Ukrajna csatlakozása éppen az Európai Unió két legfontosabb politikáját tenné tönkre

Az utóbbi hetekben újra egyre több nyilatkozat jelenik meg arról, hogy az Európai Unió vezetése minél gyorsabban fel akarja venni Ukrajnát a közösség tagjai közé. Ukrajna uniós csatlakozása ugyanakkor beláthatatlan következményekkel járna az Európai Unióra, a következőkben azt tekintjük át, milyen hatással lenne az ukrán csatlakozás az unió két legfontosabb politikájára, és azon keresztül Magyarországra.

Ukrajna egy nagy, de viszonylag szegény ország, amelynek GDP-je és fejlettségi szintje jelentősen elmarad az EU-átlagtól. Csatlakozása esetén a kohéziós alapokból hatalmas összegeket kellene Ukrajnára fordítani. Olyan mértékben „lehúzná” az unió átlagos fejlettségét, hogy Ukrajnán kívül szinte minden tagállam egy csapásra „fejletté” válnának. Még Bulgária is az uniós átlag szintjére kerülne.

A háborút megelőzően Ukrajna népessége körülbelül 40 millió fő volt. Az egy főre jutó GDP pedig mindössze egy nyolcada volt az EU átlaghoz képest. Ukrajna kohéziós támogatási részesedése elérné a 61,6 milliárd eurót a jelenlegi 392 milliárd eurós keretből, tehát kb. 15 százalékát. 

Ezt az Európai Unió – hacsak nem növelné jelentősen a kohéziós alap méretét – akkor csak úgy biztosíthatná,  ha a meglévő keretből átcsoportosításokat hajtana végre. A Faktum számításai szerint ez Magyarország  jelenlegi 22 milliárd eurós kerete körülbelül 18,55 milliárd euróra csökkenne, ami 3,45 milliárd eurós veszteséget jelent.

Ukrajna EU csatlakozása katasztrófa lenne az uniós mezőgazdaság számára

Ukrajna uniós csatlakozása alapjaiban rengetné meg a Közös Agrárpolitikát is. Ukrajna mezőgazdasági területe – az Oroszország által megszállt területekkel együtt – több, mint 41 millió hektár. Ez önmagában nagyobb mint Olaszország termőterülete. A számítások szerint Ukrajna egymaga több uniós forrást tudna igényelni, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve. Az ukrán birtokszerkezet sem összeegyeztethető az uniós országokéval. Míg az EU-ban a családi, kis- és közepes gazdaságok határozzák meg elsősorban a mezőgazdasági termelést, addig Ukrajnában a nagybirtokrendszer a jellemző.

Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a KAP reformja során szakítani kell a több évtizedes támogatáspolitikával és a hektáronként járó támogatásokat inkább olyan vállalásokhoz kellene kötni, mint a „fenntarthatóság” és az „ökológiai gazdálkodás”.

Mi várna Magyarországra?

Az ukrán mezőgazdaság óriási terhet róna az EU közös agrártámogatási rendszerére. Tönkretennék a magyar agrárgazdaságok tízezreit, családok százezreit.

A lapunk által megkérdezett mezőgazdasági mérnök Ukrajna uniós csatlakozásával – a magyar mezőgazdaságban – felmerülő nehézségeivel kapcsolatban a következő megállapításokat tette:

• A gazdálkodói szerkezet hazánkban nem bírná a versenyt, rengeteg kis családi gazdaság roppanna bele.
• Új gazdálkodói struktúrára lenne szükség, de ez jelenleg nem lehetséges.
• A GMO mentes magyar termelés szembekerülne egy ismeretlen szerkezetű tömegtermeléssel. 
• Az agrártámogatások jelentős százaléka Ukrajnában landolna amitől csődbe mennének a magyar gazdák.
• A termelői árak a benyomuló rengeteg termék miatt óriási esésbe kerülnének, ezáltal már nem érné meg termelni a magyaroknak.
• Az ukrán nagybirtokok tőketulsúlya miatt nem lehetne továbbra versenyképes a magyar mezőgazdaság.

Nyitókép: HENRY NICHOLLS / AFP

***