Akkora égbekiáltó dolgot mondott Magyar Péter a magyar inflációról, hogy az még a saját híveinek is kínos lett

A tiszás országjáráson Magyar Péter egy újabb orbitális csúsztatással próbálta hergelni a közvéleményt. A pártelnök Orosházán úgy fogalmazott, a háborús Ukrajnában kisebb a drágulás mértéke, mint Magyarországon, majd újabb tájékozatlanságáról téve tanúbizonyságot mindezt azzal a kijelentéssel fejelte meg, hogy „sehol máshol Európában nem nőnek így az árak [mint Magyarországon] és még mindig Európa-rekorder az infláció”. És ezt még a Lakmusz sem bírta szó nélkül.

A valóság ezzel szemben egészen másként fest. Magyar Péter a hozzá illő alapossággal éppen a részletek felett siklott el, amelyek alapján az állításaitól meglehetősen messze álló kép bontakozik ki a magyar gazdaság, illetve infláció jelenlegi állapota kapcsán. Az Eurostat, a KSH és az ukrán vonatkozó intézmény hivatalos inflációs adatai ugyan valójában azt mutatják, hogy az elmúlt 54 vizsgált hónapban csak 14 olyan akadt, amikor Magyarországnak magasabb volt a fogyasztóiár-indexe, mint Ukrajnának, az utóbbi hónapokban azonban tendenciózusan fordult a kocka, 

Arról nem beszélve, hogy míg az európai inflációs lista élén 2021-ben és 2023-ban még csakugyan hazánk volt, tavaly már a 9. helyre léptünk vissza – azaz esetben előre.

Magyar nem most fogott először mellé a magyar gazdaság kapcsán, hiszen a tények alapján a júniusi állításai sem állják meg a helyüket. 

A vizsgált 38 ország közül egyébként 2024-ben Törökországban volt kimagaslóan a legnagyobb drágulás, itt tavaly 58,5 százalékos inflációt rögzítettek.

Lássuk, mik a tények!

Magyarország és Ukrajna statisztikai hivatalainak jelentéseiből könnyen levezethetők az infláció alakulását befolyásoló tényezők, valamint azok hatásai. 2021 eleje óta mindkét országban folyamatosan emelkedett az infláció mértéke, ami felgyorsult a háború kitörésétől (2022. február) a 2022 végéig tartó szakaszban. Ezután a drágulás hirtelen mindkét fél esetében megtorpant, majd 2023 februárjától decemberéig a magyar infláció kicsivel magasabb volt az ukránnál, ahogyan az a 2024. március és május közötti időszakra is áll. Azóta viszont az összes havi adat Ukrajna e téren való elhúzását bizonyítja – egyre nagyobb különbséggel. 

Érdemes jobban megvizsgálni azt is, mit rajzolnak ki a nagy egésszel kapcsolatban a hazai számok. Az például tökéletesen látszik belőlük, hogy nálunk az ársapkák és egyéb intézkedések miatt csak később, körülbelül fél év eltéréssel indultak be az áremelők. Az infláció pontosan azután lódult meg, hogy a kormány hozzányúlt a rezsicsökkentéshez, azaz bevezette, hogy csak az átlagfogyasztásig marad a csökkentett ár. A kereskedők – közöttük is jellemzően a multik –, ekkor úgy érezték, a sok baj közepette úgysem „kapnak büntetést”, így következmények nélkül emelhetik az áraikat.

Ebben az időben indult be az adózás előtti nyereség növekedése, vagyis lényegében mindenki az infláció felett emelt árakat, aminek eredményeként jelentősen megnőttek az árrések. A magyar kormány azonban gyorsan lépett, és éppen az élelmiszer-inflációra hivatkozva idén márciusban árrésstopot vezetett be előbb harminc alapvető élelmiszerre – ezekre a boltok maximum 10 százalék árrést tehetnek –, májustól pedig drogériában kapható termékek egy nagy csoportjára.  

A Tisza Párt egyébként a Lakmusz portál az orosházi fals állításokat firtató kérdésére finoman szólva is furcsa választ adott, mondván, Magyar Péter nem az aktuális helyzetről, hanem a 2023-asról akart beszélni. 

Nyitókép: Facebook