törvény módosítását. Ezel kapcsoaltban többek között közölte: a szélerőművek magassági korlátja 199 méterre emelkedik.

Elmondta: a törvénymódosítások célja, hogy Magyarország teljesítse a helyreállítási terv energetikai vállalásait; összesen 868 milliárd forint hazahozatala válik lehetővé ezzel. A javaslat emellett elősegíti a megújuló energiatermelés, azon belül főleg a szélenergia elterjedését, ez pedig növeli Magyarország energiafüggetlenségét.

Ismertetése szerint a javaslat pontosítja a szárazföldi szélerőművek létesítésére alkalmas, úgynevezett könnyített térségek kijelölésének szabályait, és a szélerőművek magassági korlátja a jelenlegi 130 méterről 199 méterre emelkedik.

Nyitókép: AFP/Joe Klamar