Érdemes jobban megvizsgálni azt is, mit rajzolnak ki a nagy egésszel kapcsolatban a hazai számok. Az például tökéletesen látszik belőlük, hogy nálunk az ársapkák és egyéb intézkedések miatt csak később, körülbelül fél év eltéréssel indultak be az áremelők. Az infláció pontosan azután lódult meg, hogy a kormány hozzányúlt a rezsicsökkentéshez, azaz bevezette, hogy csak az átlagfogyasztásig marad a csökkentett ár. A kereskedők – közöttük is jellemzően a multik –, ekkor úgy érezték, a sok baj közepette úgysem „kapnak büntetést”, így következmények nélkül emelhetik az áraikat.
Ebben az időben indult be az adózás előtti nyereség növekedése, vagyis lényegében mindenki az infláció felett emelt árakat, aminek eredményeként jelentősen megnőttek az árrések. A magyar kormány azonban gyorsan lépett, és éppen az élelmiszer-inflációra hivatkozva idén márciusban árrésstopot vezetett be előbb harminc alapvető élelmiszerre – ezekre a boltok maximum 10 százalék árrést tehetnek –, májustól pedig drogériában kapható termékek egy nagy csoportjára.
A Tisza Párt egyébként a Lakmusz portál az orosházi fals állításokat firtató kérdésére finoman szólva is furcsa választ adott, mondván, Magyar Péter nem az aktuális helyzetről, hanem a 2023-asról akart beszélni.
Nyitókép: Facebook