A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése révén – ahogyan az MI egyre mélyebben beépül a mindennapi munkafolyamatokba – felmerül a kérdés: vajon növeli a termelékenységet az új trend? Esetleg már most nagy léptékben munkahelyeket szüntet meg? Erik Brynjolfsson, Bharat Chandar, Ruyu Chen, a Stanford Egyetem munkatársainak tanulmánya – Canaries in the Coal Mine? Six Facts about the Recent Employment Effects of Artificial Intelligence – azt mutatja, hogy az MI leginkább a pályakezdő fiatalokat érinti hátrányosan. A kutatás az ADP, az Egyesült Államok legnagyobb bérszámfejtő szolgáltatójának számaira épül, amelyek több millió munkavállaló foglalkoztatási adatait tartalmazzák 2021 januárjától 2025 júliusáig. A tanulmány figyelmeztető jel:
a fiatalok lehetnek azok, akik elsőként tapasztalják meg az MI negatív hatásait.
Korábban már készült kutatás az MI-kitettség mérésére, méghozzá foglalkozások szerint. Az OpenAI munkatársa, Tyna Eloundou azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia, például a ChatGPT milyen mértékben helyettesíthet különböző foglalkozásokat, kidolgozva egy módszert az MI-kitettség becslésére. Ez az O*NET adatbázisára, az USA Munkaügyi Minisztériumának foglalkozásleíró rendszerére épült. Azaz egy elfogadott módszer szerint mérték fel, hogy egy munka mennyire automatizálható az MI képességei alapján, ezek alapján meghatározva a magas vagy alacsony kitettségű szakmákat.
Ebből kiviláglik, hogy magas MI-kitettségű munkakör például a szoftverfejlesztés, ahol a mesterséges intelligencia képes automatizálni a kódírást, vagy az ügyfélszolgálat, ahol chatbotok válaszolnak rutinkérdésekre. Ezzel szemben alacsony versenyhelyzet jellemző az ápolási asszisztensek munkájára, ahol a fizikai jelenlét elengedhetetlen. A vizsgált mintában a teljes munkaidőben dolgozó, 18–70 év közötti munkavállalók szerepeltek, méghozzá régóta működő cégeknél, kizárva a részmunkaidősöket és azokat, akiknek az adatai hiányosak. Ez biztosítja az összehasonlíthatóságot, és kiszűri a cégszintű változások, például a gazdasági visszaesések torzító hatását.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2022 végétől 2025 júliusáig a 22–25 éves korosztályban az MI jelentősen csökkenti a belépő szintű munkalehetőségeket. Azaz a legmagasabb MI-kitettségű állásokban
13 százalékos relatív foglalkoztatási csökkenés figyelhető meg a fenti fiatal korosztályban az MI által érintett területeken.
Ráadásul ez a hatás akkor is fennmarad, ha figyelembe vesszük a cégszintű változókat és kiszűrjük az egyedi eseteket. Kiderült emellett, hogy a vizsgált időszakban – mint utaltunk rá – például az ápolás területén stabil vagy növekvő maradt a foglalkoztatás. Ehhez képest a 26 év felettiek körében, a korábban említett, MI-nek jobban kitett területeken nem volt hasonló csökkenés.
Az Egyesült Államok munkaerőpiaca összességében növekszik, az alacsony MI-kitettségű kvintilisekben (1–3) mindkét korcsoport esetén 6–13 százalékos bővülés figyelhető meg. Ezzel szemben a magas kitettségűekben (4–5) a fiatalok foglalkoztatása 6 százalékkal csökkent, míg az idősebbeknél 6–9 százalékkal nőtt. Ez az aránytalanság jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia különösen a fiatal munkavállalókat sújtja. Egyes szakértők hozzáteszik:
azokban a foglalkozásokban, ahol az MI támogatja a munkát, növekedést látunk, ahol azonban helyettesíti az embert, ott némi visszaesés tapasztalható.
Ugyanakkor közel sem minden MI-használat vezet a foglalkoztatás csökkenéséhez. Például a Claude LLM használata során jól elkülöníthetők az automatizáló (például kódírást végző) és az augmentáló (kreatív támogatást nyújtó) felhasználások. Itt a kutatók azt találták, hogy – ahogyan az előbb utaltunk erre – az előbbi esetekben a fiatalok foglalkoztatása csökken, míg az utóbbiaknál nő. Ez megerősíti, hogy az MI-hatás nem egységes, az az alkalmazás típusától függ. A kutatás módszertana kizárja az általános iparági vagy makrogazdasági sokkok hatását (mint például a kamatemeléseket), hiszen azok mindenkit érintenének.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az MI hatása elsősorban a foglalkoztatásban jelentkezik, nem pedig a bérek alakulásában. Vagyis nincs jelentős különbség sem életkor, sem kitettség szerint a keresetekben. Rövid távon tehát az MI inkább az állások elvesztését hozza magával, nem pedig a fizetéseket csökkenti, ám ez hosszabb távon változhat a termelékenység növekedésével.
A hatás más területeken is megfigyelhető, nem csak az IT-szektorban vagy a távmunkák során. Ugyanis az alacsony végzettségű, könnyen helyettesíthető dolgozók körében az MI munkahelyekre gyakorolt negatív hatása 40 éves korig is kimutatható, ami azt jelzi, hogy
a magasabb életkor és az ezzel együtt járó több tapasztalat a munka területén többet ér, mint a mesterséges intelligencia.
A kutatásból kiderül az is, hogy a munkafelvétel fent részletezett csökkenése 2022 végétől válik élesebbé – mégpedig a ChatGPT megjelenésével párhuzamosan. A kutatás nem talált hasonló visszaesést a korábbi időszakokban, beleértve a Covid-válság idejét is.
A tanulmány tágabb kontextusba helyezve megemlíti a Stanford munkatársa, Jonathan Hartley idei kutatását is, amely szerint 2025. június-júliusra az Egyesült Államokban a 18 év felettiek 46 százaléka használt nagy nyelvi modelleket (LLM) a munkája során. Ez köszönhető annak is, hogy a mesterséges intelligencia teljesítménye is látványosan javult: ez a SWE-Bench benchmarkon 2023 és 2024 között 4,4-ről 71,7 százalékra nőtt Nestor Maslej idei kutatásai szerint.
A nemzetközi felmérések ugyanakkor vegyes eredményeket mutatnak: Humlum és Vestergaard Dániában minimális hatást talált, Wei Jiang korábbi kutatása viszont hosszabb munkaidőt figyelt meg az Egyesült Államokban.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Justin TALLIS / AFP
A mesterséges intelligencia gazdasági ígérete elmarad a valóságtól: idén az MI-startupok 44 milliárd dollárt szedtek össze, de az MIT szerint 95 százalékuk elbukik, és csak 5 százalékuk hoz bevételt.
Ismert közéleti személyiségek, politikusok, tudósok, művészek, újságírók, sportolók szövetkeztek arra, hogy megvédjék a magyar kultúrát, nyelvet, identitást.
Ez nem őrültek agymenése: komoly tudósok állították össze a forgatókönyveket.
Pilóta nélküli felderítő és támadó drónok mérnek csapást Zelenszkij katonáira.
Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte az Nvidia és az AMD félvezetőinek kínai exportját – cserébe a két óriásvállalat a bevételek 15 százalékát az államkasszába utalja. A „kis megállapodás” nemcsak a korábbi biztonsági érvelést írja felül, hanem precedenst is teremt: immár úgy tűnik, a nemzetbiztonsági kockázatoknak is van meghatározható ára.
Sikerült teljesen lelepleznie magát.
A gyakorlatba Magyarországra érkező NATO-erők is bekapcsolódnak, a manőverek miatt pedig október közepéig fokozott közúti, vasúti és légi forgalomra, valamint erősebb hanghatásokra kell számítani.
A Fidesz győzelmére nagy az esély, s ezt a külföldről fizetett közvélemény-kutatók sem tudják teljes létszámban cáfolni. Horváth K. József írása.
