Figyelmeztetnek a szakértők: megugrottak az öngyilkossági kísérletek a fiatalok körében

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az MCC Ifjúságkutató Intézete nemrég Emerging Voices: Perspectives from the next generation of scholars in youth research címmel megtartotta az idei első nemzetközi konferenciáját Budapesten. A három fő téma a politika, a mesterséges intelligencia, valamint a mentális egészség terén felmerülő fiatalkori kihívások voltak. Az utóbbi kérdéskörrel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeikről – eltérő perspektívákból megközelítve – több különböző országokból érkező PhD-hallgató számolt be a konferencia záró paneljében.

Nurdan Kozan Caki, a Dubai-ban élő, de az Essex Egyetemen tanuló PhD-hallgató a fiatalkori öngyilkosság pszichodinamikai aspektusairól szóló előadásával nyitotta a sort. Caki emlékeztetett, már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikák szerint

Caki kutatási eredményei azt mutatják, az öngyilkossági hajlam belső pszichodinamikai tényezőkhöz köthető, kiemelve a fiatalok küzdelmeit az önállósodás felé vezető úton. A felnőtté válás során felmerülő, sokszor kudarcként megélt nehézségek súlyosbíthatják a pszichológiai stresszt, ami önkárosító cselekedethez vagy öngyilkossági kísérlethez is vezethet. Az érzelmek konstruktív feldolgozásának képességét javító terápia azonban döntő fontosságú lehet a megküzdési mechanizmusok és az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok mérséklésében – fejtette ki.

A koronavírus hatásai még mindig kísértenek

A nehézségekkel való megbirkózás leginkább a koronavírus-járvány tombolása idején vált hangsúlyossá – a Covid19 és a vele járó korlátozások mentális egészségre gyakorolt hatásairól már a Budapesti Corvinus Egyetemről érkező Földvári-Uricska Erna beszélt a konferencián. Elmondta, hogy az akkori szigorítások miatt az online tevékenységekkel és 

Az előadó szólt arról is, hogy a mentális egészségmegőrzést célzó beszélgetések főként a közösségi média és a kortárs csoportok hatására váltak széles körben elterjedtté, nem pedig szakmai segítség révén.

A pszichoaktív anyagok is terítékre kerültek

Az Intézet közleményében kiemelték, hogy a fiatalokat érintő nehézségek kapcsán nem szabad kihagyni a sorból a pszichoaktív anyagok használatát sem. Hubert Antokolski, a lengyel Adam Mickiewicz Egyetem hallgatója, kutatója és vállalkozója a tudatmódosító szerek használata körüli komplex társadalmi tájképet vizsgálta. 

A konferencián tartott előadásában elmondta, természetesen először mindenki a kemény drogokra gondol, de emlékeztetett arra, hogy 

Többdimenziós megközelítése orvosi, normatív és kulturális-média perspektívákat ölelt fel – nagy hangsúlyt fektetve a pszichoaktív anyagok érzékelésének generációk közötti különbségeire. Antokolski felhívta a figyelmet a közegészségügyi üzenetek fontosságára, valamint hangsúlyozta, hogy kiegyensúlyozott kábítószer-politikára van szükség, amely figyelembe veszi az egyéni szükségleteket, a közegészségügyet és a társadalmi biztonságot – idézte az Ijfúságkutató Intézet az előadót.