Ezért örül Magyar Péter embere: az egészségügy, az oktatás, a közlekedés és a hátrányos helyzetű települések fejlesztésére szánt pénzeket fagyasztotta be Brüsszel. Kollár Kinga szerint "ingyenpénzről" van szó, ami nem is lehetne távolabb a valóságtól.
Egyre világosabbá válik, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt európai parlamenti képviselői – az Európai Néppárt közbenjárásával – úgy kapnak Brüsszeltől politikai támogatást, hogy mindent megtesznek azért, Magyarország a 2026-os választásokig már ne juthasson hozzá ahhoz a több ezer milliárd forint uniós támogatáshoz, amelyet a különböző, a jogállamisággal és a költségvetés biztonságával leplezett eljárásokban befagyasztott az Európai Bizottság.
Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője a közelmúltban az Európai Parlament egyik bizottsági ülésén megdöbbentő természetességgel beszélt arról, milyen hatékony a Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás, mivel a visszatartott uniós források rontják a magyarok életkörülményeit. A képviselő emiatt bizakodó, hogy 2026-ban ez a Tisza Párt győzelmét hozza az országgyűlési választásokon.
Ezt is ajánljuk a témában
„A magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban” – mondta Kollár Kinga.
Noha a baloldali sajtó és Magyar Péter hívei mindent elkövettek, hogy megvédjék Kollár Kingát és a kormány támadásának állítsák be a botrányos beszédet, az ugyanakkor a felszólalásból világossá vált, hogy Brüsszelben a pénzek visszatartása egyértelműen összefügg azzal a szándékkal, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány megbukjon 2026-ban.
Az egyik legfontosabb jogállamisági feltétel Brüsszelben most úgy tűnik az, hogy Magyarországon kormányváltás legyen
– emelte ki Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyik legfontosabb jogállamisági feltétel Brüsszelben most úgy tűnik az, hogy Magyarországon kormányváltás legyen – mutatott rá Bóka János, uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn.
Brüsszelben nem okozhat nagy meglepetést a tiszás képviselő magyar érdekekkel ellentétes örömködése, mivel az összes ellenzéki EP-képviselő évek óta azért lobbizott, hazánk ne kapja meg a neki járó forrásokat. Az előző uniós parlamenti ciklusban a Momentum bukott képviselői, Cseh Katalin és Donáth Anna büszkélkedett rendszeresen azzal, hogy tevékenységükkel hozzájárulnak a források blokkolásához.
A Kollár Kinga által kirobbantott botrány talán minden korábbinál egyértelműbbé tette, hogy a Magyar Péter által rendszeresen hangoztatott témák – közlekedés, egészségügy, oktatás, szociális helyzet – mögött a befagyasztott uniós pénzek állnak.
A legfontosabb EU-s pénzügyi alapok közül a hétéves uniós költségvetési ciklusban
A teljes, 18 ezer milliárd forintos uniós forrásnak kevesebb, mint a felét érinti Brüsszel blokkolása:
Ez azt jelenti, hogy Brüsszel mintegy 7500 milliárd forintot tart zár alatt, vagyis – ahogy Kollár Kinga fogalmazott – ez minden magyar embernek 800 ezer forintot jelent.
A Tisza Párt kampánya lényegében nem más, mint a befagyasztott uniós források miatt elhalasztott programok megvalósítása. Ezeket a programokat ugyanakkor a magyar kormány alkotta meg és nyújtotta be a költségvetési tárgyalások alatt, Brüsszel pedig jóváhagyta.
Ez azt jelenti, ha Brüsszel feloldaná a zárolt uniós forrásokat, akkor is a már elfogadott programok és beruházások megvalósításával válnának ténylegesen lehívhatóvá a pénzek, vagyis Magyar Péter végső soron a kormány által előkészített uniós programokkal járja az országot.
A befagyasztott uniós források két nagy uniós alapot érintenek:
A kohéziós források tehát mintegy 22 milliárd eurót jelentenek hazánk számára a teljes, 2021 és 2027 közötti pénzügyi ciklus alatt. Ebből 9,45 milliárd eurót tart befagyasztva Brüsszel.
Magyarország ugyanakkor a nem zárolt forrásoknak eddig csak egy részét hívta le, ami nem meglepő a költségvetési ciklus közepén.
A 2021-2027-es EU-s ciklus forrásait legkésőbb 2030-ig lehet felhasználni. Fontos, hogy a pénzek visszatartása konkrét programokat érint, vagyis ezek megvalósítása valóban késik Brüsszel politikai céljai miatt. Ezek közé tartozik
Az Európai Bizottság a kohéziós források egy része mellett teljes egészében visszatartja az RRF forrásait, amelynek nagyobb része vissza nem térítendő támogatás, kisebbik része pedig egy kedvezményes hitelkeret.
A helyreállítási eszköz a Next Generation EU eszköz legfontosabb programja, amelyet az EU a Covid-válság kezelésére hozott létre, fedezete az EU legnagyobb kölcsöne, amelynek visszafizetése – beleértve a kamatokat is – végső soron a tagállamok feladata.
Az RRF beruházásait legkésőbb 2026 végéig kell megvalósítani, ellenkező esetben a források elvesznek.
Magyarország a források blokkolása miatt gyakorlatilag még nem tudta elkezdeni a Brüsszel által előzetesen jóváhagyott beruházásokat, amelyek
Érdekes, hogy az RRF imént felsorolt programpontjai teljes mértékben egybecsengenek a Magyar Péter és a többi baloldali párt által rendszeresen hangoztatott témákkal.
Kollár Kinga botrányos felszólalásában tehát annak örül, hogy a minden magyar ember számára mintegy 800 ezer forintot jelentő uniós támogatások befagyasztásával Brüsszel érdemben hozzájárul Magyar Péter, a Tisza Párt és a magyargyűlölő Manfred Weber vezette Európai Néppárt politikai céljaihoz, mivel pont azokon a területeken támadják a kormány gazdaság- és szociálpolitikáját, ahol Brüsszel miatt nem valósultak meg a több ezer milliárdos fejlesztések.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyre világosabb, hogy a hazánknak járó pénzek visszatartásával –Lengyelországhoz hasonlóan – azt a célt igyekszik elősegíteni, hogy ne a nemzeti kormány kapja a szavazatok többségét a 2026-os választásokon.
A helyreállítási alapból finanszírozott beruházásokkal egyébként a tagállamok túlnyomó többsége jelentős késésben van, így nem kizárt a 2026 végi határidő meghosszabbítása sem.
A helyreállítási kassza ráadásul nemzetközi, piaci alapú kölcsönökből áll, ezek visszafizetésére pedig a következő években forrást kell találnia az EU-nak. Ehhez meglehetősen szűk az uniós mozgástér, Magyarországnak pedig akkor is ki kell vennie a részét a törlesztésből, ha elesik a forrásoktól.
A legfontosabb pénzügyi alapok esetén sem helytálló, hogy a hazánknak járó támogatásokat az EU „ingyenpénzként” osztogatja, ahogyan azt Kollár Kinga Facebook-bejegyzésében állította.
Egyrészt az uniós szerződések szabályozzák, egy adott tagállamnak milyen hozzájárulást kell befizetnie az EU-s kasszába és fejlettségi szinttől függően mennyi felzárkóztatási támogatást kap. De a nemzeti költségvetési kiadásokat az is jól mutatja, hogy a vidékfejlesztési kerethez az unió alig több, mint 500 milliárd forinttal járul hozzá, ezt a magyar kormány egészíti ki 2300 milliárd forinttal.
Noha hazánk még mindig nettó kedvezményezettje az uniós forrásoknak, vagyis kevesebbet fizetünk be, mint amennyit támogatásként megkapunk, ez a helyzet vélhetően nem sokáig marad így.
Egyre többen javasolják a következő uniós pénzügyi ciklustól a kohéziós- és agrárpolitika jelentős átalakítását úgy, hogy csak olyan nemzeti beruházásokat támogasson az EU, amelynek megvalósítása „közösségi célokat” szolgál. Emellett Ukrajna esetleges uniós csatlakozása fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi rendszer, mivel a fejlesztési pénzek túlnyomó részét Kijev kapná, az ország állapota és alacsony fejlettségi szintje miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha Brüsszel terve sikerül, búcsút mondhatunk a kohéziós és a közös agrárpolitikának is. Mutatjuk, mivel járna, ha Ukrajna EU-taggá válna.
A Tisza Párt EP-képviselője botrányos beszédében azt emelte ki, „magyarként azt kell mondanom, hogy [a jogállamisági eljárás] nagyon hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből egymilliárd már el is veszett a magyarok számára. És ennek nagyon súlyos hatása volt a magyar államra, mivel nem tud befektetni a közszolgáltatásokba. Természetesen nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és nem tud extra szociális szolgáltatásokat nyújtani az embereknek. Úgy értem, csak hogy pár példát hozzak, az RRF programból 50 kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kondicionalitási eljárás nagyon hatékony, nagyon hatékonyan befolyásolja a magyarok mindennapi életét. Ennek van pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a 26-os választásokkal kapcsolatban.”
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter embere álomfizetést kap Brüsszelből, luxusingatlant vett Madeira szigetén, de budapesti ingatlanportfólióval is rendelkezik.
Nyitókép: Mandiner-szerkesztés
A leendő kormányfő a korábbiakhoz képest sokkal magasabb költségvetési hiányról írt. Közel 2000 milliárd forintról beszélünk.
Kedden újabb miniszteri meghallgatásokkal folytatták munkájukat az országgyűlési szakbizottságok. Reggel Görög Mártát, Magyar Péter kormányának igazságügyi miniszteraspiránsát hallgatták meg a képviselők.
Ezt az olcsó jakobinus hangulatkeltést kéne abbahagyni.
Kettőből semmi.
Az influenszer-kormányzás első jelei nem sok jót ígérnek. Vajon az abortusz ügyében is enged a liberálisoknak a kormány? És amennyiben igen, mi lesz erre a konzervatív szavazók válasza?
Remélem, a Tisza-szavazók közül is sokan vannak, akik nem vesztették el az eszüket és nem nyitottak erre az ócska uszításra.
„Tájékoztatom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét eskü kötelezi a hivatali szolgálatának ellátására”.
A műholdas felvételek alapján új hangárokat húztak fel a gyártóközpontban.
Kedden újabb miniszteri meghallgatásokkal folytatták munkájukat az országgyűlési szakbizottságok. Reggel Görög Mártát, Magyar Péter kormányának igazságügyi miniszteraspiránsát hallgatták meg a képviselők.
