Hogy a startupból, jelen esetben egy politikai startupból nem válik-e valódi értéket, terméket, mondanivalót közvetítő egységgé, azt nehéz előre megjósolni.
„És ne feledjük el azt sem, hogy civil jelöltek tömeges hadrendbe állítása és egy civil párt startupolása nem újdonság a politikában.
Túl azon, hogy politikai rendszerek elindítása (például az Egyesült Államok alapítása), illetve rendszerváltások (amilyenek Közép- és Kelet-Európában zajlottak 1989-90-ben) idején szükségszerűen nagyszámú politikaszűz civil vált politikai szereplővé, számos hasonló példát hozhatunk az elmúlt évek európai politikájából is. Az olasz Giuseppe Grillo és Gianroberto Casaleggio fémjelezte Movimento 5 Stelle párt Grillo korábbi években folytatott mozgalmi tevékenységéből nőtte ki magát, és egy online jelöltválasztási rendszeren keresztül toborozta jelöltjei nagy részét. Emmanuel Macron pártja, a Renaissance alapját pedig a La République En Marche! mozgalom képezte, amely jórészt civil, az üzleti életből, a jogalkotásból, az akadémikusi vagy az orvosi pályáról érkező jelöltekkel dolgozott, majd alapított később kormányt.
De aki szerint a párhuzamok – Grillo és Macron mozgalmaira gondolva – nem állnák meg a helyüket, az úgy gondolom, téved, tekintve, hogy annak a magyarországi mozgalomnak, melynek lényege a Fidesz leváltása és az ország állapota miatt érzett általános elégedetlenség, Magyar Péter csupán az élére állt. Miként az Öt Csillag mozgalom és Macron pártja is évek alatt jutott el odáig, hogy a parlament meghatározó tagja legyen Olaszországban, illetve a Franciaországban, úgy tűnik, Orbán Viktor egységes ellenzéke is most érte el a legmagasabb szintű vagy legütőképesebb politikai kifejeződését. Ezt minimum a Tisza Párt tavalyi európai parlamenti választáson elért szavazatainak száma igazolja, egymillió háromszázezer szavazó ugyanis nem lehet pusztán fintorgó, jóemberkedő, ballibsi értelmiségi. Hogy azonban az Öt Csillag folyamatos koalíciós kényszerrel és kormányalakítási problémákkal küszködött, míg Macron kompromisszumos, népfrontos mozgalma a kormányalakítási nehézségek mellett lényegében legitimitási gondokkal is küzd, bőven szolgáltathat muníciót és analógiát egy Tisza Párt elleni érvelésben. Főleg úgy, hogy Macron legutóbbi megválasztása is kifejezetten egy bizonyos jelölt (Marine Le Pen) elleni akarat egyfajta koalíciós kifejeződéseként jött létre, és vezetett egyébként lényegében konstans kormányválsághoz Franciaországban.
Mindennek kapcsán úgy tűnik, mintha arról lenne szó, hogy mind a politikai gyakorlat, mind a választói akarat is a hagyományos, egymástól világnézetében jól elkülöníthető mozgalmakat, pártokat, struktúrákat követelné meg és kérné számon a politikán. Mindez valóban a Tisza Párt startup-szerűségét támasztja alá, mely az említett kritériumoknak alig – vagy csak részben – képes megfelelni. Ám, hogy a startupból, jelen esetben egy politikai startupból nem válik-e valódi értéket, terméket, mondanivalót közvetítő egységgé, azt nehéz előre megjósolni. Mint ahogy az sem lehet érv egy épp feltörekvő politikai mozgalom ellen, hogy előbb vagy utóbb meg fog bukni. Aki emiatt aggodalmaskodik, annak nem való a demokrácia.”
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
A szakértők szerint olyasmit igyekeztek vitorlájukba fogni, amiből nagyon nem jött össze a politikai haszonszerzés.
Lentulai Krisztián kérdezte a minisztert.
A miniszterelnök karácsony alkalmából egy keresztény tanítással üzent minden magyarnak.
A Tisza Párt elnöke immár sokadjára szervezett rá a Fidesz DPK gyűlésére.
„A kommunisták voltak azok Magyarországon, akik világnézet és a párthoz való hűség alapján döntötték el, ki dolgozhat bizonyos helyeken és ki nem” – írta a Magyar Jelen újságírója.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
