Tíz év után is Orbán győz: a számok bizonyítják, működik a kerítés

Tíz éve kezdték el építeni a déli határzárat, amely mai napig szálka az Európai Unió szemében.

Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Pontosan tíz esztendeje, 2015. szeptember 16-án – egy nappal azután, hogy a magyar hatóságok lezárták a tömeges illegális migráció elől a határt – tömegzavargás tört ki a röszkei határátkelő szerbiai oldalán és megtámadták Magyarországot.
Amint arra Dobó Géza, a Migrációkutató Intézet kutatója a Corvinákban emlékeztetett, a budapesti kabinet 2015. június 17-i döntése értelmében július 13. és szeptember 14. között a szerb−magyar zöldhatáron műszaki határzár épült, amelynek tulajdonképpeni átlépése, megrongálása a szeptember 15-én hatályba lépett Büntető Törvénykönyv módosítása értelmében szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással szankcionálható bűncselekménynek minősül.
A szerb−magyar zöldhatár ennek köszönhetően 2015 szeptember 15-től elvileg átjárhatatlanná vált.
Magyarországból az Európai Unió keleti kapuőre lett, hiszen az Orbán Viktor vezette kabinet magára vállalta a Közel-Keletről Törökországon, majd Görögországon át a balkáni útvonalon keresztül érkező migránstömeg feltartóztatását.
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz éve kezdték el építeni a déli határzárat, amely mai napig szálka az Európai Unió szemében.
Épp a napokban Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában arról beszélt, Magyarország az elmúlt 10 évben több mint 1 millió 100 ezer illegális bevándorló Európába való bejutását akadályozta meg a saját költségéből felépített kerítéssel, saját rendőri erőfeszítéseivel.
Ezért az erőfeszítésért Magyarország sem jó szót, sem politikai vagy pénzügyi támogatást nem kapott, csak politikai támadásokat, sőt, ma már pénzbírságot kell fizetnie azért, mert nem engedi be az illegális bevándorlókat Európába.
Tudniillik 2020-ban az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország megszegte az uniós jogot akkor, amikor nem teljesítette az átmeneti áthelyezési kvótát a 2015-ös migrációs válság kezelésekor. Még ebben az esztendőben egy másik, Magyarország ellenében induló eljárást követően szintén megállapították: a röszkei és tompai tranzitzónák gyakorlata ugyancsak uniós jogot sértett.
Bár az uniós verdikteket követően a budapesti kabinet változtatott a szabályozáson, az EU luxembourgi bírósága mégis drákói bírsággal sújtotta Magyarországot: 200 millió euró büntetést és késedelem esetén további napi egymillió eurót kell fizetnie Magyarországnak az Európai Unió Bírósága 2024. június 13-i ítélete értelmében. Az indokolás szerint Magyarország nem teljesítette a Bíróság 2020 decemberében hozott ítéletében foglaltakat a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárásokban.
„Itt egy kétségtelen kettős mércével találkozunk” – folytatta Bakondi György. A főtanácsadó elmondta, emiatt Orbán Viktor a napokban írt egy levelet az Európai Bizottság elnökének, amelyben ismételten és nyomatékosan kéri a magyar migrációs védekezési költségek megtérítését és a kettős mérce megszüntetését.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök a magyar határvédelemért harcol.
Tíz éve tehát annak, hogy megtörtént a röszkei csata néven elhíresült támadás a magyar határkerítés ellen, ahol
fölhergelt illegális bevándorlók megtámadták a határt védő erőket, erőszakkal megpróbáltak betörni Röszkénél”.
Egy nappal korábban mintegy 300-400 bevándorló tömörült a határ szerb oldalán, ezért a magyar rendőrség biztonsági okokból 12-kor lezárta a határátkelőt. Szeptember 16-ára viszont már több ezren táboroztak a közúti és az autópálya-határátkelő közötti területen és a környéken.
Dél körül a migránsok ultimátumot adtak a rendőröknek: vagy beengedik őket Magyarországra, vagy áttörik a kaput.
A magyar rendőrök és a terrorelhárító központ (TEK) állományának a tagjai arabul próbálták megnyugtatni az illegális bevándorlók tömegét – nem sok sikerrel: elszabadult az erőszak. A rendőrök, a Röszkére vezényelt készenlétisek és a terrorelhárítók mindent megtettek annak érdekében, hogy megoldják a helyzetet.
Végül sikerült visszaszorítaniuk az engedély nélkül Magyarországra és így az Európai Unió területére engedély nélkül betörni szándékozó migránstömeget.
Estére megérkeztek a szerb rendőrök is, akik úgyszintén visszaterelték az embereket a határátkelőktől. Az incidensben húsz rendőr és mintegy háromszáz migráns sérült meg.
Bakondi György visszaemlékezésében kitért rá: közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén, ahol a magyar rendőrség példás helytállást tanúsított, és megakadályozta a tömeges áttörést. Hozzáfűzte, ekkorra vált világossá, hogy az illegális migráció irányított, szervezett és finanszírozott volt, ezek olyan új vonások voltak, amelyekkel korábban nem szembesültek.
Ezt is ajánljuk a témában
Császár Attila, a Hír TV egykori tudósítója munkatársaival épp akkor érkezett meg a helyszínre, mikor a déli határon tetőfokára hágott a hangulat, így részese lett annak a történelmi eseménynek, ami a röszkei csata néven vonult be a köztudatba, és immár a történelembe. Interjúnk.
Ezt is ajánljuk a témában
Révész Zsolt, a Hír TV egykori vidéki tudósítója 2015 tavaszától a saját szemével nézte végig, hogy miként eszkalálódott a migrációs válság a déli határon: hogy lett a 30-40 fős csoportokból több ezres emberáradat. Interjúnk.
Nyitóképen: a röszkei csata Ahmed H-val. Fotó: Police.hu