Bajba kerülhet Magyar Péter terve: alkotmányjogászok és volt alkotmánybírók szerint Sulyokba beletörhet a bicskája

Sulyok Tamás köztársasági elnök absztrakt alkotmányértelmezési indítványa nyomán az Alkotmánybíróság megerősítheti korábbi, a jogrendszer egységét védő gyakorlatát – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában. Az alkotmányjogász szerint a testület várható határozata gátat szabhat a konkrét közjogi méltóságok eltávolítását célzó, egyedi jellegű alaptörvény-módosításoknak.

Közjogi háttér és a Stumpf-féle érvelés

Az államfő indítványának hátterében azok a politikai nyilatkozatok állnak Magyar Péter részéről, amelyek egyes közjogi tisztségviselők – köztük a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész – elmozdítását célzó alaptörvény-módosításokat vetítenek előre. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény (ABtv.) 38. §-a alapján benyújtott indítvány az alaptörvény-módosítások alkotmányos funkciójának tisztázására irányul.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a testület döntése várhatóan megerősíti a több mint egy évtizedes gyakorlatot, különösen a 45/2012. (XII. 29.) határozatot. Ez a döntés szorosan kapcsolódik Stumpf István korábbi alkotmánybíró érveléséhez, amely szerint 

Az Alkotmánybíróság korábbi megállapításai szerint a jogforrási hierarchia csúcsán kizárólag egyetlen, egységes jogszabály állhat, és az ezt megbontó, beépülés nélküli rendelkezések alkotmányos jogbizonytalanságot eredményezhetnek.

Az Alaptörvény egysége és a „beépülési parancs”

Az úgynevezett „beépülési parancs” értelmében a módosítások nem hozhatnak létre feloldhatatlan ellentmondásokat az alaptörvény belső normái között. 

A korábbi határozat többségi indokolása ráadásul nyitva hagyta a lehetőséget arra is, hogy a testület bizonyos esetekben vizsgálja a demokratikus jogállami értékek történeti érvényesülését és alkotmányba foglalását.

Az alkotmányjogász felidézte, hogy Pokol Béla korábbi alkotmánybíró kapcsolódó érvelése is párhuzamot mutat Stumpf István okfejtésével. Mindketten kiemelten hangsúlyozták az alaptörvény mint stabil és egységes dokumentum védelmét a jogbizonytalansággal szemben.

Politikai következmények és nemzetközi visszhang

Az Alkotmánybíróság értelmezése ifj. Lomnici Zoltán szerint erős közjogi megerősítést és politikai legitimációt nyújthat az államfőnek, egyúttal preventív pajzsként szolgálhat a közjogi méltóságok védelmében. Egy ilyen határozat egyértelművé tenné, hogy az alaptörvény nem alkalmazható egyedi politikai viták vagy leszámolások eszközeként; a jogalkotásnak általános, jövőre mutató és koherens szabályokat kell megfogalmaznia (például általános összeférhetetlenségi szabályok vagy mandátumkorlátozás formájában).

Lomnici rámutatott arra is, hogy egy ilyen alkotmánybírósági döntés jelentős politikai és jogi nyomást helyezne a Tisza-kormányra. Amennyiben a Tisza-párt a jövőben kétharmados többség birtokában figyelmen kívül hagyna egy ilyen határozatot, az alkotmányos válságot idézhetne elő. Egy ilyen lépés súlyos nemzetközi következményekkel is járhatna, különös tekintettel a Velencei Bizottság előtt zajló eljárásokra, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának egységes joggyakorlatára.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert