Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent.
Továbbra is rendkívül törékeny a magyar gazdaság kilábalása, noha negyedévről negyedévre javulnak a kilátások, az orosz–ukrán konfliktus következtében jelen lévő bizonytalansági tényezők sokasága miatt kifejezetten nehézkes a helyreállás folyamata.
Számos magyar vállalat tudott a nemzetközi piacokra történő belépés által nemzeti bajnokká válni. A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a résztvevők azt vizsgálták, hogyan lehet a magyar vállalkozásokat, termékeket és márkákat versenyképessé és ismertté tenni a globális piacokon.
A KSH friss adatai szerint tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárd euróval javult, és így újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete. A Makronóm Intézet elemzője szerint pénteken kedvezőbb számok érkezhetnek az ipar teljesítményét illetően is.
Áprilisban lassult az infláció üteme, de nem a Fed céljaival összhangban, így még várni kell az amerikai kamatcsökkentésre. Ez a feltörekvő piacoknak sem kedvez.
Éves alapon már csupán egy százalékkal nőttek az élelmiszerárak a KSH friss adatai szerint – a múlt hónapban pedig az árak összességében csak 3,7 százalékkal emelkedtek. A havi adatok a bázishatások miatt hullámzóan alakulhatnak, de éves átlagban az idén 5 százalék alatt maradhat az infláció – értékeli a mai adatokat a Makronóm Intézet szakértője.
Gyakran előfordul, hogy az országok fejlődésének vizsgálatakor csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tekintett mutatót vizsgálunk meg, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság növekedésének a mérése és megértése. Példának okáért a GDP sem ad teljes képet egy adott ország polgárainak jólétéről, emiatt is kifejezetten félrevezetők a „Románia megelőzte Magyarországot” típusú hírek. Utóbbi példánál maradva nézzük meg, mit mutatnak a jóval komplexebb, a gazdaság és a társadalom szélesebb spektrumát vizsgáló mutatók!
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
