Meglepő felmérés: nincs olyan ország, ahol szeretnék az MI-t 

A mesterséges intelligencia már nem csupán sci-fi (rém)álom: az okostelefonoktól az autóvezetésig átjárja a fejlett világ polgárainak mindennapi életét. Ám miközben a technológiai óriások dollármilliárdokat költenek fejlesztésre, a közvélemény sokkal óvatosabb. A Pew Research Center jelentése, amely 28 333 felnőttet kérdezett meg 25 országban (az ázsiai csendes-óceáni térségből, Európából, Latin-Amerikából, a Közel-Keletről, Észak-Afrikából, Észak-Amerikából és szubszaharai Afrikából), világosanmutatja: a többség hallott már az MI-ről, de a lelkesedés helyett inkább az azzal kapcsolatos félelmek dominálnak.  

A fejlettebb országokban ismerik jobban 

A felmérés szerint a megkérdezettek 34 százaléka sokat hallott vagy olvasott az MI-ről, 47 százaléka valamennyit, míg 14 százaléka egyáltalán nem – ez utóbbiak aránya különösen magas a szegényebb országokban, mint Kenya (88 százalék) vagy India (86).  

A magas jövedelmű országokban, például Japánban (53 százalék), Németországban (51) vagy az USA-ban (50) a lakosság közel fele tájékozott az MI-vel kapcsolatban, míg Indiában csak 14, Kenyában pedig 12 százalék. Ez felveti a kérdést, hogy vajon a mesterséges intelligencia előnyei mennyire érik el a fejlődő világot, vagy csak tovább mélyítik a digitális szakadékot. 

Az érzelmek terén egyértelmű a dominancia: 34 százalék inkább aggódik, mint lelkesedik az MI globális térnyerése kapcsán, 42 százalék vegyes érzéseket táplál és csupán 16 százalék izgatott, mint inkább tart a mesterséges intelligenciától.  

– sőt 15-ben inkább a vegyes érzések dominálnak. Az aggodalom a legmagasabb az USA-ban (50 százalék), Olaszországban (49), Ausztráliában (48), Brazíliában (48) és Görögországban (47), ahol a megkérdezettek fele aggódik az MI mindennapi életre gyakorolt hatásai miatt, például a munkahelyek elvesztésétől vagy a magánszféra sérülésétől. 

Ezzel szemben a közismerten technológiaorientált Dél-Koreában mindössze 16 százalék aggódik, ami nem csoda, hiszen ott a robotok vagy az okosvárosok a mindennapok részét képezik. Ez a kontraszt rávilágít arra, hogy az MI elfogadottsága világszerte közel sem azonos szintű: a fejlett ázsiai gazdaságokban gyakoribb az optimizmus, míg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a kockázatok hangsúlyosabbak; és ahogyan láttuk, a fejletlenebb országokban egyelőre az MI ismertsége sem kellően széles körű. 

Kor, nem és iskolázottság szerinti elfogadottság  

A demográfiai törésvonalak tovább árnyalják a képet. A válaszadó 18–34 évesek szinte mindenhol tájékozottabbak: Görögországban a 68 százalékuk sokat hallott az MI-ről, szemben az 50 év felettiek 20 százalékával, Izraelben pedig 46 százalék lelkesedik a fiatalok, míg az idősebbek közül csak 15. A nemek között is látványos a szakadék: a felmért országokban a megkérdezettek körében a férfiak tájékozottabbak (39 vs. 29 százalék), de a nők gyakrabban aggódnak (pl. az Egyesült Királyságban 47 vs. 32 százalék).  

Az oktatás és az internethasználat szintén alapvető fontosságú: a magasabb végzettségűek és a szinte állandó netezők (akik napi több mint 4 órát online vannak) körében a lelkesek aránya magasabb (pl. Dél-Koreában az MI-vel képben lévők 39 százaléka kifejezetten izgatott a mesterséges intelligencia lehetőségei kapcsán), míg a kevésbé képzettek vagy offline életmódot élőknél az aggodalom dominál.  

Egy nyári, globális Ipsos-felmérés 30 országból hasonló tendenciát mutat: a megkérdezettek 52 százaléka volt izgatott az MI-termékek lehetőségei kapcsán, míg 53 százalékuk inkább tartott azoktól. Mi több: ez az arány a gazdasági kilátásokkal is korrelál – azaz az optimistábbak Ázsiában (Thaiföld, Indonézia), míg az aggódók többsége Európában él, akik feltehetően a munkahelyük elvesztésétől tartanak. 

Hogyan érdemes szabályozni az MI-t? 

A szabályozás kérdése különösen égető, hiszen az MI etikátlan használata – mint a deepfake hírek – felerősítheti a félelmeket. A Pew-felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka bízik a saját országa hatékony szabályozásában, de míg ez Indiában 89, Indonéziában 74, Izraelben 72, addig Görögországban csak 22 százalék.  

Az USA-ban megosztott a társadalom e téren: 44 százalék bízik, 47 nem, és ez politikai hovatartozás szerint is érdekesen oszlik meg. A republikánusok 54 százaléka optimista a szabályozás kapcsán, míg a demokratáknak csak a 36 százaléka. Szabályok terén, nemzetközi összehasonlításban, az Európai Unió a legmegbízhatóbb, itt a megkérdezettek 53 százaléka bízik az EU jogalkotásában, megelőzve az USA-t és Kínát (27) is. Az unión belül a Németországban (68 százalék) és Hollandiában (65) élők bíznak a leginkább, míg Franciaországban (45) és Olaszországban (42) alacsonyabb az arány. 

Ezek az eredmények nem egyedülállók: egy tavaszi felmérésben  

Érdemes itt megemlíteni a Stanford AI Indexét is, amely szerint 26 országból 18-ban nőtt az MI általános támogatottsága 2022-höz képest. Ugyanakkor a Stanford anyaga kiemeli, hogy például az USA-ban a megkérdezettek 61 százaléka még mindig tart az önvezető autók elterjedésének következményeitől. Egy tavaszi Brookings-jelentés kiemeli, ez az arány 8 százalékkal nőtt 2024 végéhez képest. Az Egyesült Királyságban a Tony Blair Institute szeptember végi felmérése szerint a digitálisan lemaradók 68 százaléka szorong, míg a gyerekek 68 százaléka izgatott a generatív MI látványos fejlődése kapcsán. 

Kétélű fegyver az MI 

Mindez a gazdaságra is kihat, hiszen bár az MI 2035-ig akár 14-15 százalékkal is növelheti a globális GDP-kilátásokat (ez évi egy százalékpontos növekedési többletből adódik) a PwC becslése szerint, ha a bizalom hiányzik, akkor érdemben lassulhat a mesterséges intelligencia elterjedési sebessége. 

Kapcsolódó: 

    
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

Nyitókép: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP