„Fake news az, hogy a magyar bérek nem nőttek annyit, mint az élelmiszerárak” – fogalmazott Sebestyén Géza.
Sebestyén Géza közgazdász szerint hamis az az állítás, hogy a magyar bérek nem tartották a lépést az élelmiszerárak emelkedésével. A szakértő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Eurostat-adatokra hivatkozva cáfolta az ellenzéki narratívát.
Fake news az, hogy a magyar bérek nem nőttek annyit, mint az élelmiszerárak”
– írta Sebestyén. Hozzátette: az elmúlt öt évben 94 százalékkal nőtt a magyar átlagjövedelem, miközben az élelmiszerárak ennél kisebb mértékben emelkedtek. Ennek eredményeként a magyarok ma 12 százalékkal több élelmiszert tudnak vásárolni a fizetésükből, mint öt évvel ezelőtt.
A közgazdász által bemutatott grafikon szerint Magyarország teljesítménye európai összevetésben is kiemelkedő. Több nyugat-európai országban – például Spanyolországban, Belgiumban, Svédországban, Görögországban, Finnországban vagy Németországban – épp ellenkező folyamat zajlott: ott az élelmiszerárak nőttek jobban, mint a bérek, így a reáljövedelem csökkent.
Németországban például 7 százalékkal kevesebbet ér a jövedelem, mint öt éve.
Sebestyén szerint az adatok azt mutatják, hogy az Európai Unió és az eurózóna egészében is romlott a fizetések vásárlóereje az élelmiszerárakhoz viszonyítva.
„Ez a grafikon két szempontból is érdekes: egyrészt megmutatja, hogy a bérek itthon nagyobb mértékben nőttek, mint az élelmiszerárak; másrészt azt is, hogy az ellenzék által hangoztatott vádak egy európai trendet kérnek számon a magyar kormányon, holott épp nálunk nem igaz” – fogalmazott Sebestyén Géza.
Nyitókép: Facebook
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Hazánk Svédországgal, Németországgal és Csehországgal került egy ligába.
Romba dőlt egy újabb mítosz.
Legalább négy okból problémás a Tisza Párt és Magyar Péter vagyonadóra vonatkozó tervezete Sebestyén Géza közgazdász szerint. Az MCC-s szakember elmondja: a vagyonadó okozta bajokat még a leggazdagabb országoknak sem sikerült megugraniuk.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Sebestyén Géza hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltással egy teljes gazdaságpolitikai fordulat is jött.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
