A szervezet elnöke érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy idehaza a Corvinus egyetem 2024-ben átadott Gellért-campusa az ország legfenntarthatóbb oktatási egysége. A felújítás során fontos szerepet kapott a zöldszemlélet, ezt a beépített napelemek és hőszivattyúk is bizonyítják. „Külön büszkeség számunkra, hogy az országban és nemzetközileg is az elsők között nálunk volt olyan gazdaságtudományi képzés, amelyben kulcsszerepet kapott a fenntarthatóság. Napjainkban pedig Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora is kiemelten kezeli ezt a témakört, akárcsak a mesterséges intelligenciát” – ismertette Zilahy Gyula. Majd azzal folytatta, szinte valamennyi képzési területükön jelen van a fenntarthatóság, és szeptembertől egy angol nyelvű mesterképzést is elindítanak, amelyre magyar és külföldi hallgatók jelentkezését egyaránt várják.
Az esemény nyitónapján, július 9-én a fenntarthatósági erőfeszítéseket támogató és gátló tényezőkről, valamint a globális energiakihívásokról esett szó, s feltárták, milyen nehézségekbe ütközik a fenntarthatósági törekvések megvalósítása. Több példán keresztül azt is bemutatták, mekkora kihívást jelent az SDGs (Sustainable Development Goals) keretében megfogalmazott tizenhét célkitűzés megvalósulásának mérése, mivel nincs egységes módszertan. Elhangzott, a fenntarthatósági átmenetet segíti, hogy a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák miatt az emberiség kezdi komolyan venni a klímaváltozást. Biztató, hogy
tavaly csaknem kétszer annyi befektetés irányult a megújulóenergia-termelésbe, mint a fosszilis energiahordozókba.
A konferencián több előadás szólt a mesterséges intelligencia természetéről, jövőformáló szerepéről, veszélyeiről, valamint arról, hogyan befolyásolja az emberi tanulást, és milyen megoldásokat nyújthat a fenntarthatósági problémákra. A tematikus szekciókban foglalkoztak többek között az élelmiszerrendszerek átalakulásával, a körforgásos gazdasággal és fogyasztással, a fenntarthatósági kommunikációval, a munka jövőjével, a fenntartható dizájnnal, az energiaátmenettel, jogi és kormányzási kérdésekkel, valamint a vallási filozófiák és a fenntarthatóság kapcsolatával is.
A zárószekcióban a résztvevők hangsúlyozták, a fenntartható fejlődés előfeltétele a béke, és szükség van a fenntartható értékteremtésre is, amihez a vállalatoknak mértékletesen és etikusan kell működniük. Leszögezték: a kutatóknak akkor is valós képet kell adniuk a világ helyzetéről, ha egyelőre nem rendelkeznek megoldásokkal a valódi fenntarthatóság eléréséhez.