A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
A mesterséges intelligencia gazdasági ígérete elmarad a valóságtól: idén az MI-startupok 44 milliárd dollárt szedtek össze, de az MIT szerint 95 százalékuk elbukik, és csak 5 százalékuk hoz bevételt.
Ez nem őrültek agymenése: komoly tudósok állították össze a forgatókönyveket.
Pilóta nélküli felderítő és támadó drónok mérnek csapást Zelenszkij katonáira.
Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte az Nvidia és az AMD félvezetőinek kínai exportját – cserébe a két óriásvállalat a bevételek 15 százalékát az államkasszába utalja. A „kis megállapodás” nemcsak a korábbi biztonsági érvelést írja felül, hanem precedenst is teremt: immár úgy tűnik, a nemzetbiztonsági kockázatoknak is van meghatározható ára.
A mesterséges intelligencia nemcsak adatot zabál, hanem áramot is. Sokat. A Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye soha nem látott ütemben nő – és még csak most jön a java. Egyes amerikai államokban már most is a teljes villamosenergia-felhasználás negyedét ezek a digitális monstrumok viszik el.
Többek között arra keresték a választ a világ minden tájáról érkező kutatók, hogy napjainkban miként értelmezhető a fenntartható fejlődés fogalma, és hogyan egészíti mindezt ki a mesterséges intelligencia.
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
A digitális böjt végén készített mérési eredmények minden várakozást felülmúltak.
A milliárdos üzletember úgy tűnik, egy jól felépített terv szerint halad előre, amelynek végén az áll, hogy emberek költözhetnek a Marsra.
Néha szeretek meglepetést okozni, így mostani írásomban egyetlen mondatot sem fogok a Videotonról, a futballról, a fehérvári stadionról mondani.
A tervek szerint a mesterséges intelligenciát egyre mélyebben építené be a szövetségi kormányzat a mindennapi működésbe.
Vágyik-e rá a mesterséges intelligencia, hogy hasson és gyönyörködtetni tudjon? Megtanulhatja-e, mit jelent az erőfeszítés, pláne a reménytelen küzdelem? Lesz-e saját ízlése? Akarná-e valaha is meghódítani egy nő szívét? Ha nem, akkor örökké képtelen lesz arra, hogy átvegye a művészek helyét – érvel új könyvében egy ifjú indiai gondolkodó.
Ukrán szakértők szerint az orosz erők már mesterséges intelligenciával működő, benzinmotoros drónokat is bevetnek a háborúban.
Az ember csak a legutóbbi azon élőlények sorában, amelyek alapjaiban formálták át a bolygót, hogy kielégítsék igényeiket – korábban a baktériumok, a növények és az állatok is megtették ugyanezt. A Homo sapiens azonban túlnyerte magát, akkora befolyása van, amit etikai forradalom nélkül nem tud irányítani – vallja egy ausztrál filozófus.
A mesterséges intelligencia mindent átalakíthat.
Az új pápa Rómában újságírókkal találkozott.
Hol veheti át az emberi dolgozó szerepét a mesterséges intelligencia? Erre a kérdésre keresték a választ a Mathias Corvinus Collegiumban.
Bőven volt idő arra, hogy orvosolják a DeepSeek első megjelenése utáni botrányos hibákat, de úgy látszik, a cél nem a korrekt tájékoztatás.
A gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztost a középosztály megerősítését célzó kormányzati szándékról kérdeztük.
