Kilencvenedik évében megújul a Magyar Nemzet – Néző László a Mandinernek

Milyen változások indokolták a hetilappá alakulást? 

Változnak az olvasói szokások, a print helyzete pedig teljesen más, mint korábban volt. A Mediaworks vállalati stratégiája is átalakult, a változás az „audience first”, azaz az olvasói igényekből kiinduló működés része. A Magyar Nemzet nyolcvankilenc éve jelenik meg. Nyilván senkinek nem öröm megszüntetni egy napilapot, még akkor sem, ha 

De ezt mint egyfajta megújulást fogjuk fel. Július 31-én kerül a boltokba utoljára napilapként a Magyar Nemzet, augusztus 1-jén pedig már az első hetilapszámunk érkezik. S ezután minden szombaton ott lesz a lapunk előfizetőink, vásárlóink kezében. 

Miben lesz más a Magyar Nemzet hetilapként? 

A napilap megpróbált valamennyire friss lenni, de a mai világban a frissesség egy napilap esetében nehezen értelmezhető. A hetilap helyzete más: itt különösen nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy nem a hír a lényeg, hanem az, ami mögötte van. Ha történik valami a világban, elsősorban persze Magyarországon, annak mi az értelme, miért történt, milyen hatása van, illetve lesz az emberek életére? Elemzésekkel, publicisztikákkal, interjúkkal és riportokkal világítjuk meg a dolgok mögöttes értelmét. Hitelesek és érdekesek szeretnénk lenni, olyan újság, amelynek olvasására érdemes kicsit hosszabb időt szánni. 

Hogy fog kinézni az új Magyar Nemzet? 

A hagyományainkat megtartva ugyanebben a formátumban jelenünk meg, ugyanezzel a fejléccel, és a rovatstruktúra is megmarad nagyjából. Szeretnénk mindazt megtartani, ami jó a Magyar Nemzetben, akár a külcsínt, akár a belbecset tekintve, de a megújulás részeként az eddig megszokottaktól eltérő tartalmak is várják majd az olvasókat. A hét témájában például hosszabban elemezzük a legfontosabb történéseket, lesznek nagyinterjúk érdekes emberekkel, bővül a publicisztikai rovat, továbbá lesz tudomány, életmód és még keresztrejtvény is. A terjedelem a napilap duplája lesz: 32 oldal. 

Mennyibe kerül majd a hetilap? 

690 forint lesz az árus példány ára, előfizetéssel természetesen olcsóbb. Szerintem ez megfizethető ár, amelyet hetente egyszer bárki megengedhet magának. 

Hogy látja most a jobboldali média jövőjét akár az 1994-es vagy a 2002-es helyzethez képest? 

Talán annyival rosszabb a helyzet, hogy mintha borúlátóbbak lennének a szereplők. De valójában nem állunk olyan rosszul, mint akkoriban. Gondoljunk bele, mi volt 1994-ben vagy akár 2002-ben is, amikor a Fidesz elveszítette a választást! Volt egy napilap, a Magyar Nemzet, két hetilap, a Demokrata és a Heti Válasz, és más semmi. A jobboldali média helyzete most sokkal jobb. Van tévénk, van rádiónk, portáljaink, hetilapunk, és közben az előző tizenhat évben kitermelődött rengeteg tehetséges újságíró, többek közt a Mandinernél, aki valamilyen formában megpróbál túlélni, akár influenszerként, akár podcast vagy YouTube-műsor készítőjeként. Szóval nem reménytelen a helyzet. 

Mi lehet a siker receptje a mostani helyzetben? 

Nyilván lesznek, illetve vannak influenszerek a jobboldalon is, akik teszik a dolgukat gyors reagálású erőként, de az embereknek arra is van igényük, hogy megértsék a világot. Most nagyon felszínes, gyors információáramlás zajlik, és sok a fals hang, hamis narratívák, hazugságok, dezinformációk ömlenek az emberekre a közösségi médián keresztül. A hetilapnak az a feladata, hogy segítsen megérteni, mi történik a világban. Mint egy világítótorony a viharban sodródó tengerészeknek, utat kell mutatnunk. Ehhez persze vissza kell szereznünk a hitelességünket, ragaszkodva a sok évtizedes jó hagyományainkhoz. Hír, hitel, hagyomány. Ma is ez a legfontosabb. Lassan száz napja kormányoz a Tisza. Már most is vannak olyan dolgok, amelyeket ha mi nem írunk meg, akkor senki más nem fog megírni, mert a mostani kormánypárti média sok mindent elhallgat. Nemcsak a tényeket, hanem azt is, hogy mi miért történik. Vissza kell térnünk ahhoz a nyolc évhez, amely 2010 előtt jellemezte a Magyar Nemzetet. Erre megvannak az embereink, megvan a szándék, megvan az akarat, és remélem, meglesz az olvasóközönség is. 

Mekkora tér nyílhat abból, hogy a korábban ellenzéki médiumoktól elpártolnak az olvasók? 

Ha nem lesznek hitelesek, ha nem az igazságot írják, ha egyoldalúak lesznek, és nem hozzák le a kormánnyal szembeni kritikákat, akkor bizony sokan ott fogják őket hagyni. Emlékszünk a 444 belső levelezésére: mit írtak Magyar Péterről, de ez a hozzáállás a felületükön nem igazán jelenik meg. Itt van rögtön a Hír TV példája is: amikor az M1 beszüntette a hírszolgáltatását, rögtön megnőtt a Hír TV nézettsége. A Hír TV nézettsége tartósan nőni fog, hiszen az egyetlen kormánykritikus televízió lesz. A Magyar Nemzet is majdhogynem az egyetlen ellenzéki print médium lesz. Szerintem van fogékonyság az emberekben arra, hogy akár egy napilapot is eltartsanak, csak valahogy az előző tizenhat évben nem fektettünk elég súlyt arra, hogy a print ugyanolyan fontos tényezője a portfóliónknak, mint az online. Különösen most. Úgyhogy arra törekszünk a Magyar Nemzet hetilappal, hogy közvetlenebb, szorosabb és elkötelezettebb kapcsolatunk legyen az olvasókkal.

Nyitókép: Mandiner-archív