Brüsszel fontolóra veszi a gazdák kérését, de van egy fontos feltétele

Nyitókép: Getty Imeges

Lezárult a stratégiai párbeszéd Brüsszel és 28 európai termelői és környezetvédelmi érdekképviselet részvételével, amelynek célja, hogy az új Európai Bizottság szakítson a korábbi erőltetett, a gazdák pénzügyi és bürokratikus terheit növelő, szakmaiatlan, szélsőségesen zöld agrárpolitikájával. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint komoly eredményeket sikerült elérni.

A brüsszeli irányváltás elsősorban annak köszönhető, hogy az előző uniós ciklusban a termelők versenyképességét érdemben romboló, az éghajlatváltozásért aránytalanul nagy felelősséget rájuk hárító zöldpolitika ellen több hónapon keresztül tüntettek a gazdák az Európai Unió legtöbb tagállamában. 

Az elégedetlenség ugyanakkor már jóval tavaly év vége, vagyis az utcai demonstrációk kezdete előtt nyilvánvaló volt. Az egyre növekvő elégedetlenség, de inkább a közelgő EP-választások miatt Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly szeptemberben stratégiai párbeszédet kezdeményezett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőivel. A termelők pedig világossá tették, mit várnak az EU új vezetőitől.

Az idén januárban indult egyeztetések zárt ajtók mögött zajlottak, az utolsó fordulóig gyakorlatilag eredménytelenül. Az augusztus végén záruló több napos tárgyalásokon végül sikerült elfogadni egy kompromisszumos jelentést, amely öt pontban foglalta össze a következő időszak legfontosabb irányait:

• a Közös Agrárpolitika (KAP) eddigi legnagyobb átalakítása körvonalazódik,
• a károsanyag-kibocsátás és a fenntartható termelési technológiák ösztönzése,
• a fogyasztók szemléletformálása, elsősorban a húsfogyasztás visszaszorításával,
• a generációváltás elősegítése és az ágazat népszerűsítése,
• valamint a digitalizáció és az innováció hozzáférhetősége az öt kiemelt cél.

Említésre méltó, hogy a stratégiai párbeszéd eredményeit bemutató, az európai agrárpolitikát és támogatási rendszert alapjaiban átalakító javaslatok nem számolnak Ukrajna európai uniós csatlakozásával, amely a harcok sújtotta ország adottságait figyelembe véve megkerülhetetlen tényező egy esetleges újabb KAP-reformnál.

Brüsszel meghátrált, Budapest átvette az irányítást

A stratégiai párbeszéd következtetései nagyrészt összecsengenek az EU soros elnökségét betöltő Magyarország uniós agrár- és élelmiszeripari programjával, amelyet Nagy István agrárminiszter júliusban mutatott be és a napokban újabb egyeztetést tart róla a tagállamok agrárminisztereivel. Nagy István korábban a Mandinernek elmondta, öt fő területre összpontosít a magyar elnökség:

1. versenyképesség,
2. válságállóság,
3. fenntarthatóság,
4. tudásalapú gazdálkodás,
5. gazdaközpontú szemlélet.

Egyelőre úgy tűnik, a korábbi gyakorlattal szakítva ezúttal Brüsszel is inkább a gazdák javaslatait szándékozik figyelembe venni, ugyanis a stratégiai párbeszéd folytatására egy állandó szervezetet, az Európai Agrár- és Élelmezésügyi Testületet. Emellett egy új, az agrárköltségvetéstől különálló pénzügyi keretet is létrehozna az EU, amely a beruházásokat és az agrárium és élelmiszer-rendszer átalakításához nyújtana pénzügyi keretet.

Vége a szélsőséges zöld szemléletnek, de a hús továbbra is kényes téma

A legfontosabb megállapítások közül kiemelkedik a KAP újabb reformjának előkészítése. A felek szerint 2028 és 2035 között, fokozatosan kell átalakítani a támogatási rendszert. Ez a változás sokkal nagyobb horderejű lehet a korábbi reformoknál:

A dokumentum többször is hangsúlyozza a területi sajátosságok nagyobb szerepét és az alulról szerveződő kezdeményezések fontosságát, valamint a rövid ellátási láncok támogatását.

Komoly kérdést vet fel ugyanakkor a stratégiai célok közül a növényi alapú fehérjék fogyasztásának ösztönzése. E szerint ezúttal nem az állattartás kriminalizálásával próbálná elérni Brüsszel a húsfogyasztás csökkentését, hanem a fogyasztók felől közelítene és javasolja, hogy a növényi eredetű fehérjeforrások fogyasztását akár az adórendszeren keresztül is támogassa.

Elkerülhetetlen a ketrectilalom, de lesz rá pénz

A dokumentum kevés konkrétumot tartalmaz, de az állattenyésztéssel kapcsolatban – hasonlóan a korábbi uniós tervekhez – jelentős korlátozásokat vetít előre. Ennek oka, hogy az agrárium károsanyag-kibocsátásának érdemi részéért az állattartás okolható. Ám összességében az EU teljes kibocsátásának 11 százalékáért felelős az alapanyag- és élelmiszer-előállítás. 

A javaslatok között szerepel a ketreces állattartás fokozatos megszüntetése, amelyet zöld civil szervezetek régóta számon kérik Brüsszelen, mivel az Európai Bizottság a sikeres uniós polgári kezdeményezésnek eleget téve ígéretet tett a jelentős költségekkel járó korlátozásra. Ezúttal a termelői képviseletekkel közösen elfogadott dokumentumban már a fokozatos átállást és az ezzel járó jelentős költségnövekedés finanszírozását emelik ki.

Az is kiderült, hogy a tavaly elfogadott, ám a zöld szervezetek és az európai baloldal által bírált, fellazított állatjóléti reform újabb felülvizsgálatára is sor kerül 2026 után.

Az EU eddig nem akarta meghallani a gazdákat

A stratégiai intézkedések egyike sem mondható újnak, az elmúlt években gyakorlatilag minden fórumon hangot adtak az agrárium és az élelmiszeripar szereplői annak az alapvető elvárásuknak, hogy Brüsszel ne hozza a saját termelőit versenyhátrányba. 

Ez a terv ugyanakkor a 29 érdekképviselet között komoly ellentétet szült, támogatói szerint a gazdák jövedelmezőségét érdemben javítaná a szabályozott kereskedelempolitika. A javaslatot ellenzők szerint ugyanakkor a piac működésébe nem szabad beleavatkozni.

Azt ugyanakkor minden résztvevő kiemelte, hogy az Európai Unió világelső állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályait mindenkire ki kell terjeszteni, amelyik élelmiszert importál az EU-ba, 

Ezzel együtt a termelői képviseletek arra is ígéretet kaptak, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásoknak nem lehet áldozata az uniós agrárium.

Egyelőre még fellélegezhetnek a gazdák

A stratégiai párbeszédet összegző dokumentum több területen is megjegyzi, nem feltétlenül értenek egyet az ágazati szereplők és a részletes cselekvés kidolgozására is várni kell. A gazdák egyelőre bizalmatlanok, mivel a tárgyalások lezárásakor közzétett jelentés még nem jelenti azt, hogy az abban foglaltak szerint cselekszik Brüsszel a következő években. 

az agrárium és élelmiszer-termelés jövője szempontjából meghatározó stratégiát pedig a következő 100 napban készít el az EU végrehajtó testülete.