Ez történt az Európai Parlament plenáris hetén Strasbourgban, amíg Önök máshová néztek.
Plenáris ülést tartott a héten Strasbourgban az Európai Parlament.
Az ülések fő témái a biztonság, az Európai Unió költségvetése, valamint az EU energia- és iparpolitikája voltak,
ezekkel kapcsolatban hallgattak meg és véleményeztek a képviselők európai bizottsági álláspontokat.
Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa bemutatta az illetékes SEDE szakbizottság előtt az európai védelmi ipar felvirágoztatásához szükséges deregulációs salátatörvényt. A BUDG szakbizottság tárgyalta a helyreállítási alap elköltésének hatékonyságát és a kohéziós pénzek félidős felülvizsgálatát.
Politikailag forró ügy volt Dan Jørgensen energiaügyi biztos felszólalása is az ITRE bizottság előtt, a biztos ugyanis az orosz energiáról való teljes leválás bizottsági tervéről cserélt eszmét a szakbizottság képviselőivel – miközben a Bizottság a Tiszta Ipari Megállapodás (Clean Industrial Deal) keretében az energiaárak csökkentését is ígéri.
Az Európai Parlament plenáris ülésén tárgyalta az Európai Unió bővítésének kérdését is, fókuszban Ukrajna csatlakozásával.
A vita során az Európai Bizottságot Ekaterina Zaharieva startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztos képviselte, aki elmondta: a bővítés kérdése összefügg a szerződésmódosítás kérdésével. „Mint azt Von der Leyen elnök is elmondta politikai irányvonalaiban: szerződésmódosításra van szükségünk ott, ahol az az Uniót fejlesztheti. Így annak érdekében, hogy az Uniót felkészíthessük a bővítésre, minden opciót meg kell vizsgálnunk, a jelenlegi szerződések potenciáljának teljes kihasználásával kezdve” – fogalmazott Zaharieva.
A bővítésről szóló vita során Zaharieva biztos jelezte: „a Bizottság meggyőződése, hogy ki kell terjesztenünk a minősített többségi szavazás használatát a Tanácsban bizonyos területeken, elmozdulva az egyhangúságtól. Ez jelentheti különösen az úgynevezett passerelle-klauzulák aktiválását is.”
(Az Európai Unióról szóló szerződésekben szereplő passerelle klauzulák lehetővé teszik, hogy a szerződések egyhangúságot igénylő megváltoztatása nélkül is lehessen változtatni bizonyos területeken a döntés módján, így például át lehessen állni egyhangúságról minősített többségre.) Kérdés, hogy a biztos ezalatt azt értette-e, hogy a bővítés ügyében is eltérhetne az EU-s döntéshozatal a szerződésekben előírt egyhangúságtól – azaz megpróbálnák-e jogi úton hatástalanítani egy esetleges tagállami vétót az ukrán csatlakozás előmozdítása érdekében.
A vitában felszólalt Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták Európáért alelnöke is, aki egyértelművé tette: „Nem engedjük, hogy a kierőltetett ukrán uniós tagság árát a magyar emberek fizessék meg, mint ahogy azt sem engedhetjük meg, hogy újabb lopakodó hatáskörelvonással csorbuljon a szuverenitásunk.
A bővítéspolitikában csak egyhangúsággal lehet döntéseket hozni, nem pedig a tagállamokat megkerülve, politikai alapon. Ez a tagállamok és az egész Unió alapvető érdeke.”
A plenáris ülés hetében Ukrajna bejelentette: már az ország formális belépése előtt csatlakoztatná az ukrán mezőgazdaságot az Európai Unióhoz. Nehéz máshogyan értelmezni Vitalij Koval ukrán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozatát, melyet az Interfax-Ukraina hírügynökségnek adott.
Koval ebben bejelentette: Ukrajna kifizetési ügynökséget hoz létre, s ezzel harmonizálja az európai szabályokkal a mezőgazdasági támogatások kiosztásának módját. „Kifizetési ügynökségre van szükségünk ahhoz, hogy előkészüljünk az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában (KAP) való részvételre, illetve ahhoz is, hogy hozzáférjünk csatlakozás előtti támogatási eszközökhöz” – fogalmazott Koval, hozzátéve, hogy
„Ukrajna bár nem tagja az EU-nak, potenciálisan mégis finanszírozást kaphat gazdáink támogatására”, ennek eszközéül szolgálhat a kifizetési ügynökség.
Tárgyalta az Európai Parlament az Európai Bizottság 2024-re vonatkozó jogállamisági jelentését is. Egyebek mellett ez a dokumentum is hivatkozási alapként szolgál hazánk uniós pénzei egy részének befagyasztásához. Az Uniót kormányzó nagykoalíció – benne a Tisza Párt anyapártjával, az Európai Néppárttal – megszavazta a Magyarországot ismételten elítélő jogállamisági jelentést támogató európai parlamenti nyilatkozatot.
Ebben többek között üdvözölték az Európai Unió Bíróságának 2025. június 5-i véleményét, amely szerint „Magyarország EU-s jogot sért az LMBTQI+ tartalom betiltásával vagy elérésének korlátozásával”.
Emellett elítélik a „magyarországi rendszerszintű diszkriminációs gyakorlatot”,
ugyanis három éve uniós pénzek befagyasztásával együtt élő hazánkban állítólag „politikai szövetségesek javára élnek vissza EU-s forrásokkal, megsértik a versenyjogi szabályokat, és vállalkozásokat koncentrálnak kormányzati kapcsolatokkal rendelkező oligarchák kezében”.
A Tisza Párt uniós anyapártja által elfogadott nyilatkozat emellett „sajnálatát fejezi ki annak kapcsán, hogy az EU-s forrásokat felszabadították a magyar kormány számára a bírói függetlenséget és a korrupcióellenes keretet érintő, továbbra is fennálló hiányosságok ellenére”, és azt javasolja, hogy „függesszék fel a kifizetéseket, amíg minden jogállamisági benchmarknak meg nem felel” Magyarország. Szemére hányják az Európai Tanácsnak is, hogy nem léptette tovább Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárást, azaz hazánk szavazati jogának elvételét sürgetik.
De nem csak a Tisza európai anyapártja, hanem maga a magyar párt is alkotott a plenáris héten az Európai Parlamentben: megszavazták Magyarország leválasztását az orosz energiáról. Az Európai Bizottság által előterjesztett Tiszta Ipari Megállapodásról szóló európai parlamenti nyilatkozatban ugyanis az EP kiemelte, hogy a európai gázellátást az áramra át nem állítható szektorokban csökkentett áron kellene megoldani „diverzifikált és megbízható partnerségekkel, melyek összhangban vannak az Unió biztonságával, érdekeivel, és a RePowerEU-útitervvel”.
A „RePowerEU-útiterv” ártatlannak hangzó kifejezése magát a bizottsági tervet takarja, amellyel az EU-t 2027-ig teljes mértékben leválasztanák az orosz energiáról.
Ez egy kereskedelempolitikai intézkedésnek álcázott szankció: míg egyhangúságot igénylő szankcióként nem tudna átmenni az Európai Tanácson az orosz energia behozatalának teljes tilalma, mivel ez durván sértené Magyarország és Szlovákia nemzeti érdekeit, kereskedelempolitikai kérdésekről a Bizottság saját hatáskörben dönthet. A nyilatkozatot megszavazta a Tisza Párt részéről Magyar Péter, Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Kollár Kinga és Lakos Eszter is, együtt szavazva Dobrev Klárával. A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk EP-képviselői a nyilatkozat ellen szavaztak.
Nyitókép: AFP/PATRICK HERTZOG
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
Amerikai közvetítéssel ült tárgyalóasztalhoz Ukrajna és Oroszország, miközben továbbra is dühöngenek a fegyverek.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
