Fontos törvénymódosításokat jelentett be a kormány, megszűnnek a vármegyék is

Rövidesen – a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején – az Országgyűlés elé kerül az alaptörvény 17. módosításának végleges javaslata – közölte Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön. A miniszterelnök a sajtótájékoztató előtt közösségi oldalán is jelezte, hogy a Tisza olyan javaslatot nyújt be, amely megszünteti a vármegye és a főispán elnevezéseket. Helyettük ismét megyék és kormánymegbízottak lesznek. 

Az eseményen Köböl Anita kormányszóvivő bejelentette: társadalmi egyeztetést kezdeményez a kormány az elektromos és elektronikai berendezések biztonságára és a veszélyes anyagok szabályozására vonatkozóan.

Azt mondta, a szabályozásra azért van szükség, mert az Európai Unió 2025-ben több olyan irányelvet fogadott el, amely módosította az egyes veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló szabályokat. Ezeket Magyarországnak át kell ültetnie a saját jogrendszerében – jegyezte meg.

A kormányszóvivő szerint a módosítás lényege, hogy bizonyos speciális elektronikai és ipari alkatrészekben továbbra is lehet ólmot használni, mert ma még nincsen olyan alternatív anyag, amely megfelelően és biztonságosan használható lehetne helyettesítőként. Példaként néhány forrasztóanyagot, üveg vagy kerámia alkatrészt, illetve fémötvözetet említett.

Köböl Anita hangsúlyozta, a mentességek nem korlátlanok, a módosítás pontosabban meghatározza, mire és meddig vonatkoznak. A gyermekek által szájba vehető termékeknél szigorúbb szabályozást vezetnek be – ismertette.

Magyar Éva azt mondta: 

Elmondta: a törvénymódosítások célja, hogy Magyarország teljesítse a helyreállítási terv energetikai vállalásait; összesen 868 milliárd forint hazahozatala válik lehetővé ezzel. A javaslat emellett elősegíti a megújuló energiatermelés, azon belül főleg a szélenergia elterjedését, ez pedig növeli Magyarország energiafüggetlenségét.

Ismertetése szerint a javaslat pontosítja a szárazföldi szélerőművek létesítésére alkalmas, úgynevezett könnyített térségek kijelölésének szabályait, és a szélerőművek magassági korlátja a jelenlegi 130 méterről 199 méterre emelkedik. A kormány ezzel nemcsak védi, de fenntarthatóvá is teszi a rezsicsökkentést, ugyanis minél több hazai megújuló energiát lehet termelni, annál stabilabban lehet biztosítani a magyar családok számára a kedvezményes árú energiát - hangsúlyozta Magyar Éva.

Szólt arról is, lehetővé válik, hogy a háztartások és a mikrovállalkozások önkéntesen dinamikus árazású villamosenergia-szerződést kössenek, ha rendelkeznek okosmérővel.

Kitért arra, hogy a kormány vizsgálja a háztartási és a kisebb termelők által visszatáplált villamosenergia átvételi ára, valamint a fogyasztói oldalon fizetett villamosenergia ár közötti jelentős különbséget is. A cél egy méltányos, a saját energiatermelést ösztönző elszámolási rendszer kialakítása – hangsúlyozta, hozzátéve, úgy kell igazságosabb szabályokat kialakítani, hogy közben a hálózat fenntartásának, a fejlesztésének és az ellátásbiztonságnak a költségei is fedezhetők maradjanak.

Szondi Vanda kormányszóvivő arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjén, idén október 22-én hozzáférhetővé válnak az elmúlt rendszer egyes titkosszolgálati iratai, az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai.

Ismertetése szerint a kormány szerdai ülésén tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, és új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltástól máig be nem váltott ígéretek teljesítésére.

Elmondta, a beszervezési dossziékat és a P-mappákat, -naplókat folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig teszik közzé.

A kormányszóvivő úgy fogalmazott: „a szimbolikus dátum rámutat arra is, hogy a forradalom örökségéhez a múlt megismerésének szabadsága is hozzátartozik”.

Szondi Vanda hangsúlyozta, a nyilvánosság nem jelent válogatás nélküli adatközlést. A javaslat kizárja például a személyi azonosító nyilvánosságra hozatalát és védi az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségügyi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. A megfigyeltek, az áldozatok és a harmadik személyek adatait anonimizálni kell minden olyan esetben, ahol ez indokolt – magyarázta.

Hozzátette, a törvényjavaslat nem szűkíti le a feltárást az ügynökökre, hanem pontosan meghatározza, kinek milyen szerepe volt.

Beszámolt arról, hogy a kormány javaslatára létrejön a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság, amelynek munkájában nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok, jogászok vesznek részt. Megjegyezte, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepe is megerősödik.

Közölte, az összes kormányzati szervet arra kérik, hogy adja át a levéltárnak a nála lévő 1990 előtti releváns adatokat. A javaslat célja, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között.

Magyar Éva arról is beszélt, hogy 

Elmondta: eddig a gazdasági és energetikai miniszter egy személyben dönthetett az üzemek helyszínéről, a kormány viszont úgy látja, hogy az akkumulátoripari beruházások engedélyezése nem alakulhat egyedi miniszteri döntéseken, hanem átlátható és objektív hatósági eljárásokra van szükség.

Magyar Éva kormányszóvivő szólt arról is, hogy a kabinet döntése értelmében a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat.

Felidézte, a kormány már korábban döntött arról, hogy megszűnik a kekva-modell. Az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok már idén augusztus 31-ével befejezik a működésüket, az egyetemet fenntartók pedig 2027. augusztus 1-vel szűnnek meg – mondta.

Köböl Anita kormányszóvivő közölte: szerdán döntöttek a költségvetés átláthatóságával kapcsolatban, ez elsősorban technikai kérdéseket jelent. A cél az, hogy a közpénzek felhasználása követhető, ellenőrizhető és számonkérhető legyen, a módosítások ezért szigorú közpénzügyi szabályokat teremtenek és világosabb keretek közé szorítják az állami kötelezettségvállalásokat – emelte ki.

Kifejtette: megváltozik a költségvetés benyújtásának rendje, a szeptember 30-i határidő helyett a kormány a jövőben október 1. és 31. között nyújthatja be a következő évi büdzsét az Országgyűlésnek, a tervezés így frissebb gazdasági jelentésekre és pontosabb évközi számokra épülhet.

Közölte: a fontos pénzügyi döntéseket kötelező lesz nyilvános kormányhatározatban rögzíteni, ilyen például a rendkívüli tartalék felhasználása, a pénzek átcsoportosítása, a költségvetési címrend módosítása, valamint az 5 milliárd forintot elérő és meghaladó állami kötelezettségvállalás, valamint szigorodnak a kötelezettségvállalás szabályai is. A kormány megszünteti annak a lehetőségét, hogy egyedi döntéssel lehessen olyan kiadást engedélyezni, amire nincs előzetesen jóváhagyott költségvetési fedezet: főszabály szerint az állam csak olyan kötelezettségeket vállalhat, ami mögött megvan a szükséges forrás - magyarázta.

Kitért rá: a javaslat rendezi az uniós helyreállítási hitelhez kapcsolódó pénzügyi garanciákat, a Magyar Fejlesztési Bank 688 millió eurós tőkeemeléséhez a szükséges forrásokat elkülönítik egy Európai Beruházási Bank által kezelt alap számára.

Azt is mondta: emellett a javaslat a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hiteleihez kapcsolódó állami kezességi szabályt módosítja, az állam beáll garanciavállalásként a hitel mögé.

Szondi Vanda kormányszóvivő a Nemzeti Együttműködési Alap működésének átfogó átvilágításáról beszélt. Kifejtette: ez az egyik legfontosabb állami civil támogatási rendszer, ezért különösen fontos, hogy a források elosztása átlátható, tisztességes és ellenőrizhető legyen.

Közölte: a kormány azt szeretné tudni, hogy a megítélt támogatások mennyiben szolgálták a törvényben meghatározott célokat, és hogy a döntések szabályosan születtek-e meg. A vizsgálat kiterjed a pályázati kiírásokra, a támogatási döntések mechanizmusára, a kollégiumok működésére és a civil jelöltállítási rendszerre is – sorolta. Hozzátette: nem egy-egy ügy, hanem a teljes működési logika vizsgálata lesz a cél.

Hangsúlyozta: a cél egy olyan rendszer, amelyben a civil szervezetek kiszámíthatóan és igazságosan juthatnak forráshoz.

Elmondta: 2026. augusztus 1-jéig kell elkészíteni a vizsgálatot, ezt követően augusztus 31-ig készülhet javaslat az új civil támogatási koncepcióra.

Magyar Éva arról is beszélt, hogy kezdeményezik az energetikai törvények módosítását az uniós irányelveknek megfelelően, az állami beszerzéseknél prioritásként kell majd kezelni az energiahatékonyságot.

Magyar Péter miniszterelnök kiemelte: mintegy 400 ezer gyermek családja kap 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást. Közlése szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, jóval több mint 100 ezer gyerek mellett, a tartósan beteg, súlyos fogyatékossággal élő, emelt szintű családi pótlékra jogosult, a speciális nevelési igényű gyermekek mellett azok után is kifizetik ezt az összeget, akik részt vesznek a Dobbantó programban vagy a műhelyiskolai képzésben, egyszülős családban, gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőnél élnek, vagy árvaellátásban részesülnek.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint az összeg első felét augusztus 24-ig utalják el, a második részletet pedig novemberben, utalvány formájában adják; utóbbiról külön jogszabályt alkotnak majd, amely azt is tartalmazza, ez milyen körben használható fel.

– ígérte a miniszterelnök.

Aki itt él Magyarországon, a valóságban, az tudja, hogy szülők százezrei aggódnak, hogy miként tudják megkezdeni a gyermekek a tanévet - jegyezte meg a kormányfő, kijelentve, „Magyarországon egyetlen kisgyermek sem indulhat hátrányból azért, mert a családja nehéz helyzetben él”.

Arról beszélt: az előző kormány átláthatatlan szociális rendszert hagyott hátra, amelyből alapvető nyilvántartási rendszerek hiányoznak, így a bevezetésre kerülő megoldás „valószínűleg nem egy tökéletes rendszer”, lesz, aki kimarad és lesz, aki nem rászorulóként megkapja a juttatást.

Az intézkedést Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország érdekében tett lépések egyik fontos elemének nevezte.

A kormányfő elmondta: a venezuelai földrengés után a kormány felvette a kapcsolatot a helyi kabinettel, a dél-amerikai országban élő magyar közösséggel és az illetékes uniós szervekkel.

Közölte: az utóbbiakon keresztül célba juttatandó, 250 millió forint értékű egészségügyi segély nyújtásáról hoztak döntést, valamint 100 milliós gyorssegélyt adnak a legsürgetőbb mentési, helyreállítási és humanitárius munkákhoz, továbbá 50 millió forinttal támogatják a sok magyarnak menedéket adó caracasi Magyar Házat.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert