„A véleménydiktatúra ellen indulunk!” – új front nyílt a digitális térben

Kavecsánszki Ádám, a a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke nyilatkozott a Digitális Polgári Körök jelentőségéről.

A miniszterelnök szerint a virtuális tér ma ellenséges terület, amelyet meg kell hódítani, politikai és közösségi immunrendszerrel megerősítve. Ezért jönnek létre, ezért tarolnak a digitális polgári körök.

Mint minden évben, idén is kiemelt figyelem kísérte Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét. A miniszterelnök hangsúlyozta: a szuverén, nemzeti érdekeit érvényesítő Magyarországhoz „digitális polgári erőre” van szükség, ezért digitális polgári körök (DPK) létrehozását jelentette be. Azóta töretlen a DPK-k sikere, a jobboldali, polgári, keresztény-konzervatív közösség fel tudta venni a küzdelmet a „szétrombolás kultúrájával” szemben.

Ezt is ajánljuk a témában

Kavecsánszki Ádám, a a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke nyilatkozott a Digitális Polgári Körök jelentőségéről.

A miniszterelnök kiemelte, hogy ezek a szervezetek ugyan a választások szempontjából is fontosak, de jelentőségük azon messze túlmutat. Megfogalmazása szerint a jobboldali, polgári, keresztény-konzervatív közösségnek a virtuális térben is jelen kell lennie, amelyet jelenleg ellenséges területnek tart. Felidézte, az elmúlt másfél évtizedben a közösségi élet jelentős része áttevődött az online térbe.

A kormányfő Tusnádfürdőn bejelentette azt is, hogy az első digitális polgári kört már megalapították, elsősorban a civil szféra szereplőinek bevonásával.
Elmondta: akik vállalják polgári, nem baloldali meggyőződésüket, gyakran támadásoknak vannak kitéve, ezért a digitális polgári köröket a „szétrombolás kultúrájának” ellenpontjaként hozták létre.
Felidézte, hogy a digitális agresszió ellensúlyozására korábban már létrejött a Harcosok Klubja, ugyanakkor nem mindenki számára vállalható a közvetlen politikai küzdelem. Számukra olyan teret kívánnak biztosítani, ahol konfliktusok nélkül vehetnek részt az országépítésben. Orbán Viktor szerint, mivel a baloldali és globalista szereplők már jelen vannak az online térben, a kormányoldalnak „digitális honfoglalásra” van szüksége, amelynek része egyfajta politikai és közösségi védelem, valamint egy „nemzeti algoritmus” és „morális forráskód” kialakítása.
Időközben ismertté vált számos, már működő DPK-k listája, valamint azok vezetőinek névsora is.
Utóbbi digitális közösség szószólóját külön is megszólaltatta a Mandiner. Balatoni azt mondta, céljuk, hogy megvédjék Magyarország kultúráját, nyelvét és identitását az online világban is. Kifejtette, a digitális világban is lehet építeni, együttműködni, és gyorsan megosztani véleményeket, ezáltal elősegítve a társadalmi párbeszédet.
Ezt is ajánljuk a témában

Balatoni Katalin neveléstudományi kutató kifejtette, a digitális világban is lehet építeni, együttműködni, és gyorsan megosztani véleményeket, ezáltal elősegítve a társadalmi párbeszédet.

A Fradi DPK-ról Horváth K. József publicistánk írt, aki azután ragadott tollat, hogy az ellenzéki médiumok célkeresztbe vették ezt a közösséget is. Holott – mint írta – nem szabad elvitatni attól a kétmillió Fradi-szimpatizánstól, hogy világnézete legyen, hogy Magyarország jövőjéről úgy gondolkodjanak, ahogy az szívük szerint való. Az ország ötödéről van szó, kéri még nagyobb tisztelettel népszerű írásában.
Ezt is ajánljuk a témában

Nagyon szíven ütötte az ellenzéki médiumokat, hogy megalakult a Fradi Digitális Polgári Kör. Horváth K. József írása.

Ezt is ajánljuk a témában

Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.

De a Mandiner például ott volt a migrációellenes digitális polgári kör megalakulásakor, amelynek alapítói között megtalálhatjuk Dezső Tamást, Migrációkutató Intézet főigazgatóját, Rétvári Bence miniszterhelyettest, Dömötör Csaba EP-képviselőt, Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját és Pócza Istvánt, a Batthyány Lajos Alapítvány programigazgatóját. Utóbbi arról beszélt a megnyitón – amely majdhogynem egybeesett az úgynevezett röszkei csata tízéves évfordulójával –, Magyarország déli határszakaszának ostromára emlékezni és emlékeztetni kell. Mint fogalmazott,
három fontos üzenete van a migrációellenes DPK-nak: a migrációt meg kell állítani, Európát meg kell védeni, a kultúránkat pedig meg kell őrizni.
A digitális polgári körök (DPK-k) megalapítása amellett, hogy az online térben is megerősítették a jobboldali jelenlétet, még egy dolog miatt hasznosak lehetnek a kormánypártoknak a 2026-os választáson, de hosszú távon is:
olyan országosan vagy helyi szinten ismert arcok, művészek, vállalkozók, sportolók, gazdák, orvosok, tudósok, értelmiségiek mutatták meg magukat mint a polgári értékek elkötelezett képviselői és a polgári oldal támogatói, akikről eddig nem feltétlenül volt köztudott, milyen értékrendet vallanak.
Az első, úgymond offline fórum szeptember 20-án történt, a Papp László Arénában rendezték meg a DPK első, országos találkozóját, ahol felbukkantak a fentebb említett közéleti személyiségek a jobboldali, polgári, keresztény-konzervatív közösség térfelén. Azóta több nagyvárosban is tartottak már gyűlést a digitális polgári körök, a háború árnyéka miatt Háborúellenes Gyűlés néven.
Képek forrása: Facebook, Mandiner