Gazdasági monitor – 2025. január II. – Gazdasági kilátások a 2025-ös évre

A globális gazdaság lassú, de stabil növekedési pályája elsősorban az infláció fokozatos csökkenésének és a fejlett gazdaságok fiskális politikáinak stabilizáló hatásának köszönhető. Az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdaságai továbbra is lassú növekedést mutatnak. Az USA-é várhatóan 1,8-2,0 százalékkal bővül, míg az eurózónában 1,3 százalékos növekedést prognosztizálnak. Ezek a számok a folyamatos geopolitikai feszültségek és a magas kamatkörnyezet ellenére stabilizációt tükröznek. Kína és India továbbra is a globális növekedés hajtómotorja marad. Az előbbi GDP-növekedése 4,5–4,8 százalékot érhet el, bár az ország ingatlanpiaci problémái és az exportkereslet csökkenése korlátozhatja a gyorsabb bővülést. India gazdasága továbbra is erőteljes, várhatóan 6,0–6,5 százalékos növekedést fog produkálni. 

1. ábra – A globális GDP várható növekedése (2025, 2026, %) 

2. ábra – A GDP várható növekedése az eurózónában (2025, 2026, %) 

A nemzetközi inflációs nyomás valószínűleg tovább csökken 2025-ben, így az eurózónában az Európai Központi Bank által is preferált szint körül fog alakulni 

A 2025-ös évre vonatkozó globális inflációs előrejelzések mérséklődést mutatnak, bár a szintek továbbra is magasak maradhatnak. Az OECD előrejelzése alapján a G20-országokban az infláció a 2023-as 6,1 százalékról 2024-ben 5,4-re, majd 2025-ben 3,4-re csökkenhet. Fontos megjegyezni, hogy az inflációs várakozások régiónként jelentős eltéréseket mutatnak. Nyugat-Európában például 2025-re 2,1 százalékot prognosztizálnak, míg Kelet-Európában ez az érték elérheti a 7,5-öt. Összességében a globális infláció 2025-ben várhatóan csökkenő tendenciát mutat, de továbbra is magas szinten maradhat, és jelentős regionális különbségek lehetnek. 

3. ábra – A globális infláció várható alakulása (2025, 2026, %) 

4. ábra – Az infláció várható alakulása az eurózónában (2025, 2026, %)  

Az Európai Bizottság szerint a visegrádi négyek esetében úgy a GDP-növekedés, mint az infláció vonatkozásában magasabb értékekre számíthatunk, mint az eurózónában 

Az Európai Bizottság 2024. novemberi előrejelzése szerint a visegrádi országok gazdasági növekedése mérsékelt ütemben halad előre, de általánosságban meghaladja az eurózóna átlagát.  

5. ábra – A GDP várható növekedése a visegrádi országokban (2025, 2026, %) 

6. ábra – Az infláció várható alakulása a visegrádi országokban (2025, 2026, %)  

A legrelevánsabb hazai és nemzetközi szervezetek prognózisai alapján a magyar gazdaság bővülése várhatóan 2,3 százalék körül alakul 2025-ben 

A hazai pénzpiaci szervezetek és kutatóintézetek, illetve a relevánsabb nemzetközi szervezetek becslése szerint átlagosan 2,3 százalékkal fog növekedni idén a magyar GDP. A következő években a gazdasági növekedés fő hajtóereje a fogyasztás lehet, amit a reálbérek emelkedése és a háztartások inflációs időszak alatti megtakarításainak kamatfizetése támogat. Az export várhatóan 5–6 százalékkal növekedhet az idén, ugyanakkor a fogyasztás és a beruházások élénkülése az import bővülését eredményezheti, ami exportpiacaink gyenge kereslete mellett a külkereskedelmi mérleg romlásához vezethet, különösen 2025-ben. 

7. ábra – A hazai GDP becsült változása az előző évi értékhez viszonyítva (2025, %)  

A Makronóm Intézet számításai szerint a külső környezet rendeződése mellett 3,3 százalék fölé gyorsulhat a hazai növekedés 2025-ben 

A háztartások fogyasztása a tavalyi 4,1 százalék után idén 3,7 százalékkal növekedhet, amit a lakossági állampapírok kifizetései és az adókedvezmények idézhetnek elő, míg a reálbér-dinamika lassulása akadályt képezhet. A beruházások tavalyi visszaesése után idén 5,8 százalékos növekedés várható a Demján Sándor Program elindulásával, de ehhez a külső gazdasági helyzet javulása is szükséges. A fogyasztás és a beruházás így egyaránt hozzájárulhat a növekedéshez. 

8. ábra – A felhasználási oldali tényezők növekedési hozzájárulása (2017–2025, %) 

A legrelevánsabb prognózisok alapján a magyarországi fogyasztóiár-index értéke tovább folytatja a csökkenést, így idén 3,5 százalék körül alakul 

A legjelentősebb pénzpiaci szervezetek és kutatóintézetek becslése alapján átlagosan 3,6 százalék lesz az infláció mértéke hazánkban. A nemzetközi dezinflációs folyamatok várhatóan a következő két évben is folytatódnak, ami kedvezően befolyásolhatja a magyar árszínvonal alakulását. Ugyanakkor a forint árfolyama továbbra is kulcsfontosságú tényező marad: gyengébb árfolyam esetén az infláció üteme valószínűleg 3 százalék felett alakul. Az árfolyam a jegybanki döntéshozatalt is jelentősen befolyásolja: a következő negyedévekben várhatóan korlátozott lesz a kamatcsökkentés lehetősége, hosszabb távon azonban kedvezőbb kamatkörnyezet kialakulása valószínűsíthető. 

9. ábra – A hazai infláció becsült alakulása az előző évi értékhez viszonyítva  
(2025, %) 

A Makronóm Intézet számításai szerint is tovább lassul a hazai infláció, várhatóan 3,4 százalék lesz 2025-ben 

Az infláció 2025-re várhatóan stabilizálódik, és az év közepére eléri a jegybanki céltartomány közepét. Az árfolyam volatilitása kockázatot jelenthet, különösen az év eleji vállalati átárazások során, de a szolgáltatások árazásának a hatása fokozatosan kifut. A jegybank márciustól várhatóan újra csökkenti az alapkamatot, amely év végére 5,5 százalékra mérséklődhet, igazodva a Fed kamatpályájához. Az idén az infláció tovább konszolidálódhat, mivel a pénzügyi stabilitás és a jegybanki célok elérése marad a monetáris politika fókuszában, miközben a gazdaság a kedvezőbb globális trendekre építve növekedhet. 

10. ábra – A hazai infláció és maginfláció prognózisa (2017–2025, %) 

11. ábra – A Makronóm Intézet által előre jelzett főbb gazdasági mutatók (2023–2025, %) 

A globális kereskedelem és az eurózóna külkereskedelme egyaránt 3 százalékot meghaladó bővülésére számíthatunk a releváns prognózisok alapján 

A globális kereskedelem és az eurózóna külkereskedelme több mint 3 százalékkal bővülhet, amit a technológiai szektor fellendülése (különösen Ázsiában), valamint Kína és India beruházásai hajtanak. Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye ellensúlyozza Európa gyengülését, míg a félvezetők és elektronikai termékek iránti kereslet élénkíti a kereskedelmet. Bár konfliktusok és zavarok lassítják más régiók növekedését, a dezinfláció és a szolgáltatási szektor magas árai szintén támogatják a bővülést. Európában strukturális reformok, mint például a mesterséges intelligenciába, félvezetőkbe és más technológiákba történő befektetések ösztönzése szükséges a középtávú stabilitás biztosításához. 

12. ábra – A világkereskedelem volumenének várható növekedése 
(2025, %) 

13. ábra – Az eurózóna export- és importvolumenének várható növekedése 
(2025, 2026, %) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Pexels

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.