Régóta vártak erre a gazdák, sok problémát orvosol az igazi téli időjárás

Jól indult a 2026-os év a mezőgazdasági termelőknek, több év után újra vastag hóréteg borítja a földeket és az őszi vetést, a kemény fagyok pedig óriási segítséget jelentenek a kártevők elleni harcban – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évindító sajtóbeszélgetésén. A kamara szakemberei arra hívták fel a figyelmet, hogy a hóborítottság amellett, hogy védi a vetést, jelentősen növeli a talaj nedvességtartalmát.

Az elmúlt években nem volt példa hasonló évkezdetre sőt, már a téli hónapokban is komoly szárazság jellemezte az időjárást. A gazdák most arra a kulcsfontosságú, várhatóan napokon belül nyilvánossá váló meteorológiai előrejelzésre várnak, amely az elmúlt években meglehetősen pontosan jelezte a szélsőséges szárazságot, amely nem csak térségünkben, de Nyugat-Európában is óriási pusztítást végzett, a legnagyobb károkat 2022-ben okozta az aszály.

Példaként említették a hazai szőlőültetvényekben óriási károkat és pusztítást okozó szőlőkabócát, amely nem képes védekezni a komoly fagyokkal szemben, ezért várhatóan fellélegezhetnek  termelők.

A gyümölcstermesztők is örülhetnek

A gyümölcsfák fejlődését is nagyban befolyásolja a téli időjárás, az elmúlt években a téli hónapokban gyakran fordult elő több napig, vagy akár hetekig tartó tavaszias időjárás, de arra is volt példa, hogy az egész februárt márciusi hőmérsékletek jellemezték. Ez a fák szempontjából óriási kockázat, mivel hamarabb indul be a rügyezés és a virágzás. Az elmúlt években részben emiatt sok gyümölcsös – elsősorban a barackfélék – teljesen elfagyott. 

A tavaszi fagykár ugyanakkor a téli időjárástól függetlenül is komoly kockázatot jelent, mivel a legmodernebb kertészetekben is csak korlátozott lehetőség van a védekezésre. Ráadásul a magyar gyümölcsösök többsége egyáltalán nem képes megvédeni az egyre szélsőségesebb időjárástól a fákat, emellett ezeknek az ültetvényeknek az életkora is rontja a termés várható mennyiségét és minőségét.

Ha nyár, akkor aszály

Sajnos az elmúlt években általánossá vált a pusztító nyári csapadékhiány, de voltak olyan esztendők is, amikor már a téli, majd a tavaszi aszály is megnehezítette a szántóföldi növénytermesztők dolgát. Míg a kertészetekben a legtöbb esetben adott az öntözhetőség, addig a szántóterületeknek az elenyésző hányada öntözött. Emiatt sokan arra számítanak, hogy a magyar növénytermesztés jelentős átalakulás előtt áll: hazánk évtizedek óta kukorica-nagyhatalom, ugyanakkor a már szinte minden évben előforduló rövidebb-hosszabb szárazság a napraforgó termesztésére ösztönzi a kukoricatermesztőket is. 

Az aszály a földeken szinte minden növénykultúrát fenyeget, mind a mennyiségre, mind a minőségre hatással van a talaj nedvességtartalma. Nem csak a szárazság, de a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék is gondokat okoz. A túl csapadékos periódusok a fertőzések, gombák terjedését okozzák, a szélsőséges időjárás másik jellemzője ráadásul, hogy a csapadékos időszakban a lehullott mennyiség okoz gondot, azt követően pedig akár több hétre beköszönthet a szárazság.

Vizet a tájba

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra hívta fel a figyelmet, hogy már most, az év legelején el kell kezdeni a felkészülést arra az esetre, ha idén is az aszály okozza a legsúlyosabb problémát. A jégkárok elhárításában eredményes a jégkármérséklő rendszer, ám az egyre súlyosabb aszály ellenére sem vált általánossá a földek öntözése. Ennek infrastrukturális és költség-okai is vannak. 

Összességében a kamara szerint nem a természetes vagy felszín alatti vízkészletek jelentik a hazai mezőgazdaság számára az öntözhetőség megteremtését, hanem a víz megtartása – hangzott el a kamara szakértőitől. Ez azt jelenti, hogy a lehullott csapadékot eltárolni képes rendszerekbe kell beruházniuk a gazdáknak, ugyanakkor az öntözési közösségek alapítását is érdemben támogatja az állam. A kormány a mezőgazdasági öntözés elősegítésre érdekében több száz milliárd forintos keretösszeggel támogatja ezeket a beruházásokat.

A kamara arra is felhívta a figyelmet, az infrastruktúra kialakítása önmagában nem elegendő: a gazdák támogatása mellett a tudatosság növelése és az oktatás is jelentős szerepet játszik a mezőgazdaság fennmaradása szempontjából, de ugyanilyen fontos az innováció is, vagyis a talaj- és erőforrás-kímélő precíziós gazdálkodási módszerek alkalmazása is.

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba