Egyre sürgetőbb, hogy az Európai Unió lépéseket tegyen a kontinens versenyképességének helyreállítására, mivel a globális viszonylatban tartósan magas energiaárak és Brüsszel régóta elhibázott politikája már az európai jólétet fenyegeti – derül ki Mario Draghi korábbi EKB elnök jelentéséből. Az elvesztegetett eurókat végül a gazdák fizethetik ki.
Nyitóképünkön Mario Draghi és Ursula von der Leyen. Fotó: Thierry Mouasse/Getty Images
Az Európai Unió termelékenységének azonnali és határozott növelésére van szükség, és jelentős beruházásokra, kiemelten a digitalizáció és az innováció területén, ezek híján a kontinens képtelen lesz középtávon is versenyezni a globális piacokon.
Az EU két évtizede folyamatosan leszakad a globális versenytársaktól, elsősorban az Egyesült Államoktól és Kínától
– derül ki Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének átfogó, uniós versenyképességet vizsgáló jelentéséből. Ennek legfőbb üzenete, hogy Brüsszel elhibázott döntései miatt olyan hátrányba került Európa, ha nem növeli gyorsan és hatékonyan a termelékenységét, akkor a politikai célok megvalósítására nincs remény.
A középtávon is komoly kihívást jelentő strukturális problémák miatt Draghi úgy látja, ha nem hoz határozott döntést a közösség, akkor hamarosan el kell búcsúznunk
Mario Draghi felidézte, hogy az unió az elmúlt 20 évben folyamatosan és egyre dinamikusabban veszített versenyképességéből. Rámutatott, hogy 2000 óta az egy főre jutó jövedelem kétszer gyorsabban nőtt az Egyesült Államokban, mint az EU-ban, a GDP-ben kimutatható különbség 70 százalékáért az alig emelkedő uniós termelékenység adja.
Ezt is ajánljuk a témában
Mario Draghi jelentésében nagyjából „az EU-s kézbe EU-s fegyvert” elvét hangoztatja, természetesen óriási pénzügyi ösztönzőket javasolva a terv megvalósításához. Ezzel már Macron elnök is próbálkozott, de az eredmény akkor is elmaradt.
Ez azt jelenti, hogy Amerika sokkal hatékonyabb, mint Európa és egységnyi befektetéssel sokkal többet állít elő. Ráadásul ez a leszakadás csak fokozódott az orosz-ukrán háború 2022-es kitörését követően.
Azzal, hogy az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben és az olcsó orosz energiahordozókról áttért a sokkal drágább amerikai és katari cseppfolyósított földgázra gyakorlatilag megpecsételte a kontinens versenyképességét.
Kiemelten igaz ez Németországra. A német gazdaság komoly visszaesést szenvedett el, mivel részben kényszerből – az Északi-Áramlat vezetékek felrobbantása miatt – meg kellett válnia az orosz olcsó orosz energiaforrásoktól és a gyümölcsöző ipari kapcsolatoktól, amelyek lehetővé tették az olcsó termelést Európa legnagyobb gazdasága számára.
Ma egy német vállalkozás 2-3-szor többet fizet a földgázért és 4-5-ször többet az áramért, mint egy amerikai.
Ez tehát azt jelenti, hogy a gazdasági nehézségek tartósak és mindaddig hátrányt okoznak az EU-nak, amíg a közösség nem fektet be jelentős összegeket az energia előállításába, elsősorban a tiszta technológiák segítségével.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a háború kitörését követően világossá tette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett szankciókkal Európa lábon lőtte magát.
Ráadásul Brüsszel úgy vállalt minden, az EU számára hátrányos büntetőintézkedést, hogy közben Washingtonban nem vezettek be a gazdaság lefékezéséhez és a tartós inflációhoz vezető szankciókat az oroszokkal szemben.
A legfrissebb előrejelzések szerint a német gazdaság a korábban várt 0,4 százalékos, meglehetősen szerény növekedés helyett stagnál, vagy recesszióba süllyed 2024-ben. A jövőbeli kilátásokat tovább rontja a német autóipar gyengélkedése, Berlin sikerágazata gyakorlatilag meg sem próbálta érdemben felvenni a versenyt a kínai e-autópiaccal, de az átállás sem halad. A lassan tartósan zsugorodó német gazdaságnak további mélyütést jelent Ukrajna eddig korlátlan támogatása, amely óriási költségvetési forrást emészt fel.
Az Európai Unió számos területen veszített globális szerepéből és már nem tényező. Ráadásul a technológiai erőfölény is veszélybe került, mivel Brüsszel az elmúlt években méltatlanul keveset fektetett be a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba.
Draghi szerint csak az a megoldás, ha a következő uniós költségvetéshez a jelenleginél jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a tagállamok. Egy másik megoldási javaslat, hogy az uniós országok – hasonlóan a Covid-19-járványt követően – ismét közösen vegyenek fel kölcsönt a piacról, amelyből a termelékenységet növelő beruházásokat kellene finanszírozniuk a tagállamoknak.
Draghi emellett javaslatot tett arra is, hogy Brüsszel ismét halassza el a szigorú költségvetési fegyelmet megkövetelő szabályozását, vagyis azt, hogy az államháztartási hiányt minden országnak vissza kell szorítania 3 százalék alá, az álladósság szintjét pedig az Európai Bizottság számára is elfogadható módon csökkentse a következő években.
Éppen ezért is jelent nagy kihívást az Európai Uniónak a következő uniós költségvetés. A finanszírozandó területek közül ugyanis továbbra is Ursula von der Leyen prioritása maradt a zöld átállás, de az európai agrárium- és élelmiszeripar képviselőinek tett ígérete szerint immár egy jutalmazó megközelítésből.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel ezúttal a lakosság felől közelít a húsfogyasztás visszaszorításához, akár magasabb adókkal.
A brüsszeli döntéshozók számára mértékadó agytröszt, a Bruegel is arra figyelmeztetett, az uniós büdzsé alapját képező tagállami befizetések a jelenlegi tervek megvalósításához és a korábban felvett hitellel járó kötelezettségek teljesítéséhez sem elegendő. Ahhoz, hogy érdemben lehessen a megnövekvő kiadások mellett is fenntartható módon növelni a termelékenységet, az EU GDP 5 százalékára rúgó extra hozzájárulásra lenne szükség a befizetők részéről. A másik megoldás, hogy ismét jelentős hitelt vesz fel az EU, bár erre a német alkotmány nem ad már mozgásteret, Berlin hozzájárulása nélkül pedig biztosan nem lesz újabb közös adósság.
A Bruegel ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg az uniós büdzsé egyharmadát az agrártámogatások teszik ki. Ezért a központ szerint Európa finanszírozási nehézségeinek megoldása elképzelhetetlen a Közös Agrárpolitika átalakítása nélkül, megszüntetve a jelenlegi, közvetlen támogatási rendszert. Az agrárköltségvetés megnyirbálásával együtt a gazdák nem alanyi jogon, hanem jövedelemkiegészítő támogatásként férnének hozzá a nélkülözhetetlen támogatásokhoz.
Ursula von der Leyen ugyanakkor nem az agrárkassza zsugorítására, hanem 2036-ig a Közös Agrárpolitika (KAP) újabb átfogó reformjára tett ígéretet a gazdákkal folytatott stratégiai párbeszéd során. Brüsszel ígérete szerint növelné az agrártámogatások összegét, így ösztönözve a gazdákat az önkéntes zöld vállalásokra. Emellett külön keret jutna a technológiai és innovációs hátrányban lévő európai agrárium versenyképességének növelésére, de a fiatal gazdák mellett a generációváltás is nagyobb hangsúlyt kaphat az Európai Bizottság új agrárprogramjában.
A stratégiai párbeszéd következtetéseit összefoglaló dokumentum ráadásul a kritikusok szerint túl sokat ígér a gazdáknak, gyakorlatilag teljesen ellentétes a bizottság korábbi elképzeléseivel és ilyen körülmények között nehezen elképzelhető, hogy Brüsszel – a gazdatiltakozások ellenére is – hirtelen mindenben a termelők elvárásainak akarna megfelelni.
Érdekes tény ugyanakkor, hogy sem Draghi jelentésében, sem a Bruguel elemzésében, sem pedig a gazdákkal folytatott stratégiai párbeszéd következtetései között nem szerepel Ukrajna uniós csatlakozása, miközben több jelentés és dokumentum már a 2030-as évek végére tervezett stratégiákat is tartalmazza.
A V4 országok agrárkamarái felszólítják az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) vezetőségét, hogy vonják vissza a Közös Agrárpolitika stratégiai párbeszédéről szóló jelentés támogatását. A munkaanyag ellentétes az uniós termelők és fogyasztók érdekeivel. Ahelyett, hogy a kihívásokkal teli környezetben jobban támogatnák az európai termelőket, újabb gazdaellenes intézkedéseket vezetnének be – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívásából. Brüsszel és a Copa-Cogeca ebbe a párbeszédbe a közép-európai gazdákat képviselő érdekvédelmi szervezeteket, agrárkamarákat nem vonta be érdemben. A párbeszédről készült, nemrég publikált hivatalos összefoglaló dokumentum számtalan, az uniós gazdákat és fogyasztókat még jobban hátrányba hozó intézkedési javaslatot tartalmaz. Így például a területalapú helyett jövedelemalapú támogatási rendszert vezetnének be, amivel egyes elképzelések szerint Ukrajna esetleges uniós csatlakozását készíthetik elő. Emellett a dokumentumban szerepel a hús, illetve állati eredetű termékek fogyasztásának adókkal való csökkentése, az állattartás visszaszorítása.
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Ezek voltak pünkösdhétfő legolvasottabb hírei a Mandineren.
Átalakulhat a mozgósítás rendszere, és jöhet a magasabb zsold.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
A fegyver alkalmazása komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel a rendszer nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmas.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
A pénzmosás gyanújával letartóztatott Jermak kulcsszerepet játszott több vitatott döntésben, és a hadiállapotra hivatkozva számos visszaéléshez lehetett köze.
Száraz, napos idő várható a következő napokban, minimális csapadékkal.
Kérdéses, hogy miként történne az urán eltávolítása az országból.
