Visszafogta az Árfigyelő az élelmiszerárak emelkedését

A 2022-es év időjárási viszontagságai miatti kedvezőtlen termés, az orosz–ukrán háború kitörése nyomán bevezetett uniós szankciók eredményeképp elszabaduló energiaárak, a forint gyengülése, valamint a profit húzta infláció következtében az élelmiszerárak is a korábban nem tapasztalt, gyors ütemben nőttek, majd 2022 végén az élelmiszer-infláció 45 százalék közelében tetőzött. Az élelmiszerár-emelkedést ugyanakkor azóta sikerült letörni, az idei év első 7 hónapjában az élelmiszer-infláció már nem érte el a 2 százalékot. Így pedig az élelmiszerek ellensúlyozni tudták a sok esetben a visszatekintő, inflációkövető árazás nyomán gyorsabb szolgáltatásinflációt. 

Az Árfigyelőt 2023. július elsejével vezette be a Gazdasági Versenyhivatal és a kormány azzal a céllal, hogy az élelmiszerárak összehasonlíthatóságán keresztül élénkítse a kiskereskedelmi láncok közti versenyt, így mérsékelve az árakat és segítve a fogyasztókat. A Makronóm Intézet a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködésben megvizsgálta, hogy az Árfigyelő rendszer működése milyen hatást gyakorolt közvetlenül az élelmiszerárakra és a teljes inflációra. 

Az elemzés során a szintetikus kontroll módszert (SCM) alkalmaztuk. Az SCM lényege, hogy kontrolladatok felhasználásával egy olyan inflációs pályát vázolunk fel, ami az Árfigyelő rendszer bevezetése nélkül állt volna elő. A mutató előállításához a régiós országok (Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ausztria, Horvátország, Csehország, Lengyelország) harmonizált fogyasztóiár-indexeit (2015=100%) használtuk fel az Eurostat adatbázisából 2019 januárja és 2024 februárja között. 

A rendszer bevezetése előtti időszakot (2023. június) bázisul véve 2024 februárjára az élelmiszerárak 1,35 százalékkal mérséklődtek, míg az Árfigyelő nélkül ez mindössze 0,24 százalékra becsülhető, így a teljes hatás 1,11 százalékpontra tehető. Az elemzésbe bevont termékcsoportok közül az ESL zsírszegény tej, a tojás, a vaj, a friss gyümölcsök, valamint a kenyér esetén volt a legjelentősebb hatása a rendszernek. A teljes magyar gazdaság árdinamikáját tekintve, a fogyasztói kosáron belüli súlyokkal korrigálva az eredményeket, az élelmiszerárakon keresztül összesen 0,20 százalékpontos inflációcsökkenés tulajdonítható az Árfigyelőnek. 

Számításaink szerint a 2023 decembere és 2024 februárja közötti időszakban átlagosan 1,45 százalékponttal volt alacsonyabb az élelmiszer-infláció az Árfigyelő bevezetése nyomán. 

 ennyivel kellett volna többet fizetniük ugyanazon megvásárolt élelmiszer-mennyiségért. Ez egy háztartásra vetítve mintegy 4800 forint megtakarítást jelent. 

Meglátásunk szerint szükség van az online Árfigyelő rendszer fenntartására és további bővítésére, hiszen számos alapvető élelmiszer, úgymint a kristálycukor, a sertéshúsok, a zsíros ESL- és UHT-tejek, valamint a friss zöldségek esetén a kötelező akciózás és a beszerzési áron való értékesítés kivezetésével ismét jelentős áremelkedés volt megfigyelhető. Továbbá annak érdekében, hogy a jövedelmek emelkedése nyomán várhatóan élénkülő keresletre válaszul a vállalatok ne kezdjenek ismét agresszívebb árazási gyakorlatba, szükség van a kereskedelmi láncok közötti verseny fenntartására, erősítésére, és az elmúlt időszakban ennek hatékony eszköze volt az Árfigyelő rendszer. Emellett annak adatai a szabályozó hatóságok számára is segítséget nyújtanak úgy a piacellenes viselkedések, mint az összejátszások felderítése érdekében. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Pixabay

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.