Külföldön Orbán Viktor szavait visszhangozza Magyar Péter, mégis Brüsszel kezébe adná a magyarok jövőjét

A gáz ára a négyszeresére az áram ára pedig legalább a duplájára emelkedne, ha a Tisza Párt nyerné a jövő évi választásokat. Magyar Péter nemrég azt ígérte, 2035-re megszüntetné az orosz energiafüggőséget, miközben egy interjúban elismerte, erre belátható időn belül nincs lehetősége hazánknak. Jól mutatja az ellenzéki párt szándékait, hogy az alternatív energiaforrások hiánya ellenére is támogatják a Tisza Párt európai parlamenti képviselői azokat az uniós terveket, amelyekkel Brüsszel megtiltaná, hogy 2028 után Moszkvától vásároljunk kőolajat és földgázt. Ez pedig ellehetetlenítené a magyar rezsicsökkentést, amelynek köszönhetően Európa legalacsonyabb díjait fizetjük.

Ráadásul az Európai Bizottság ideológiailag vezérelt energiapolitikájának a következményeit jól láthattuk: az elszálló energiaárak példátlan inflációs sokkot okoztak, a rezsiköltségek emelkedése pedig példátlan életszínvonal-csökkenéshez vezetett Európa jóléti országaiban. Magyarország a rezsicsökkentés fenntartásának köszönhetően kivétel, nem véletlen, hogy Brüsszel minden módon annak eltörlését erőlteti. 

Az Európai Bizottság szintet lépett: az orosz energiabeszerzés ellehetetlenítésével a magyar családok havi kiadása több tízezer forinttal nőne, de a tovagyűrűző hatások az élet minden területén drágulást okoznának. Régóta világos, hogy ez nem zavarná a hazai ellenzéket, mivel annak a mostani és a korábbi vezetői is többször világossá tették, Brüsszel elhibázott energiapolitikáját és radikális zöldcéljait támogatnák, miközben támadják a rezsicsökkentést és a kormány otthonteremtési intézkedéseit.

Ezért szúrja Magyar Péter szemét a rezsicsökkentés

Több olyan uniós állásfoglalást is megszavaztak az elmúlt időszakban a Tisza Párt európai parlamenti képviselői, amelyeknek a következménye a rezsicsökkentés megszüntetése lenne, vagyis a magyar embereknek és a hazai vállalkozásoknak jóval többet kellene fizetniük a földgázét és a villamosenergiáért.

Brüsszel két fronton is támadja a magyar energiapolitikát:

1. Az orosz-ukrán háború miatt 2028-tól megtiltaná az orosz energiahordozók beszerzését;
2. Az erőltetett klímacélok és a radikális zöldpolitika átgondolatlan végrehajtása érdekében is nyomást helyez a tagállamokra.

A hazai ellenzék és a hozzájuk hűséges sajtó rendszeresen azzal védekezik, hogy a Tisza Párt EP-képviselői sosem szavaztak konkrétan a rezsicsökkentés ellen. Ez valóban igaz, ám ennek mindössze az az oka, hogy nem volt olyan uniós szintű jelentés az EP-előtt, amely konkrétan a magyar rezsicsökkentésről szólt volna. Ennek ellenére Magyar Péter pártjának több uniós parlamenti képviselője kritizálta már, hogy az állam támogatást nyújt a magyar fogyasztók számára, amelynek köszönhetően 

A rezsicsökkentést egyébként mindig is támadta a baloldal, beleértve a Dobrev Klára vezette DK-t és az EP-ből is kiszorult Momentumot.

Magyar Péter legutóbb a lengyeleknek ismerte el, igaza van Orbán Viktornak

A Tisza Párt elnöke augusztus 20-án Pannonhalmán ismertette 10 pontos vízióját, amelyről a baloldali elemzők is úgy vélik, programnak nehezen tekinthető, jó esetben is csak egy optimista jövőkép lehet az újabb ígéretcsomag. Ennek egyik pontja, hogy Magyarország 2035-re teljesen leválik az orosz energiáról, 2040-re pedig megdupláznák a megújuló energia arányát. Bírálta a kormányt, amiért szerinte a feltételezett szoros orosz kapcsolatok miatt nem cél az orosz energiától való függetlenedés.

A brüsszeli támogatást élvező lengyel Gazeta Wyborczának adott interjúban a Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott, 

Magyar Péter ezzel a kijelentésével gyakorlatilag a magyar kormány álláspontját idézte saját gondolataként, elkerülve, hogy az orosz energiától való függetlenedést konkrét határidőhöz kösse. Az ellenzéki vezető ugyanakkor az energetika területén is világossá tette: „Az EU támogatása és finanszírozása kiemelten fontos lesz.”

Uniós pénzek: csak ha jó a kapcsolat az EPP-vel?

Magyar Péter szinte minden területen az uniós források „hazahozatalával” kampányol. Ígérete szerint, amennyiben megnyerik a 2026-os választást, kormányalakításuk után egyből hozzáférnénk a jelenleg zárolt EU-s pénzekhez, ezekből fejlesztenék az oktatást, az egészségügyet és az otthonok energetikai korszerűsítését, valamint a megújulók gyorsabb hasznosítását. A Gazeta Wyborczának adott interjúban azt is nyíltan elárulta, miért ilyen biztos a dolgában. Szerinte

Mint ismert, a baloldali lengyel kormánykoalíció valóban jó viszonyt ápol az Európai Bizottsággal és az uniós intézményekkel, mivel Donald Tusk miniszterelnök korábban az Európai Tanács elnöke volt és az Európai Néppárt (EPP) vezetője, amíg 2022-ben vissza nem tért a lengyel politikába. Magyar Péter nyilatkozata tehát alátámasztja azt a korábbi feltételezést, 

Brüsszel régóta követeli a rezsicsökkentés megszüntetését

Az Európai Néppárt vezető szerepet vállal a háború kitörése óta Ukrajna támogatásában és elsődleges célnak tartja a harcok sújtotta ország gyorsított uniós csatlakozását. 

Az elmúlt években Brüsszel többféle indokkal állt elő, miért kell megszüntetni a kedvezményes lakossági energiadíjakat:

• a költségvetési hiány csökkentése érdekében,
• azért, hogy kevesebbet fogyasszon a lakosság,
• az orosz hadigazdaság bevételeinek csökkentése végett,
• mert nem csak a legszegényebbeket támogatja az intézkedés,
• beavatkozik a piaci működésbe,
• valamint a környezeti és éghajlati célokra hivatkozva.

Brüsszel az évente kiadott országjelentéseiben világosan fogalmaz, azt várja a magyar kormánytól, hogy csak a legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknak lehessen kedvezményes rezsidíjakat fizetniük, a többi fogyasztónak pedig igenis a jóval magasabb és kiszámíthatatlan piaci árakat,

Az uniós testület emellett elvárja hazánktól is, hogy tegyen lépéseket az energiabeszerzés diverzifikálására és minél hamarabb függetlenedjen Oroszországtól. Brüsszel nyomásgyakorlása azért is képmutató, mert az energetikai korszerűsítéseket, a megújulók arányának növelését és a zöldátállást segítő program, az infrastruktúra fejlesztését és a takarékosabb energiafogyasztás előmozdítását abból a RePowerEU elnevezésű programból tudják finanszírozni a tagállamok, amelyet pont az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság tart vissza hazánktól a teljes helyreállítási alap (RRF) részeként. 

Az EU tovább mélyíti az energiaválságot

Magyar Péter a brüsszeli politikai elvárások végrehajtójaként tehát biztos, hogy megszüntetné a rezsicsökkentést. Brüsszel tervei ráadásul az elmúlt években tovább mélyítették az energiaválságot, amely végső soron az egész uniós versenyképességének a jelentős visszaeséséhez vezetett, Németországban pedig évekre lefékezte a gazdasági növekedést, megbénítva az ipart, erodálva az ország autóipari vezető pozícióját. Az európai vállalkozások energiaköltsége többszörösére nőtt az elmúlt években, az amerikai és kínai versenytársakhoz képest jóval drágább előállítási költségeket okozva.

A Tisza Párt a piaci rezsiköltségekkel jelentősen megnövelné a magyarok lakhatási költségeit, visszavetve a belső fogyasztást és jelentősen gyorsítva az inflációt. 

Ismét lemaradt az ellenzék első embere

Fontos, hogy a kormány az elmúlt években – már az orosz-ukrán háború előtt – elkezdte annak a jelentős és hosszútávú stratégiának a megvalósítását, amelynek célja Magyarország energiafüggetlensége. A kormány tehát nem elsősorban az orosz energiáról való mielőbbi, ésszerűtlen és elszálló árakhoz vezető leválást erőlteti, hanem azt, hogy hazánk többféle forrásból is beszerezhesse a földgázt és a kőolajat.

A Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre a hálózaton, így már szinte az összes környező országgal sikerült kiépíteni a hiányzó infrastrukturális összeköttetést. A kormány terve, hogy a következő években a megújuló energia felhasználását tovább ösztönözze, amelyet jól mutat az országszerte évek óta jellemző napelem-telepítési hullám. Ehhez még szükség van az energiatárolási kapacitások fejlesztésére, amely napjainkban egy gyorsan fejlődő, innovatív terület. Már ma is vannak olyan napok, amikor hazánk nettó villamosenergia-termelő, vagyis több energiát termelünk, mint amit felhasználunk. Ennek a pluszenergiának a tárolása kulcsfontosságú. Éppen ezért Magyar Péter a megújulók megduplázásával mindössze a már folyamatban lévő kormányzati energiapolitika eredményeit ígérte meg, saját választási ígéretként.

Az orosz kőolaj kiváltása sokkal nehezebb feladat. Az átálláshoz a Mol-nak jelentős és drága technológiai beruházásokat kell végrehajtania, hogy átálljon az orosz olaj feldolgozásáról. A legnagyobb probléma ugyanakkor elsősorban az, hogy az egyetlen alternatív szállítási útvonal, a Horvátország felé kiépült Adria-vezeték kapacitása kevés ahhoz, hogy kiváltsa a jelenleg egyre gyakrabban ukrán támadással megrongált Barátság kőolajvezetéket. Ráadásul a szállítási- és rendszerhasználati díjak tovább drágítanák az alternatív kőolaj-beszerzést.

A földgáz pótlása még nehezebb feladat. Hazánk több országgal is tárgyal és a következő éveben induló Fekete-tengeri kitermelés is alternatív lehetőséget jelenthet. A magyar kormány ugyanakkor elzárkózik attól, hogy lemondjon az orosz energiáról mindaddig, amíg nem sikerül olyan alternatív beszerzéseket megvalósítani, aminek nem az egekbe szökő lakossági és vállalati energiaárak lesznek a következményei.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán