Összegyűjtöttük, kik szorgalmazzák leghangosabban Ukrajna EU-csatlakozását

Ahogy arról a Mandiner is írt Brüsszel már javában tervezi Ukrajna EU-csatlakozását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a legutóbbi kijevi csúcstalálkozón kifejtette, hogy Ukrajna már 2030 előtt csatlakozhatna az Európai Unióhoz. „Nagyon nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat” − mondta az uniós politikus.

Miután februárban az Európai Unió elfogadta a 16. szankciós csomagot is Oroszország ellen így fogalmazott:

Európában persze nem Von der Leyen az egyetlen, aki határozottan szorgalmazza az ukránok EU-csatlakozását – ami, ha megvalósulna bizonyosan romba döntené az egész közösséget – összegyűjtöttük, hogy a közelmúltban kik és miért szorgalmazták, hogy Ukrajna – mielőbb – az unió tagja legyen.

Lengyelország 2025. január 1-jén vette át az EU Tanácsának soros elnökségét Magyarországtól.  Tusk jelezte, hogy az ukrán kérdés, beleértve az EU-csatlakozási tárgyalásokat, kiemelt prioritás lesz a lengyel elnökség alatt. „Át fogunk lépni arról a holtpontról, ami ebben a kérdésben van” – jelentette ki januárban, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Varsóban. 

– mondta.

Emmanuel Macron bár kezdetben óvatos volt Ukrajna EU-csatlakozását tekintve, mára annak egyik legnagyobb támogatója lett. A február 17-én tartott első európai „válságtanácskozást” követően a francia elnök arról beszélt, hogy „Ukrajna nélkül nem képzelhető el tartós béke Európában, és az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia az ukrán szuverenitás és integráció támogatásában.”

A már említett londoni European Leaders’ Summit-on pedig azt mondta Macron: „Nem Ukrajna kapitulációja garantálná a békét, hanem egy jól felfegyverzett Európa, amely támogatja Ukrajna szuverenitását és európai integrációját.” Az elnök legutóbbi televíziós beszédében pedig arról beszélt a múlt héten, hogy „az első naptól úgy döntöttünk, hogy támogatjuk Ukrajnát (…) Nem képzelhető el békeszerződés Ukrajna nélkül, és az EU-nak biztosítania kell, hogy

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke a március 6-án tartott EU-csúcson azt mondta, hogy: „Azért vagyunk itt, hogy támogassuk Ukrajnát egy átfogó, tartós és igazságos béke elérésében. Kedves Volodimir, veled vagyunk az első naptól, ezt most és a jövőben is folytatjuk.” Costa hozzátette: „Az Európai Unió továbbra is vállvetve küzd Ukrajnáért.” A tanácskozás eredményeit pedig úgy értékelte, hogy: „Európa és Ukrajna biztonsága nem választható szét. Az EU erősebb védelme Ukrajnáét is megerősíti.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is többször kiállt már amellett, hogy „Ukrajna Európa része”, valamint egyértelműen kiállt az integrációs folyamat mellett. Az ukrajnai háború kirobbanásának második évfordulóján azt mondta, hogy „Ukrajna az európai értékekért harcol, és az EU-nak kötelessége, hogy befogadja őket. A tagság nem csak cél, hanem eszköz is a stabilitás és a béke megteremtéséhez.”

Tavaly ősszel pedig a következő bejegyzést osztotta meg az X-oldalán: „Ukrajna keményen dolgozik a reformokon az EU-csatlakozás érdekében. Az EU-nak is lépnie kell, hogy fenntartsa a lendületet. Ez közös érdekünk.”

A múlt heti uniós csúcs előtti nyilatkozatában arra is utal, hogy megfogják kerülni Magyarországot Ukrajna támogatásának ügyében. Kallas szerint már régóta „téma” a Tanácsban az egyhangú szavazás eltörlése, szerint a „gazdaságilag erősebb és tettre kész tagállamok”, akár alkothatnának egy szorosabb egységet is, így végez vihetnének olyan ügyeket is, amelyeket csak egy-egy tagállam gátol.

Nyitókép forrása: NICOLAS TUCAT / AFP

***