Európa jövője is eldőlhet Trump és Putyin alaszkai találkozóján

Nagy árat fizetett az Európai Unió Ukrajna feltétel nélküli támogatásával és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókkal. A kontinens versenyképességét és a tagállamok gazdasági növekedését jelentősen visszafogták az átgondolatlan büntetőintézkedések, ugyanakkor Donald Trump és Vlagyimir Putyin pénteki tárgyalása rákényszerítheti Brüsszelt arra, hogy megváltoztassa Moszkvával kapcsolatos politikáját.

„Azt, hogy a pénteki Trump-Putyin találkozó történelmi jelentőségű lesz-e, azt csak utólag tudjuk majd megítélni. De potenciálisan nagyon sok minden eldőlhet a megbeszélés során” – mondta a Mandiner megkeresésére Hortay Olivér. A Századvég energetikai üzletágának vezetője kiemelte,

Emlékeztetett: „az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a magas energiaárakon, a magas kamatokon, a szankciókon keresztül nagyon sokat veszítettek az országok, sokat veszített a régió. Ha az orosz-ukrán konfliktus a deeszkaláció irányába fordulna, és a felek lépéseket tennének a tűzszünet, majd a béke irányába, az felszabadíthatná a gazdaságot. Befolyásolhatná a beruházási kedvet és csökkenthetné azt a szankciós felárat, amit a gazdaság szereplőinek meg kell fizetniük. Tehát ez egy általános, pozitív hatást gyakorolna” – vázolt fel a szakértő egy optimista forgatókönyvet. 

Arra is rámutatott, hogy az energiaszektorra is közvetlen hatással lehet egy megállapodás, mivel a Draghi-jelentésből is világosan kiderült, hogy az EU továbbra is attól szenved, hogy az ipari vállalatoknak többszörös árakat kell fizetniük az elektromos energiáért és a gázért, mint az energiaválság kirobbanása előtt. 

„Ez pedig nagyon súlyos versenyképességi hátrányt jelent. A magas árkörnyezet nem függetleníthető a háború és a szankciók hatásaitól. Az európai piacon a kínálat mesterségesen beszűkült, ez felhajtotta az árakat, és akadályozza, hogy azok visszaessenek a régi szintre” – ismertette Hortay Olivér. A szakértő ezután arra is kitért, hogy 

Meghatározó energiapolitikai kérdések

Hortay szerint nagy kérdés, hogy az augusztus 15-i alaszkai megbeszélésen konkrétan milyen ügyek kerülnek elő. Több olyan kérdés is van, ami energiapolitikai szempontból is meghatározó. Az egyik az Északi Áramlat gázvezetékek kérdése, melynek kapcsán sokat lehetett arról olvasni, hogy Donald Trump és a körülötte állók nyitottak lennének a helyreállításra – amerikai részvétellel. Egyelőre azonban az Európai Unió és Németország elzárkózott ettől az elképzeléstől; a legutóbbi szankciós csomagba be is kerültek a vezetéket érintő jövőbeli tranzakciók. Trump és Putyin megállapodása viszont  új helyzetet teremthetne.

Felmerülhet az ukrán gáztranzit kérdése is, amely az év elején leállt, mivel 2024 végén lejárt a szerződés, amelynek meghosszabbításáról Kijev még csak tárgyalni sem volt hajlandó. „Trump azóta számos kérdésben megállapodott Ukrajnával, így egy új tranzitszerződésben már az amerikaiak is érdekeltek lehetnének. Ez végső soron az eredményezhetné, hogy egy megállapodás esetén a tranzit újraindításának kérdése is újra napirendre kerülhetne” – magyarázta Hortay Olivér.

Az uniós vezetők hátráltató tényezők lehetnek

A Mandiner arról is érdeklődött, hogy egy pozitív fordulat mikor kezdené el érzékeltetni a hatását a piaci árakon. A Századvég munkatársa azt felelte, hogy a piaci szereplők mind az energiaszektorban, mind más gazdasági területeken a jövőbeli változások kockázatát árazzák be. 

Hortay az eddigiekhez hozzáfűzte, hogy bár az Európai Uniót lényegében kihagyják a tárgyalásból, de nagy befolyásoló erővel bír majd az folyamatokra, hogy az unió vezetése miként reagál majd a potenciális eredményekre. „Az Északi Áramlat gázvezetéket helyreállítani, az ukrán gázexportot újraindítani nem lehet az uniós vezetők beleegyezése nélkül. Ők még ellentarthatnak a folyamatoknak.”

A szakértő ennél a pontnál emlékeztetett, hogy az is aggasztó előjel, hogy a hétvégén Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, hogy a tárgyalástól függetlenül az EU a legfontosabb feladatainak tartja egy újabb szankciós csomag kidolgozását, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, valamint felfegyverzését. „Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy Brüsszel nem változtatott a háborús és szankciós politikáján. S ha ez továbbra is így marad, akkor a Trump-Putyin tárgyalás eredményei nem indíthatnak be olyan mértékű árcsökkenést, ami akkor következne be, ha az EU vezetése is elkezdene lépéseket tenni a háború mielőbbi lezárása érdekében” – zárta gondolatait Hortay Olivér.

Nyitókép: Thierry GRUN / ONLY FRANCE / Only France via AFP