A pszichológus elárulta, mi a versenyképességünk záloga

A gyermekek és a felnőttek versenyképessége a mentális stabilitáson, a lelki erőforrásokon és a megküzdési stratégiákon múlik – jelentette ki a Mandinernek Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója. 

A szakember arra hívta fel a figyelmet cikksorozatunk első részében, hogy 

„Annak ellenére van ez így, hogy a lelki egészség meghatározza az oktatás teljesítményét nemzeti szinten. De a tanulás képességére is kihat egyénenként, akárcsak a foglalkoztatásra, a népesedésre vagy a személyes és társas stabilitásra” – magyarázta. 

Majd azzal folytatta, „a pszichiátriai és pszichológiai zavarok gyakorisága és jellege átfogó képet ad a társadalmi szintű működésünkről, ugyanakkor arról is, hogy milyen keveset áldozunk megelőzésre, prevencióra. Számos mutató terén javult a hazai helyzet, így a világon az egyik legjobb értékkel rendelkezünk az öngyilkosság visszaszorításában. Mindez nem igaz ugyanakkor a fiatalok és kiskorúak lelki egészségére. Fiataljaink bizonytalanok, instabilak, hangulat-és szorongásos zavarokkal küzdenek, sajnálatosan túl gyakori az önsértés köreikben és emelkedik a függőség aránya, főként, ha a digitális eszközök használatára gondolunk” – sorolta a szakértő.

A versenyképességnek, vagyis annak a teljesítménynek, amely megnyilvánul a gazdaságban, termelékenységben, innovációban, foglalkoztatásban, társadalmilag és kulturálisan egyaránt, záloga a mentális egészség. 2024 óta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért munkatársaival közösen kezdtük meg a téma mélyebb feltárását. 

– húzta alá Hal Melinda.

Ezek a tényezők jelentik a legnagyobb veszélyt az identitásunkra

Arra a kérdésünkre, hogy a multikrízis korában (mikor egyszerre tarthatunk háborúktól és a járványoktól egyaránt – szerk.) miként tudjuk a lelki stabilitást megteremteni, a klinikai szakpszichológus azt válaszolta, hogy a lelki stabilitás magába foglalja az egyes identitásrészek stabilitását és ezeknek az összekapcsolódását. „A személyiség legbelső, több területet átfogó magját együttesen identitásnak nevezzük. Ez a korai életszakaszban, biológiai gyökereken és az elemi kötődésen keresztül kezdi meg érését, majd szocializáció, neveltetés, környezeti ingerek hatására fejlődik ki. Egészen sokáig, a fiatal felnőttkor végéig intenzív és kevésbé erőteljes szakaszokban történik a fejlődése, de az is kutatásokkal bizonyított, hogy a perinatális időszak (az édesanya pocakjában), illetve a a kisgyermek- és a gyermekkor kiemelten hatnak erre az érési folyamatra”. 

Az MCC vezető kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a felsoroltakból is látható, világunkban mely tényezőkkel van a legnagyobb probléma. 

 A személyes kapcsolatok helyett egyre jobban preferáljuk a digitális, úgynevezett paraszociális kapcsolatokat – például influenszerekkel – , miközben spirituális identitásrészünket, mely a hitünk gyakorlásával is kapcsolatba hozható, egyre kevésbé ápoljuk. Eközben a nemi identitással kapcsolatban is súlyos tudománytalan torpedók érkeztek az elmúlt évtizedben” – idézte fel.

„Pedig az identitás stabilitása a megküzdés kiépítésének egyetlen útja. 

 így védtelenek maradunk az ingerelárasztással, krízisekkel, akár multikrízissel szemben, amely már eleve az életünk része” – hangsúlyozta a pszichológus. 

Hal Melinda arra is rámutatott, hogy az alkalmazkodási folyamatban kimerülünk, védelem híján pedig az identitásunk legbelső rétegeit olyan káros, akár mesterségesen generált folyamatok támadhatják, mint a mainstream trendek, az ideológiavezérelt politikai akciók, fogyasztói társadalom berendezkedése vagy az erőszak minden módosítást érintő megjelenítése. „Nem véletlen, hogy a nemrég hivatalába lépett amerikai elnök, Donald Trump az elsők között tiltotta be a szövetségi ügynökségeknek a gender és gender identitás kifejezések használatát, és tért vissza a hagyományos nemi meghatározásokhoz” – hozott egy példát a szakértő az elmúlt napokból.

Ez lehet „a jövőnk záloga”

Végül az iránti érdeklődésünkre is, hogy mik a leggyakrabban használt megküzdési stratégiák, és mi módon lehet ezeket erősíteni, a szakember azt felelte, „elsődleges feladatunk egyénileg és társadalmilag egyaránt a személyiség alapjainak, az identitás stabilitásának megteremtése. 

a gyerekeknek konkrét technikákat taníthatunk, amelyek a zaklatással szembeni védekezést segítik, vagy az egészséges önértékelés fenntartását a photoshop világában. Így könnyebben tudunk megbirkózni lelkileg az egzisztenciális és gazdasági kihívásokkal, háborúval a szomszédunkban vagy azon túl, de igaz ez a teljesítményhelyzetekre, a megmérettetésekre vagy akár a gyermekneveléssel járó felelősségre is” .

„Az identitásban és személyiségben tapasztalható instabilitás ellenben személyiségtorzulásokhoz, mentális zavarokhoz vezet, végső soron fizikai egészségromlásban is testet ölt a probléma” – szögezte le a vezető kutató.

„A hagyományőrzés, az érzelmek átadása és a kötődéssel való aktív foglalkozás, a mentális zavarok megelőzésébe fektetett minden energia kifizetődő, 

 – zárta gondolatait Hal Melinda.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay