Az MI-szkeptikus mozgalom újra lendületbe jött Amerikában: a CNN december végi műsorában egy amerikai szenátor és egy neves, Nobel-díjas MI-úttörő riadót fújtak, a technológia kockázatait sorolva. Kiderült: már törvényjavaslat is készül az új MI-adatközpontok bővítésének lassítására.
A régi mondás, miszerint „hiszem, ha látom”, érvényét veszti, hiszen már a saját szemünknek és fülünknek sem hihetünk feltétel nélkül. Tardi Roland írása.
Egy-egy technológia soha nem semleges. Ahogy képesek kultúrsokkot okozni a világ más tájain a nyugati szokások és normák, úgy képesek erre az applikációk, szoftverek, mesterséges intelligenciák is.
Jeff Bezos négy év után visszatér a cégvezetésbe, de ezúttal nem az e-kereskedelmet, hanem a mesterséges intelligencia jövőjét akarja átírni: társalapítója és társ-CEO-ja lett a titokzatos Project Prometheusnak, amely már induláskor átszámítva 2060 milliárd forintnyi befektetést vonzott be. A részletek egyelőre homályban maradtak, de az biztos, hogy Bezos ezzel egyből az egyik legjobban finanszírozott MI-startup élére állt.
Durva leépítés.
Mi van, ha az élet, az intelligencia és a technológia fogalmai valójában ugyanazt jelentik? Ha a természetes és a mesterséges intelligenciák működése mind ugyanazokon a matematikai törvényeken nyugszik – ha a világ központi képessége a számítás?
Kánai András szerint azonban az AI nem önmagában veszélyes, hanem attól függ, ki irányítja és milyen célokra használja.
Úgy tűnik, Magyar Péter csak akkor ellenzi a mesterséges intelligenciát, ha az nem az ő PR-osztályán fut.
Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.
Az USA 100 millió dolláros éves büdzsével új szintre emeli a gyermekrák elleni küzdelmet, és mesterséges intelligencia segíti a kutatókat a gyorsabb gyógyszerfejlesztésben és a hatékonyabb terápiák kidolgozásában. Az áttörést hozó program akár 20-30 százalékkal is lerövidítheti a gyógyszerkutatás időtartamát, miközben csökkenti a kezelések súlyos mellékhatásait.
Az ukrán elnök az ENSZ-ben nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna már mesterséges intelligenciát alkalmaz a háborúban és másokkal is megosztaná ezt a tudást.
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
Egyetlen operátor több drónt is irányíthat, de a támadás részleteiről már maguk a gépek döntenek.
A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
A mesterséges intelligencia gazdasági ígérete elmarad a valóságtól: idén az MI-startupok 44 milliárd dollárt szedtek össze, de az MIT szerint 95 százalékuk elbukik, és csak 5 százalékuk hoz bevételt.
Ez nem őrültek agymenése: komoly tudósok állították össze a forgatókönyveket.
Pilóta nélküli felderítő és támadó drónok mérnek csapást Zelenszkij katonáira.
Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte az Nvidia és az AMD félvezetőinek kínai exportját – cserébe a két óriásvállalat a bevételek 15 százalékát az államkasszába utalja. A „kis megállapodás” nemcsak a korábbi biztonsági érvelést írja felül, hanem precedenst is teremt: immár úgy tűnik, a nemzetbiztonsági kockázatoknak is van meghatározható ára.
A mesterséges intelligencia nemcsak adatot zabál, hanem áramot is. Sokat. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye soha nem látott ütemben nő – és még csak most jön a java. Egyes amerikai államokban már most is a teljes villamosenergia-felhasználás negyedét ezek a digitális monstrumok viszik el.
Többek között arra keresték a választ a világ minden tájáról érkező kutatók, hogy napjainkban miként értelmezhető a fenntartható fejlődés fogalma, és hogyan egészíti mindezt ki a mesterséges intelligencia.
