Mit vessünk, hogy arathassunk? – Így tud lépést tartani a klímaváltozással az agrárium
Az Agrárminisztérium szerint a biológiai és a környezeti hatások elleni ellenállóságot javítása lehet többek között a kulcs.
Az Agrárminisztérium szerint a biológiai és a környezeti hatások elleni ellenállóságot javítása lehet többek között a kulcs.
Kisebb szépséghiba, hogy valószínűleg a Tassi-zsilipre gondolhatott a „költő”.
Várhatóan napraforgóból, kukoricából, burgonyából és almából is importra lesz szükség, a hiány pedig áremelkedést hoz.
A várható hidegfrontok, amelyek az előrejelzésekben időnként felbukkannak, valószínűleg nem hoznak jelentős lehűlést.
Az ukrán gabona legnagyobb részét újra a tengeri útvonalon szállítja Ukrajna, így csökken a nyomás az Európai Unió piacain.
Bár az örvények és medermélyedések miatt ez veszélyes, és nem ajánlott!
Globálisan nő a hirtelen aszályok gyakorisága, ami súlyosbítja a helyzetet a Földközi-tenger térségében, főleg Spanyolországban és Portugáliában. Az Ibériai-félsziget déli részét elsivatagosodás fenyegeti, ami a déligyümölcsök drágulásához vezethet világszerte.
. Egyre többen úgy vélik: a jövő nyártól esedékes magyar EU-elnökség egyik prioritása lehet az európai vízgazdálkodás helyzete a klímaváltozás okozta kihívások miatt.
Lesz-e elegendő élelem és tűzifa? Az agrárágazatok állami megsegítéséről és a szektorban szükséges szemléletváltásról kérdeztük Nagy István agrárminisztert.