Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
Az Európai Tanács budapesti ülésén a magyar miniszterelnök az uniós kutatás-fejlesztésre fordított összegek drasztikus növelésének szükségességét hangsúlyozta. A tervet mindenki helyesli, Ursula von der Leyennel az élen. De hogyan lett a K+F problémája az európai versenyképesség hanyatlásának egyik pillére?
Kiszelly Zoltán szerint a magyar kormány fel tudta mutatni a béke és a gazdasági kilábalás lehetőségét az európaiaknak.
Mutatjuk, mit jelent a gyakorlatban az EU gazdasági versenyképességét megalapozó Budapesti Nyilatkozat.
Emmanuel Macron és Magyar Péter találkoztak.
Az elnök-vezérigazgató szerint Ázsia nyert, Európa pedig veszített, az elhibázott iparpolitikai döntések árát pedig az emberek fizetik meg.
"Nem realisztikus" 2035-re leállítani a hagyományos autók gyártását, közölte, és ez a legfinomabb, amit mondott.
Egyetlen grafikon, ami beszédesebb minden elemzésnél.
Hogyan értelmezhető az, ami az EP strasbourgi plenáris ülésén történt? Milyen eszközökkel próbálja javítani versenyképességét az EU? Az EU-ügyi minisztert kérdeztük.
A magyar politikus szerint az európai intézmények és nyugati politikusok körében az Európai Parlament a legszélsőségesebb háborúpárti vonalat viszi.
Megszavazta az Európai Unió a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok véglegesítését. Az öt évre szóló extra illeték kivetése elé Németország próbált meg akadályt gördíteni, de végül a francia tömb győzedelmeskedett. És persze Ursula von der Leyen, aki hatalma megszilárdításának egyik legfontosabb próbatételeként kezelte az ügyet – akár az európai versenyképesség kivéreztetésének árán is.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
Nem szeretnénk alárendeltjei lenni valamelyik hegemónnak, azt viszont a vak is látja, hogy számos nyugati érdekkör szeretné politikai és kulturális ügyekkel betörni a magyar önerőt.
Mióta a német vezetőknek hazudniuk kell a problémák gyökeréről, még irracionálisabbá váltak. Philip Pilkington írása.
Mario Draghi jelentésében nagyjából „az EU-s kézbe EU-s fegyvert” elvét hangoztatja, természetesen óriási pénzügyi ösztönzőket javasolva a terv megvalósításához. Ezzel már Macron elnök is próbálkozott, de az eredmény akkor is elmaradt.
Több pénz, olcsóbb energia, kevesebb zöldpolitika – erre van az előre az olasz exminiszterelnök szerint.
A magyar miniszterelnök elsősorban a kommunikáció hiányát kifogásolta.
Bóka János a Nemzeti Kártya kapcsán nem azonosított olyan nemzet- és közbiztonsági, közrendi szempontokat, amelyek aggodalomra adnának okot, s ilyet az EP illetékes bizottsága sem talált.
A befektetőket leginkább befolyásoló tényezők nem Európa mellett szólnak.