Érdekes, hogy az RRF imént felsorolt programpontjai teljes mértékben egybecsengenek a Magyar Péter és a többi baloldali párt által rendszeresen hangoztatott témákkal.
Kollár Kinga botrányos felszólalásában tehát annak örül, hogy a minden magyar ember számára mintegy 800 ezer forintot jelentő uniós támogatások befagyasztásával Brüsszel érdemben hozzájárul Magyar Péter, a Tisza Párt és a magyargyűlölő Manfred Weber vezette Európai Néppárt politikai céljaihoz, mivel pont azokon a területeken támadják a kormány gazdaság- és szociálpolitikáját, ahol Brüsszel miatt nem valósultak meg a több ezer milliárdos fejlesztések.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyre világosabb, hogy a hazánknak járó pénzek visszatartásával –Lengyelországhoz hasonlóan – azt a célt igyekszik elősegíteni, hogy ne a nemzeti kormány kapja a szavazatok többségét a 2026-os választásokon.
A helyreállítási alapból finanszírozott beruházásokkal egyébként a tagállamok túlnyomó többsége jelentős késésben van, így nem kizárt a 2026 végi határidő meghosszabbítása sem.
Nem ingyenpénz az uniós támogatás
A helyreállítási kassza ráadásul nemzetközi, piaci alapú kölcsönökből áll, ezek visszafizetésére pedig a következő években forrást kell találnia az EU-nak. Ehhez meglehetősen szűk az uniós mozgástér, Magyarországnak pedig akkor is ki kell vennie a részét a törlesztésből, ha elesik a forrásoktól.
A legfontosabb pénzügyi alapok esetén sem helytálló, hogy a hazánknak járó támogatásokat az EU „ingyenpénzként” osztogatja, ahogyan azt Kollár Kinga Facebook-bejegyzésében állította.
Egyrészt az uniós szerződések szabályozzák, egy adott tagállamnak milyen hozzájárulást kell befizetnie az EU-s kasszába és fejlettségi szinttől függően mennyi felzárkóztatási támogatást kap. De a nemzeti költségvetési kiadásokat az is jól mutatja, hogy a vidékfejlesztési kerethez az unió alig több, mint 500 milliárd forinttal járul hozzá, ezt a magyar kormány egészíti ki 2300 milliárd forinttal.
Noha hazánk még mindig nettó kedvezményezettje az uniós forrásoknak, vagyis kevesebbet fizetünk be, mint amennyit támogatásként megkapunk, ez a helyzet vélhetően nem sokáig marad így.
Egyre többen javasolják a következő uniós pénzügyi ciklustól a kohéziós- és agrárpolitika jelentős átalakítását úgy, hogy csak olyan nemzeti beruházásokat támogasson az EU, amelynek megvalósítása „közösségi célokat” szolgál. Emellett Ukrajna esetleges uniós csatlakozása fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi rendszer, mivel a fejlesztési pénzek túlnyomó részét Kijev kapná, az ország állapota és alacsony fejlettségi szintje miatt.