Egy német képviselő tette ezt, most nem a Pfizer-botrány miatt, hanem azért, mert a Bizottság elnöke nem adott teljes tájékoztatást a fegyveripari szereplőkkel való találkozóiról.
„Ez a per új fejezetét nyithatja meg a háborús vitának. Arról sok szó esik, hogy Európa hogyan költött el eddig 193 milliárd eurót a háborúra, és hogy hogyan követelnek a tagállamoktól további százmilliárdokat. De arról meglepően kevés szó esett eddig, hogy Ursula von der Leyen a háttérben milyen egyeztetéseket folytathat a nagy fegyvercégekkel? Vagy arról, hogy a háborús héjáknak van-e közvetlen – akár üzleti jellegű – kapcsolata a katonai-ipari komplexummal? (Ezt a kifejezést még Eisenhower elnök vezette be a politikai köztudatba.)
Ezt is ajánljuk a témában
Ursula von der Leyen üzletet csinál az ukrajnai háborúból és még csak nem is fedi fel az európai adófizetői pénzen tárgyalt fegyverkezési törekvéseinek részleteit. Pfizergate 2.0.
Talán nem mindenki tudja, de a Pfizer-balhé előtt már volt nagy botránya von der Leyennek. Az történt, hogy védelmi minisztersége alatt több százmillió eurós szerződéseket kötöttek külső tanácsadó cégekkel, mindezt szabálytalanul.
A német parlament jelentése megállapította a szabálytalanságokat, de a képviselők többsége felmentette von der Leyent a közvetlen jogi felelősség alól.
Ez az egész azért érint minket, mert ilyen zavaros ügyletek után, és ilyen átláthatatlan körülmények között akarnak felfoghatatlan összegeket kicsikarni a tagországoktól a háború és Ukrajna további finanszírozására.
Most döntöttek egy újabb gigahitelről, és az új 7 éves költségvetésben is intézményesítenék a Kijevbe irányuló pénzcsapokat. Az ukrán kormány pedig már írja is a következő számlát: 800 milliárd dollárt akarnak a következő évekre. Mivel Amerika nem fogja, a számlát természetesen Európának kellene állnia. És ennek von der Leyen a motorja.
Ha a sokatmondóan sunyuló Tiszának nem is, de nekünk ehhez mindenképp lesz egy-két szavunk. Áprilisban erről is döntünk.”
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Washington venezuelai olajjal próbálhatja leszorítani az árakat, ami súlyos bevételkiesést és politikai nyomást jelenthet Vlagyimir Putyin számára.
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Olaj nélkül is van élet, de víz és élelem nélkül? Az iráni légitámadások a gazdasági és termelési struktúrát célozták meg elsődlegesen. Lazac, kaviár már fogyatkozóban, de a polcokon még van elegendő élelem Dubajban. Vajon a sivatagi csúcstechnológia és a stratégiai tartalékok elegendők lesznek egy elhúzódó konfliktus túléléséhez?
Az USA és Izrael által Irán ellen vívott háború globális katonai laboratóriummá vált Kína számára. Stratégiai elemzések szerint Kína valós időben figyeli a háborút több száz hírszerző műholdon és a helyszínen állomásozó katonai megfigyelőkön keresztül. Ez a háború már nem csak a Közel-Keletről szól: Irán lehet az USA és Kína sorsdöntő ütközőzónája.
A válaszadók túlnyomó többsége szerint Moszkva céljai túlmutatnak a Donbasz megszerzésén.
Amerikai kampós bot terelgeti helyes irányba a globális nyájat.
Több mint kétezer áldozatot követelt már az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, miközben a negyedik hete tartó konfliktus további kiszélesedésétől tartanak az Egyesült Államokban.
Ki a csoda költene inkább orosz kiskatonák lelövésére (de lehet, hogy végül aranybudi lesz belőle Zelenszkij feneke alatt), mint Pamkutya koncertre? Ungváry Zsolt írása.
Előálltak követeléseikkel a szemben álló felek.
Az amerikai és izraeli hírszerző szolgálatoknak úgy tűnik gondjaik vannak azzal, hogy ki is irányítja valójában Iránt, mióta Modzstaba Hámeneit nevezték ki az ország legfelsőbb vezetőjévé.
