Az Egyesült Királyság ösztönzi a különböző nukleáris energiaforrások fejlesztését annak érdekében, hogy megszilárdítsa a hazai energiabiztonság jövőjét.
Santo Martin írása a Makronómon
A brit kormány ennek kapcsán számos nukleáris fejlesztést ösztönöz a nagyoktól a kicsikig, miközben a tiszta energiával kapcsolatos projektek széles skáláját szintén támogatja.
Az ukrajnai orosz inváziót és az orosz energiára vonatkozó szankciók bevezetését követően több európai nagyhatalom is versenyt fut a fosszilis tüzelőanyagok és a megújuló energiaforrások termelésének növeléséért, hogy elkerüljék a hiányt és biztosítsák energiabiztonságukat.
Az Egyesült Királyság energiaellátásának 78 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból származott 2019-ben , melynek 3,5 százaléka szénből, 39,5 százaléka gázból, 35 százaléka pedig olajból tevődött össze. Az energiamixben az atomenergia 9 százalékos, a megújuló energiaforrások pedig csupán 4 százalékos részesedéssel bírtak.
Az rendelkezésre álló adatok alapján a britek függetlenedhetnek az orosz földgáztól, csökkenthetik kitettségüket a fosszilis tüzelőanyagoktól, és 2050-re a szén-dioxid-semlegességet is elérhetik, ha az energiamixük
- 36 százalékban tengeri szélerőművekből,
- 9 százalékban szárazföldi szélerőművekből,
- 34 százalékban nukleáris energiából,
- 7 százalékban napenergiából és
- 1 százalékban egyéb erőforrásokból, például biomasszából, geotermikus és vízerőművekből áll majd.
Miután az elmúlt évtizedekben a világ nagy részén jelentős mértékben eltávolodtak az atomenergiától, több állam kormánya, köztük a britek is, újra felkarolják ezt a sokat kritizált energiaforrást.
Idén júniusban az Egyesült Királyság kormánya 100 millió dollárért 20 százalékos részesedést vásárolt az újonnan épülő suffolki Sizewell C atomerőműbe, amely a már 1995 óta működő Sizewell B erőmű mellett fog felépülni. A fejlesztés az EDF és a China General Nuclear Power (CGN) tulajdonában van, bár a kormány részesedése miatt a CGN kiszorulhat a projektből, miután kritikák érték, hogy Kína túlságosan erősen részt vesz az Egyesült Királyság infrastrukturális terveiben. Az EDF állítása szerint az erőmű 3,2 gigawatt (GW) villamos energiát fog termelni, ami az Egyesült Királyság szükségletének 7%-át fedezné. A Sizewell C várhatóan még ebben a hónapban megkapja az építési engedélyt, annak ellenére, hogy az építkezés a korábbi becslések több mint kétszeresébe fog kerülni az adófizetőknek, és öt évvel tovább is fog tartani.
A beruházás része a Boris Johnson (egykori) miniszterelnök év elején felvázolt nemzeti tervének, melynek kapcsán nyolc új atomreaktor üzembe helyezését tűzte ki célul.
A szigetországban a francia EDF által építendő másik új atomerőmű, a Hinkley Point C erőművénél már most késések tapasztalhatók. A létesítmény a tervezettnél egy évvel később, 2027-ben nyitja meg kapuit, és az eredeti költségkeretnél 3,6 milliárd dollárral, összesen 30 és 31,5 milliárd dollár közötti összeget fog felemészteni. Az EDF a kínai CGN-nel közösen dolgozik a Hinkley építésén, az építést eredetileg 2016-ban hagyták jóvá, de az EDF szerint a világjárvány okozta zavarok miatt a projekt késedelmet szenvedett. Ha üzembe helyezik, a Hinkley Point C – a Sizewell C-hez hasonlóan – az Egyesült Királyság teljes villamosenergia-termelésének 7 százalékát fogja biztosítani, és akár hatmillió otthont is elláthat árammal.
A nagyszabású nukleáris energiaprojektek mellett az Egyesült Királyság a kisebb léptékű fejlesztéseket is felkarolja, és ezzel eltávolodik a kizárólag hagyományos atomerőművektől. Miután a Rolls Royce tavaly bejelentette, hogy több kis moduláris reaktor (SMR) építését tervezi az Egyesült Királyságban, várhatóan 2024-ig megkapja a fejlesztési engedélyt. A vállalat azt reméli, hogy 2029-re megkezdheti a nukleáris energiatermelést.
A Rolls Royce a héten jelentette be, hogy elkészítette az első SMR-gyára helyszíneinek listáját.
Az SMR-eket gyártósoron lehet megépíteni, hogy a helyszíneken összeszereljék őket.
Az űrkutatási és védelmi vállalat tavaly 236 millió dolláros támogatást kapott magáncégektől és 254 millió dollárt a kormánytól az SMR-üzletágára.
A Rolls Royce várakozásai szerint minden egyes SMR 470 MW teljesítményre lesz képes, ami 150 szárazföldi szélturbina által termelt energiának felel meg, amelyek egyenként 2,4 milliárd dollárba kerülnek. Ráadásul egy ilyen erőmű egy hagyományos atomerőmű méretének csupán tizedét foglalná el, ami kb. két futballpálya alapterületének felel meg, és körülbelül egymillió otthont tudna ellátni energiával. Ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni az SMR technológiát annak hatékonysága és környezetre gyakorolt hatása miatt, melyről egy korábbi cikkünkben már írtunk.
Az Rolls Royce mellett egy brit startup is szeretne részesedni az akcióból, ugyanis nemrégiben jelentette be az atomenergiával kapcsolatos újításait. A Newcleo célja az atomenergia-termelés költségeinek csökkentése ólomhűtéses gyorsreaktorral,
A londoni székhelyű startup cég júniusban 315 millió dolláros forrást gyűjtött össze technológiájának fejlesztéséhez és kísérleti projektek indításához Franciaországban és az Egyesült Királyságban.
A prototípust várhatóan egy 200 MW-os erőmű megépítéséhez fogják méretezni, ha életképesnek ítélik. A Newcleo jelenleg az Egyesült Királyság kormányához fordul az építési helyszín engedélyezése és a működési engedélyek megadása érdekében. Reményei szerint a feldolgozott nukleáris hulladékból vegyes plutónium-urán-oxid üzemanyagot is elő tud majd állítani.
Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, Nagy-Britannia legutóbbi, új megújulóenergia-projektek támogatására kiírt pályázati felhívásában rekordmennyiségű, 11 gigawattnyi villamos energia előállítására alkalmas projektekre kötöttek szerződést. Ez az energiamennyiség elegendő lesz mintegy 12 millió brit otthon ellátására, és segít csökkenteni az Egyesült Királyság kitettségét az ingadozó világpiaci áraknak. A szerződések közül a legnagyobb kapacitást, közel 7 GW-ot, az új tengeri szélerőművekből fogják kinyerni, amely az ország teljes épített és építés alatt álló tengeri szélturbinájából érkező energiamennyiséget 35 százalékkal fogja megnövelni, hozzájárulva a kormány azon céljának eléréséhez, hogy 2030-ra az országnak 50 GW-os tengeri szélerőműforrás álljon rendelkezésre.
Következtetésként levonható, hogy az Egyesült Királyság atomenergiájában jelentős újítások vannak folyamatban, és a közelmúlt technológiai fejlődésének köszönhetően több új hagyományos erőmű építésére, valamint alternatív atomreaktorok kifejlesztésére is lehetőség nyílik. A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések mellett az atomenergia várhatóan jelentősen hozzájárul majd az Egyesült Királyság szén-dioxid-mentesítési terveihez.
(Fotó: Pixabay)
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A Tisza Párt elnöke egy interjúban beismerte, az uniós pénzek befagyasztásának nincs köze a jogállamisági aggályokhoz.
Magyarország is bekapcsolódhat a nemzetközi ellátási láncba.
Az árat végül mi, a fogyasztók fizetjük majd meg.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Őrzi a szuverenitást és kultúrát, bizonyítva, hogy eltérő modell is működhet.
