A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította.
A 2022-es év időjárási viszontagságai miatti kedvezőtlen termés, az orosz–ukrán háború kitörése nyomán bevezetett uniós szankciók eredményeképp elszabaduló energiaárak, a forint gyengülése, valamint a profit húzta infláció következtében az élelmiszerárak is a korábban nem tapasztalt, gyors ütemben nőttek, majd 2022 végén az élelmiszer-infláció 45 százalék közelében tetőzött. Az élelmiszerár-emelkedést ugyanakkor azóta sikerült letörni, az idei év első 7 hónapjában az élelmiszer-infláció már nem érte el a 2 százalékot. Így pedig az élelmiszerek ellensúlyozni tudták a sok esetben a visszatekintő, inflációkövető árazás nyomán gyorsabb szolgáltatásinflációt.
Az élelmiszer-infláció lassulásában több tényező is szerepet játszott: az erősebb és stabilabb forintárfolyam, az energiaárak normalizálódása, a kedvezőbb mezőgazdasági termés, illetve az olyan kormányzati intézkedések, mint az Árfigyelő rendszer.
Az Árfigyelőt 2023. július elsejével vezette be a Gazdasági Versenyhivatal és a kormány azzal a céllal, hogy az élelmiszerárak összehasonlíthatóságán keresztül élénkítse a kiskereskedelmi láncok közti versenyt, így mérsékelve az árakat és segítve a fogyasztókat. A Makronóm Intézet a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködésben megvizsgálta, hogy az Árfigyelő rendszer működése milyen hatást gyakorolt közvetlenül az élelmiszerárakra és a teljes inflációra.
Az elemzés során a szintetikus kontroll módszert (SCM) alkalmaztuk. Az SCM lényege, hogy kontrolladatok felhasználásával egy olyan inflációs pályát vázolunk fel, ami az Árfigyelő rendszer bevezetése nélkül állt volna elő. A mutató előállításához a régiós országok (Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ausztria, Horvátország, Csehország, Lengyelország) harmonizált fogyasztóiár-indexeit (2015=100%) használtuk fel az Eurostat adatbázisából 2019 januárja és 2024 februárja között.
A 21 vizsgált élelmiszertípusból 14 esetén kimutatható, hogy az Árfigyelő hozzájárult az átlagárak mérséklődéséhez az ársapkák 2023. augusztusi kivezetését is figyelembe véve.
A rendszer bevezetése előtti időszakot (2023. június) bázisul véve 2024 februárjára az élelmiszerárak 1,35 százalékkal mérséklődtek, míg az Árfigyelő nélkül ez mindössze 0,24 százalékra becsülhető, így a teljes hatás 1,11 százalékpontra tehető. Az elemzésbe bevont termékcsoportok közül az ESL zsírszegény tej, a tojás, a vaj, a friss gyümölcsök, valamint a kenyér esetén volt a legjelentősebb hatása a rendszernek. A teljes magyar gazdaság árdinamikáját tekintve, a fogyasztói kosáron belüli súlyokkal korrigálva az eredményeket, az élelmiszerárakon keresztül összesen 0,20 százalékpontos inflációcsökkenés tulajdonítható az Árfigyelőnek.
Számításaink szerint a 2023 decembere és 2024 februárja közötti időszakban átlagosan 1,45 százalékponttal volt alacsonyabb az élelmiszer-infláció az Árfigyelő bevezetése nyomán.
Így e rendszer segítségével a három hónap alatt 19,4 milliárd forint maradt a háztartásoknál,
ennyivel kellett volna többet fizetniük ugyanazon megvásárolt élelmiszer-mennyiségért. Ez egy háztartásra vetítve mintegy 4800 forint megtakarítást jelent.
Meglátásunk szerint szükség van az online Árfigyelő rendszer fenntartására és további bővítésére, hiszen számos alapvető élelmiszer, úgymint a kristálycukor, a sertéshúsok, a zsíros ESL- és UHT-tejek, valamint a friss zöldségek esetén a kötelező akciózás és a beszerzési áron való értékesítés kivezetésével ismét jelentős áremelkedés volt megfigyelhető. Továbbá annak érdekében, hogy a jövedelmek emelkedése nyomán várhatóan élénkülő keresletre válaszul a vállalatok ne kezdjenek ismét agresszívebb árazási gyakorlatba, szükség van a kereskedelmi láncok közötti verseny fenntartására, erősítésére, és az elmúlt időszakban ennek hatékony eszköze volt az Árfigyelő rendszer. Emellett annak adatai a szabályozó hatóságok számára is segítséget nyújtanak úgy a piacellenes viselkedések, mint az összejátszások felderítése érdekében.
A teljes kutatás itt érhető el.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pixabay
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Ukrajnában az élelmiszerárak régen elérték vagy túllépték az EU-s szintet, miközben a bérek afrikai mélyponton vergődnek. A családok jövedelmük felét, a legszegényebbek akár 70%-át is ételre költik, hasonlóan a szubszaharai országokhoz. Ha ez a szegénység az EU-ba kerülne, komoly társadalmi és gazdasági sokk lenne az eredmény.
Összehasonlították a nagyvárosokat és az élelmiszerárakat, megdöbbentő, hol tart a magyar főváros.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
Az alapvető drogériai termékek ára jelentősen csökken a legtöbb üzletben.
Zsigó Róbert miniszterhelyettes ezt két dologgal indokolta.
Száz különböző termékkategóriában követhetjük nyomon az élelmiszerek változó árait, és ehhez semmiféle extra vagy komplikált eszközre nincs szükségünk.
John Rudat a kórházi ágyáról adott interjújában azt állította, hogy az eset egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Európának – különösen Németországnak – komoly bevándorlási problémája van.
Friedrich Merz azt mondta, most más (a helyzet), mint amiről Trump elnök és Putyin elnök megállapodott a múlt héten, amikor mindketten ott voltak Washingtonban.
