Tíz év után is Orbán győz: a számok bizonyítják, működik a kerítés

Tíz éve kezdték el építeni a déli határzárat, amely mai napig szálka az Európai Unió szemében.

Császár Attila, a Hír TV egykori tudósítója munkatársaival épp akkor érkezett meg a helyszínre, mikor a déli határon tetőfokára hágott a hangulat, így részese lett annak a történelmi eseménynek, ami a röszkei csata néven vonult be a köztudatba, és immár a történelembe.
Tíz évvel ezelőtt nyáron olyan jelenetek játszódtak le a szerb-magyar határon, amire sem előtte, sem azóta nem volt példa. Tavaszról kora őszre a 30-40 fős migránscsoportokból 4-4500 fős embertömeg lett, akik között jócskán akadtak hangadók.
Ezek a zömében fiatal vagy középkorú férfiak erőszakosan reagáltak arra, hogy nyártól megannyi akadály nehezítette a Nyugatra való eljutásukat.
Többek között a két ország határán húzódó határkerítés, valamint a fokozott hatósági ellenőrzés és razzia. A korabeli beszámolók szerint szeptember elején pedig már sejteni lehetett, hogy valami nagy baj közeleg, hiszen egyre gyakoribbá váltak a migránskitörések, akik ilyenkor nem kímélték a hatóság embereit.
A röszkei csata előtti állapotokat Császár Attila, aki akkor még a Hír TV csapatát erősítette (jelenleg az MTVA munkatársa – szerk.), már a saját szemével nézte végig, és részese volt az ütközetnek. Amit megélt, az felülmúlta a 2006-os fővárosi zavargásokat is. Pedig, mint korábban azt lapunknak nyilatkozta, akkor „emberáldozatot akart látni a politika”.
Múltidéző összeállításunk második részét olvashatja.
Ezt is ajánljuk a témában
Tíz éve kezdték el építeni a déli határzárat, amely mai napig szálka az Európai Unió szemében.
„Miután a migránsok elindultak Magyarországon keresztül Ausztria felé, a munkatársaimmal szinte minden percet a déli határon töltöttünk” – kezdte visszaemlékezését Császár Attila, az M1 csatorna munkatársa, aki tíz éve a Hír TV tudósítójaként élte át a kritikus napokat.
Az újságíró felidézte, hogy az M5-ös autópályánál folyamatosan épült egy nagy kerítés azon a szakaszon, amelyet a migránsok előszeretettel használtak. De a Horgos felőli vasúti síneken is éjjel-nappal özönlöttek át az illegális bevándorlók. „Ezért sem volt véletlen, hogy a magyar kormány a magyar–szerb határ azon szakaszát – amelyről addigra kiderült, hogy szervezett útvonal – zárta le szeptember 15-e előtt néhány nappal, a „»Mad Max-vonatként« is emlegetett határvagonnal, amelyre szögesdrót is került.”
Császár elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt beszélgettek a határ mindkét oldalán élőkkel, akik a tévéseknek elárulták, hogy éjszakánként nem mertek kimenni a saját portájukra sem, és otthonaikat, valamint a melléképületeket is zárva tartották. Azonban terményeiket – zöldségeket, gyümölcsöket – nem tudták elzárni, így azoknak is lába kelt: a migránsok elvittek mindent, ami mozdítható volt.
A Hír TV akkori riportere arra a jelenségre is felhívta a figyelmet még évekkel később is, hogy a 7–8 fős csoportokban érkező illegális határátlépők – zömében jó fizikumú, fiatal férfiak – kezükben Western Union-os zacskókat vittek.
Rengeteg vadonatúj iPhone-doboz és SIM-kártya is el volt szórva, főként a szerb oldalon.
„Ez egyértelműen arra utalt, hogy a pénzeket ezen a csatornán keresztül kapták meg. Ami még ennél is érdekesebb volt, hogy egyes csoportok vezetői – bár kamerák előtt nem – négyszemközt tudtak néhány szót magyarul. Ez még inkább megerősítette bennünk azt a feltételezést, hogy egy nagyméretű, szervezett akció zajlik a szemünk előtt” – hangzott el.
Az interjúkból az is kiderült, hogy ezek a csoportvezetők vették fel a Western Union automatáiból a tetemes összegeket, mégpedig úgy, hogy folyamatosan SMS-ben kapták meg az aktuális kódokat. Ugyanígy azt is, hogy merre kell haladniuk pontosan, illetve kikkel kell átlépniük a zöldhatárt.
A szeptember 16-i röszkei csata előtt napokkal érezhető volt, hogy egyre több migráns tolult fel a szerb oldalon. Miután az M5-ös autópályát is lezárták a magyar hatóságok, a környező erdőkben és füves területeken először csak pár száz illegális bevándorló gyűlt össze, majd fokozatosan nőni kezdett a számuk. Úgy két nappal az összecsapás előtt meglátogatta őket a szerb belügyminiszter, és azt ígérte nekik, megpróbál a magyar kormánnyal egyeztetni, hogy minél többen át tudjanak menni Magyarországra. „Ezt a migránsok biztatásként élték meg, és ennek hatására ismét csak gyarapodni kezdett a számuk” – sorolta.
Császár Attila azzal folytatta, hogy egy nappal az ütközet előtt a munkatársaival már csak valahol a röszkei határban kaptak szállást, ami komoly aggodalommal töltötte el őket, mivel egyre csak olyan híreket kaptak, hogy a bevándorlók sáska módjára nyomulnak előre, viszont nekik a milliókat érő technikai berendezésüket biztonságban kellett tudniuk.
Mint elhangzott, a csata napján egy véletlennek köszönhetően tartózkodtak még a helyszínen: a stáb egyik tagja visszaindulásuk előtt megéhezett. Miközben a szóban forgó kolléga a panzió kerthelyiségében épp a levesét szürcsölte, a Hír TV-sek arra lettek figyelmesek, hogy egyre több szirénázó TEK-es jármű száguld a határ felé. Köztük páncélozott, Hummer típusú, forgózsámolyos, felfegyverzett járművek is voltak, és vízágyúkat is levezényeltek.
„Elsőre nem is realizáltuk, hogy ezek a röszkei határ felé tartanak, de követtük őket, és 2–3 kilométer megtétele után már látszott, hogy nagy a baj.
A TEK emberei odaérkezésünkkor már a kukoricásból is pásztázták a zöldhatár magyar oldalát, miközben a többiek kikapkodták a fegyverzetüket a járművekből, és rohamtempóban futottak a határátkelőhöz, ahol ekkorra már rendőri egységek sorfala állt.
Addig ők védték a magyar határt az illegális migránsok rohamától” – emlékezett vissza Császár.
A riporter megjegyezte, hogy eleinte csak kiabálások hallatszottak a bevándorlók soraiból, akikkel szemben a TEK és a rendőrök fokozott erőkkel, kordonokkal sorakoztak fel. Ugyanakkor a szerb oldalon semmiféle mozgás nem volt tapasztalható.
Egy lélek sem volt ott a hatóságok részéről. A migránsok úgy értek el a magyar határhoz, hogy senki és semmi nem állta az útjukat”
– hívta fel a figyelmet Császár.
A kavarodás közepette hallani lehetett, hogy a magyar oldalon arabul beszélő férfiak is jelen voltak – tolmácsok, akik igyekeztek egyeztetni a migránsok vezetőivel.
„Aztán egy pillanatban Ahmed H. – akit 2019-ben végül Ciprusra toloncoltak, miután a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt elítélték – magához ragadta az események irányítását. Egy megafon segítségével felváltva kommunikált a magyar hatóságokkal és a határt ostromló tömeggel, akik időközben már minden olyan tárggyal támadták a kerítést és az azt védő rendőröket és TEK-eseket, amit a környező, elhagyatott szerb épületekből összeszedtek” – ismertette a csata eseményeit a tudósító.
Császár Attila olyan megrázó pillanatokra is visszaemlékezett, mint annak a határvédőnek az esete, aki az ütközet során nyílt lábszárcsont-törést szenvedett, vélhetően egy vascsővel mért ütés következtében. Társai karjukban menekítették ki az összecsapás helyszínéről, és azonnal átadták a mentőknek, hogy mielőbb elláthassák. (A röszkei csata során mintegy százan sebesültek meg, köztük külföldi újságírók is – a szerk.)
A fenti történés jól mutatja, mennyire durva csata alakult ki: a migránsok többször is betörtek Magyarországra, ezeket a rohamokat a TEK és a felvonult rendvédelmi erők visszaverték, de így is akadtak, akiknek sikerült bejutniuk.
Aztán, miután órák óta tartott a küzdelem, valahonnan előkerültek a szerb hatóságok is – és nem sokkal később a harcok véget értek.”
„Az összecsapás után a tévéstábbal átmentünk a szerb oldalra, ahol katasztrofális állapotok uralkodtak. Az erdőben egy-egy csoport még hangoskodott, közben voltak, akiket a magyar hatóság visszakísért a szerb oldalra, míg más zavargókkal szemben a magyar oldalon intézkedtek. De még így, egy évtized távlatából is azt tudom mondani:
le a kalappal a magyar rendvédelmi alakulatok előtt. Emberfeletti volt, amit ott véghezv ittek – úgy, hogy nem kis túlerővel kellett szembenézniük.
A csúcson 1500–2000 fő ostromolta a magyar határt. A röszkei csata pedig elkerülhetetlen volt: az első pillanatoktól látszott, hogy szervezett akcióról van szó. De hogy ki állt a háttérben – azóta sem derült ki” – szögezte le a Hír TV egykori tudósítója.
Császár Attila végül további érdekességeket is megosztott lapunkkal a röszkei csatát követő eseményekről. Elmondta, hogy már a budapesti Keleti pályaudvarnál – ahol nagyobb migránscsoportok vártak arra, hogy vonatokkal továbbhaladjanak Nyugat-Európa felé – megismert egy akkor Magyarországon élő, arabul beszélő férfit. Tőle tudta meg, hogy bizonyos körök még azt is elintézték, hogy a pályaudvaron olyan WiFi-jeladót üzemeljenek be, amelyre a migránsok saját, otthonról hozott telefonjaikkal is csatlakozni tudtak.
Sőt, mint kiderült, egyes illegális bevándorlók feladata az volt, hogy egy alacsony kategóriájú szálláshelyen figyelemmel kísérjék az Al Jazeera televíziós hálózat műsorát.
A csatorna alján futó hírsávban – az úgynevezett „scrollban” – rejtett kódüzeneteket helyeztek el az Európán áthaladó migránscsoportok számára.
Ezekből kapták az instrukciókat arra vonatkozóan, mikor mit kell tenniük.
Amikor pedig az M1-es autópályán elindult a migránskaraván, és a magyar hatóságok buszokat küldtek értük, hogy biztonságosan Hegyeshalomig juttassák őket, akkor is történt atrocitás. A migránsok biztosítékot követeltek arra, hogy a busz valóban a nyugati határ, és nem Röszke felé veszi az irányt.
„Az egyik járművön utazott egy férfi, aki kérdésünkre válaszolva azt is elmondta, hogy társainak egy csoportja akár a buszsofőr torkát is elvágta volna, ha nem Ausztria felé indult volna a jármű. Ebből is látszott, hogy nem békével jöttek, hanem azzal a céllal, hogy megszállják Európát. Ez akkor is szervezett akció volt” – szögezte le zárásként az újságíró.
Nyitóképen a röszkei csata Ahmed H-val. Fotó: Police.hu
Ezt is ajánljuk a témában
A harmadik világ legsötétebb bugyraiból, Mordorból elszabadult felesleg és hiábavalóság nekiesett a hazánknak.
Ezt is ajánljuk a témában
A terrorcselekmény miatt elítélt szír férfit Ciprusra szállítják.