Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.
A mesterséges intelligencia már nem csupán sci-fi (rém)álom: az okostelefonoktól az autóvezetésig átjárja a fejlett világ polgárainak mindennapi életét. Ám miközben a technológiai óriások dollármilliárdokat költenek fejlesztésre, a közvélemény sokkal óvatosabb. A Pew Research Center jelentése, amely 28 333 felnőttet kérdezett meg 25 országban (az ázsiai csendes-óceáni térségből, Európából, Latin-Amerikából, a Közel-Keletről, Észak-Afrikából, Észak-Amerikából és szubszaharai Afrikából), világosanmutatja: a többség hallott már az MI-ről, de a lelkesedés helyett inkább az azzal kapcsolatos félelmek dominálnak.
A felmérés szerint a megkérdezettek 34 százaléka sokat hallott vagy olvasott az MI-ről, 47 százaléka valamennyit, míg 14 százaléka egyáltalán nem – ez utóbbiak aránya különösen magas a szegényebb országokban, mint Kenya (88 százalék) vagy India (86).
Az MI ismertségének a különbsége szorosan korrelál a gazdasági fejlettséggel.
A magas jövedelmű országokban, például Japánban (53 százalék), Németországban (51) vagy az USA-ban (50) a lakosság közel fele tájékozott az MI-vel kapcsolatban, míg Indiában csak 14, Kenyában pedig 12 százalék. Ez felveti a kérdést, hogy vajon a mesterséges intelligencia előnyei mennyire érik el a fejlődő világot, vagy csak tovább mélyítik a digitális szakadékot.
Az érzelmek terén egyértelmű a dominancia: 34 százalék inkább aggódik, mint lelkesedik az MI globális térnyerése kapcsán, 42 százalék vegyes érzéseket táplál és csupán 16 százalék izgatott, mint inkább tart a mesterséges intelligenciától.
Különösen érdekes az eredmény, ha úgy nézzük, hogy nincs egyetlen ország, ahol az MI iránt lelkesedők lennének többségben
– sőt 15-ben inkább a vegyes érzések dominálnak. Az aggodalom a legmagasabb az USA-ban (50 százalék), Olaszországban (49), Ausztráliában (48), Brazíliában (48) és Görögországban (47), ahol a megkérdezettek fele aggódik az MI mindennapi életre gyakorolt hatásai miatt, például a munkahelyek elvesztésétől vagy a magánszféra sérülésétől.
Ezzel szemben a közismerten technológiaorientált Dél-Koreában mindössze 16 százalék aggódik, ami nem csoda, hiszen ott a robotok vagy az okosvárosok a mindennapok részét képezik. Ez a kontraszt rávilágít arra, hogy az MI elfogadottsága világszerte közel sem azonos szintű: a fejlett ázsiai gazdaságokban gyakoribb az optimizmus, míg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a kockázatok hangsúlyosabbak; és ahogyan láttuk, a fejletlenebb országokban egyelőre az MI ismertsége sem kellően széles körű.
A demográfiai törésvonalak tovább árnyalják a képet. A válaszadó 18–34 évesek szinte mindenhol tájékozottabbak: Görögországban a 68 százalékuk sokat hallott az MI-ről, szemben az 50 év felettiek 20 százalékával, Izraelben pedig 46 százalék lelkesedik a fiatalok, míg az idősebbek közül csak 15. A nemek között is látványos a szakadék: a felmért országokban a megkérdezettek körében a férfiak tájékozottabbak (39 vs. 29 százalék), de a nők gyakrabban aggódnak (pl. az Egyesült Királyságban 47 vs. 32 százalék).
Az oktatás és az internethasználat szintén alapvető fontosságú: a magasabb végzettségűek és a szinte állandó netezők (akik napi több mint 4 órát online vannak) körében a lelkesek aránya magasabb (pl. Dél-Koreában az MI-vel képben lévők 39 százaléka kifejezetten izgatott a mesterséges intelligencia lehetőségei kapcsán), míg a kevésbé képzettek vagy offline életmódot élőknél az aggodalom dominál.
Egy nyári, globális Ipsos-felmérés 30 országból hasonló tendenciát mutat: a megkérdezettek 52 százaléka volt izgatott az MI-termékek lehetőségei kapcsán, míg 53 százalékuk inkább tartott azoktól. Mi több: ez az arány a gazdasági kilátásokkal is korrelál – azaz az optimistábbak Ázsiában (Thaiföld, Indonézia), míg az aggódók többsége Európában él, akik feltehetően a munkahelyük elvesztésétől tartanak.
A szabályozás kérdése különösen égető, hiszen az MI etikátlan használata – mint a deepfake hírek – felerősítheti a félelmeket. A Pew-felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka bízik a saját országa hatékony szabályozásában, de míg ez Indiában 89, Indonéziában 74, Izraelben 72, addig Görögországban csak 22 százalék.
Az USA-ban megosztott a társadalom e téren: 44 százalék bízik, 47 nem, és ez politikai hovatartozás szerint is érdekesen oszlik meg. A republikánusok 54 százaléka optimista a szabályozás kapcsán, míg a demokratáknak csak a 36 százaléka. Szabályok terén, nemzetközi összehasonlításban, az Európai Unió a legmegbízhatóbb, itt a megkérdezettek 53 százaléka bízik az EU jogalkotásában, megelőzve az USA-t és Kínát (27) is. Az unión belül a Németországban (68 százalék) és Hollandiában (65) élők bíznak a leginkább, míg Franciaországban (45) és Olaszországban (42) alacsonyabb az arány.
Ezek az eredmények nem egyedülállók: egy tavaszi felmérésben
az amerikai közvélemény 51 százaléka aggódott az MI kapcsán és csak 11 százalék volt lelkes.
Érdemes itt megemlíteni a Stanford AI Indexét is, amely szerint 26 országból 18-ban nőtt az MI általános támogatottsága 2022-höz képest. Ugyanakkor a Stanford anyaga kiemeli, hogy például az USA-ban a megkérdezettek 61 százaléka még mindig tart az önvezető autók elterjedésének következményeitől. Egy tavaszi Brookings-jelentés kiemeli, ez az arány 8 százalékkal nőtt 2024 végéhez képest. Az Egyesült Királyságban a Tony Blair Institute szeptember végi felmérése szerint a digitálisan lemaradók 68 százaléka szorong, míg a gyerekek 68 százaléka izgatott a generatív MI látványos fejlődése kapcsán.
Mindez a gazdaságra is kihat, hiszen bár az MI 2035-ig akár 14-15 százalékkal is növelheti a globális GDP-kilátásokat (ez évi egy százalékpontos növekedési többletből adódik) a PwC becslése szerint, ha a bizalom hiányzik, akkor érdemben lassulhat a mesterséges intelligencia elterjedési sebessége.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
És nem lehet érteni a Brüsszelben és Washingtonban egymással szembefeszülő csoportok dinamikáját sem.
Karine Jean-Pierre leleplezte a kíméletlen demokrata gépezetet, amely ejtette Bident és megemelte Harrist.
Ha körülnézünk a világunkban, és meg akarjuk érteni a társadalmi és politikai folyamatait, két alapvető axiómát érdemes megismernünk, fejben tartanunk és továbbgondolnunk.
Nagyon úgy tűnik, az év egyik legfontosabb eseményének ad otthont Budapest várhatóan október végén, vagy november elején. Miközben Orbán Viktor miniszterelnök épp asztalhoz ülteti a világ két leghatalmasabb vezetőjét, addig Magyar Péter kénytelen más szórakozás után nézni, amibe ő feltehetően belepukkad. Ajánlunk hát neki most néhány eseményt.
A Ferencváros veretlen az alapszakaszban.
Deák Dániel szerint a vége mindig ugyanaz: az aktuális messiással együtt elbuknak.
A Ferencváros különvonatát nem engedték át a határon, így nagyjából félezer magyar szurkoló maradt le a mérkőzésről.