Többek között arra keresték a választ a világ minden tájáról érkező kutatók, hogy napjainkban miként értelmezhető a fenntartható fejlődés fogalma, és hogyan egészíti mindezt ki a mesterséges intelligencia.
A Budapesti Corvinus Egyetemen rendezték meg az International Sustainable Development Research Society (ISDRS) 31. éves konferenciáját Sustainability and Beyond (fenntarthatóság és ami azon túl található – a szerk.) tematikával. A központi kérdés az volt, hogy miként értelmezhetjük a fenntartható fejlődés fogalmát több mint három évtizeddel a megszületése után, valamint hogy ez a terület mit jelent a 21. századi kutatóknak. A program részeként külön szekció foglalkozott a fenntartható fejlődés és a mesterséges intelligencia kapcsolatával.
A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kutatást támogató, több ezer tagot tömörítő nemzetközi társaságot Zilahy Gyula magyar kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára vezeti, aki egyben a konferencia elnöke is volt. Zilahy érdeklődésünkre elmondta, a fenntarthatóság azt célozza meg, hogy minél kevesebb ember éhezzen, legyen mindenkinek tiszta ivóvize, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenjenek, akárcsak a környezeti károk. „Mindezt pedig úgy kívánjuk elérni, hogy megvédjük az ökoszisztémákat, valamint arra törekszünk, hogy mind a termelés, mind a fogyasztás fenntarthatóvá váljon” – hívta fel a figyelmet.
A fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakemberek globális hálózataként az ISDRS összekapcsolja és segíti a kutatókat a tudományos munkában és az oktatásban a legkülönfélébb szakterületeken a természettudományoktól kezdve a közgazdaságtanon át a társadalomtudományokig. Ez megmutatkozott a július 8-a és 12-e között megrendezett konferencián is, ahol csaknem 300 előadás hangzott el, hazai és nemzetközi előadók közreműködésével körbejárva az említett területeket.
„Volt olyan szekció, amelyik az ökoszisztémákkal, volt, amelyik a vállalati környezetvédelemmel foglalkozott, de olyan égető globális problémák is terítékre kerültek, mint az energiaellátás körüli krízis és a klímaváltozás. Az esemény nem utolsósorban lehetőséget teremtett arra is, hogy a világ megannyi országából érkező szakértők párbeszédet folytassanak egymással és tapasztalatot cseréljenek. Hiszen a fenntarthatóság terén fontos az inter- és transzdiszciplinaritás, azaz a tudományágak közötti kapcsolat” – hangsúlyozta.
Zilahy Gyula elmondta, tervei közt szerepel, hogy elnöksége alatt bővüljenek a társaság által kínált szakmai programok; például speciális lehetőségeket dolgoznak ki a doktorjelöltek számára (a mostani konferencián is fontos szerepet kapott a Corvinus húsz doktoranduszhallgatója), és a vállalatok igényeivel is kiemelten foglalkoznak. A mesterképzésben részt vevő hallgatóknak nemrég online konferenciát szerveztek, őket is igyekeznek majd a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudományos munkára ösztönözni.
A szervezet elnöke érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy idehaza a Corvinus egyetem 2024-ben átadott Gellért-campusa az ország legfenntarthatóbb oktatási egysége. A felújítás során fontos szerepet kapott a zöldszemlélet, ezt a beépített napelemek és hőszivattyúk is bizonyítják. „Külön büszkeség számunkra, hogy az országban és nemzetközileg is az elsők között nálunk volt olyan gazdaságtudományi képzés, amelyben kulcsszerepet kapott a fenntarthatóság. Napjainkban pedig Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora is kiemelten kezeli ezt a témakört, akárcsak a mesterséges intelligenciát” – ismertette Zilahy Gyula. Majd azzal folytatta, szinte valamennyi képzési területükön jelen van a fenntarthatóság, és szeptembertől egy angol nyelvű mesterképzést is elindítanak, amelyre magyar és külföldi hallgatók jelentkezését egyaránt várják.
Az esemény nyitónapján, július 9-én a fenntarthatósági erőfeszítéseket támogató és gátló tényezőkről, valamint a globális energiakihívásokról esett szó, s feltárták, milyen nehézségekbe ütközik a fenntarthatósági törekvések megvalósítása. Több példán keresztül azt is bemutatták, mekkora kihívást jelent az SDGs (Sustainable Development Goals) keretében megfogalmazott tizenhét célkitűzés megvalósulásának mérése, mivel nincs egységes módszertan. Elhangzott, a fenntarthatósági átmenetet segíti, hogy a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák miatt az emberiség kezdi komolyan venni a klímaváltozást. Biztató, hogy
tavaly csaknem kétszer annyi befektetés irányult a megújulóenergia-termelésbe, mint a fosszilis energiahordozókba.
A konferencián több előadás szólt a mesterséges intelligencia természetéről, jövőformáló szerepéről, veszélyeiről, valamint arról, hogyan befolyásolja az emberi tanulást, és milyen megoldásokat nyújthat a fenntarthatósági problémákra. A tematikus szekciókban foglalkoztak többek között az élelmiszerrendszerek átalakulásával, a körforgásos gazdasággal és fogyasztással, a fenntarthatósági kommunikációval, a munka jövőjével, a fenntartható dizájnnal, az energiaátmenettel, jogi és kormányzási kérdésekkel, valamint a vallási filozófiák és a fenntarthatóság kapcsolatával is.
A zárószekcióban a résztvevők hangsúlyozták, a fenntartható fejlődés előfeltétele a béke, és szükség van a fenntartható értékteremtésre is, amihez a vállalatoknak mértékletesen és etikusan kell működniük. Leszögezték: a kutatóknak akkor is valós képet kell adniuk a világ helyzetéről, ha egyelőre nem rendelkeznek megoldásokkal a valódi fenntarthatóság eléréséhez.
A konferencia végén az ISDRS tagjai Budapest Declaration címmel adtak ki állásfoglalást, amely a fenntarthatósági kutatások fontosságára és kihívásaira hívja fel a figyelmet.
Nyitókép: Zilahy Gyula, az ISDRS elnöke hangsúlyozta, a konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a világ megannyi országából érkező szakértők párbeszédet folytassanak egymással és tapasztalatot cseréljenek
Fotó: Bielik István
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
Ugye érzed, mennyire abszurd ez?
Az e percekben debütáló Tisza alelnök hölggyel egy újabb majdani vagyonadó fizető a láthatáron.
Menczer Tamás ennek kapcsán gratulált a svéd kormánynak, amennyiben volt 24 óra, amikor senkit nem lőttek le vagy robbantottak fel a „mintademokráciaként” emlegetett országban.
„Újabb brüsszeli igazolás, fantasztikus, a frakciójuk harmada Brüsszel hangján szól a budapestiekhez” – szembesítette a Tisza képviselőit a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője. Kőkemény pártpolitizálással indult a Fővárosi Közgyűlés.
