Jeff Bezos négy év után visszatér a cégvezetésbe, de ezúttal nem az e-kereskedelmet, hanem a mesterséges intelligencia jövőjét akarja átírni: társalapítója és társ-CEO-ja lett a titokzatos Project Prometheusnak, amely már induláskor átszámítva 2060 milliárd forintnyi befektetést vonzott be.
Négy évvel azután, hogy Jeff Bezos átadta az Amazon vezérigazgatói posztját, a világ harmadik leggazdagabb embere újra operatív vezetői szerepet vállal. Ezúttal azonban nem az e-kereskedelem átalakulásáról, hanem a mesterséges intelligencia jövőjéről van szó: Bezos most a Project Prometheus nevű MI-startup társalapítója és társ-vezérigazgatója lett, ahogy arról a The New York Times beszámolt.
Gigantikus finanszírozás
A startup, amely a mérnöki és gyártási területekre fókuszáló mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozik – nyilván nem függetlenül Bezos személyétől, és mint látni fogjuk, vagyonától –, eddig nem kevesebb mint 6,2 milliárd dollárnyi (mai árfolyamon mintegy 2060 milliárd forintnyi) finanszírozást gyűjtött össze. Ez egy olyan összeg, amelyre a legtöbb vállalat az egész fennállása alatt nem tesz szert, még akkor sem, ha sikeressé válik. Persze van csavar a dologban, hiszen
a befektetés részben magától Bezostól származik, aki ezzel az új vállalatával az MI-szektor egyik legjobban finanszírozott induló vállalkozását hozta létre.
Bezos mellett társ-vezérigazgatóként és társalapítóként Vik Bajaj áll, aki szintén egy ismert technológiai vezető. A fizikus és kémikus végzettségű szakember korábban a Google X moonshot kutatóprojektjein dolgozott, ahol többek között a Verily egészségügyi startupot is alapította. (A Google kísérleti laborjában jó ideje nagyon merész, jövőbe mutató technológiai projekteket is fejlesztenek, például önvezető autókat vagy internetet sugárzó léggömböket – a szerk.)
De mi is az a Project Prometheus, amely már közel 100 alkalmazottat foglalkoztat, és olyan cégektől csábított át szakembereket, mint az OpenAI, a DeepMind vagy a Meta? Jó lenne pontosan tudni, ám a startup még mindig rejtélyes: Bezos egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy a vállalat hol fog működni, és milyen technológia alapján.
Ami azonban tudható, hogy a „fizikai gazdaság” számára fejleszt MI-megoldásokat, különösen az olyan területeken, mint a számítástechnika, az autóipar és az űrkutatás. Ez utóbbi különösen izgalmas lehet, hiszen Bezos már évek óta szorgosan fejleszti saját űripari vállalatát, a Blue Origint.
Bezos és Bajaj egy rendkívül zsúfolt MI-vállalati piacra lépnek be, ahol akár dollártíz- és -százmilliárdokat öntenek a befektetők az olyan versenytársakba, mint az OpenAI, vagy további milliárdokat költenek az MI-modellek gyors fejlesztésének támogatására. Ahogy azonban a The New York Times cikke is megjegyezte, egyre több szakértő kezdi megkérdőjelezni az MI-ipar pénzügyi fenntarthatóságát.
Michael Burry, aki arról híres, hogy pontosan megjósolta a 2008-as ingatlanválságot, nemrég 1 milliárd dollárt fektetett olyan konstrukciókba, amellyel arra fogad, hogy a Palantir és az Nvidia részvényei esni fognak. Emellett azzal vádolta meg a nagy MI-technológiai cégeket, hogy számviteli trükköket használnak, hogy ezáltal mesterségesen „pörgessék fel” a bevételeiket.
Bezos részéről mindenesetre a Project Prometheus jelzi, hogy a milliárdos ismét aktív szerepet kíván játszani a technológiai innováció élvonalában – ezúttal a mesterséges intelligencia területén.
Kapcsolódó:
A Rockefeller és a Ford dinasztia után egy évszázaddal új technofeudális elit került hatalomra. A fegyverük nem az olaj vagy az acél, inkább a mindent átható adathalom. Az MI-birodalmak térnyerése azonban a piacin túl nemzetbiztonsági kihívás is.
Az innovatív startupoknak és vállalkozásoknak fizetnek.
Karen Hao Empire of AI: Dreams and Nightmares in Sam Altman’s OpenAI című műve nem egyszerű technológiai könyv, sokkal inkább egy alaposan dokumentált riport arról, hogyan alakulhat át egy nemes célú tudományos vállalkozás profit és hatalom vezérelte érdekharccá.
Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
Az MI-szkeptikus mozgalom újra lendületbe jött Amerikában: a CNN december végi műsorában egy amerikai szenátor és egy neves, Nobel-díjas MI-úttörő riadót fújtak, a technológia kockázatait sorolva. Kiderült: már törvényjavaslat is készül az új MI-adatközpontok bővítésének lassítására.
Madridban jártam, ahol a világ vezető digitális egészségügyi technológiáiról és azok jelenlegi, jövőbeli hatásairól tanácskoztunk.
Az Euractiv cikkében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagságának pontos feltételei továbbra is nyitott kérdések.
Ha kifizetnek érte több mint 7 milliárd forintot.
