Drámai forgatókönyv: eltűnhet Magyarország egyik folyója (VIDEÓ)

2025. augusztus 18. 08:04

A vízügyi szakemberek már-már heroikus küzdelmet vívnak az egyik „legmagyarabb” folyó megmaradásáért.

2025. augusztus 18. 08:04
null

A Zagyva folyó vízhozama az elmúlt években drasztikus mód visszaesett. A szolnoki szakaszon a medret zöld növényzet borítja, 

a folyó medre szinte teljesen kiszáradt vagy csak néhány centiméter víz csordogál benne. 

Mindez a tartós aszály és a szokatlanul kevés csapadék eredménye, amit a klímaváltozás váltott ki. Pedig vízrajzilag a Zagyva Szolnoknál átlagosan mintegy 9 köbméter másodpercenkénti vízhozammal rendelkezett korábban – írta a szoljon.hu.

A Zagyva szolnoki szakaszán a medret zöld növényzet borítja. Fotó: Mészáros János

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál hozzátette, hogy a Zagyvába a mezőgazdasági területeken sok bomló anyag kerül bele, ami serkenti a növényi vegetáció fejlődését. 

Urbán Sándor, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet elnöke a lap megkeresésére elárulta: a vízben lévő növényzet elhal és bomlik, ami a meder feltöltődéséhez vezet. 

A folyamat a sebessége kiszámíthatatlan, mert minél sekélyebb a víz, annál gyorsabban zajlik le.

Az alacsony vízszintű területeken, például mocsarakban és lápokban a mocsári növényzet kialakulása megakadályozza a vízi élőlények fennmaradását. Elhangzott, különösen a széleslevelű gyékény terjedt el a vízi élőhelyeken: a növények elhaló levelei tovább erősítik a meder feltöltődési folyamatát – ismertette a szakértő. 

Heroikus küzdelem

A vízügyi szakemberek folyamatosan követik a folyó állapotát, és szükség esetén eltávolítják a víz lefolyását akadályozó torlaszokat, valamint a bedőlt fákat. Emellett a vízhozam fenntartása érdekében összehangoltan üzemeltetik a dombvidéki víztározókat, és újabb tározók építését tervezik, hogy csapadékosabb időszakokban több vizet tudjanak visszatartani.

A Zagyva felső szakaszán jelentős mederkotrási munkálatok is folytak az aszály elleni védelem indokával, de ez vitákat váltott ki

Az elkeserítő állapotokról készült felvételt alább tekintheti meg:

Ezt is ajánljuk a témában

Egy „igazán” magyar folyó

A Világgazdaság összeállításában arra is kitért, hogy a Zagyva egy jelentős folyó idehaza, amely a Tisza középső szakaszának legfontosabb jobb parti mellékfolyója. 

Különlegessége, hogy a leghosszabb folyó, amely teljes egészében Magyarország területén ered és torkollik, négy vármegyén is keresztülhalad.

Nógrád megyében, Salgótarján közelében ered, majd több települést érintve, például Bátonyterenye, Pásztó, Hatvan és Jászberény városait, és végül Szolnoknál torkollik a Tiszába. A folyó hossza 179 kilométer, vízgyűjtő területe pedig 5677 négyzetkilométer – sorolta a lap.

Számos mellékfolyója van, melyek közül a legnagyobb a Tarna. 

Ökológiai szempontból is fontos szerepet tölt be a térségben, több védett természeti terület mellett folyik el,

és sokféle hal él benne, ezért felkapott a horgászok körében.

A folyó neve szláv eredetű, jelentése lerakódás vagy üledék, ami összecseng a magyar zagyva szóval, ami zavaros, ülepedett vizet jelent – derült ki a cikkből.

Nyitókép: Szendőfi Balázs Facebook-oldala

Ezt is ajánljuk a témában


Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
altercat1
2025. augusztus 18. 09:55
"szláv eredetű" Arany János: Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt; Ami új van benne, mind rossz, Ami régi, az meg tót. ---------- Boncold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész? Tartozik ez tereád?... Egy bizonyos: nem anyád!
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. augusztus 18. 09:40
A Tarna, Zagyva helyzetének romlása, a villámárvizek szaporodás főként egy okra vezethető vissza: a Mátrában lévő 5-15 km-es hosszanti völgyek tároló és puffertároló szerepének felszámolása. Egyéni anyagi érdekek miatt alakult ez ki, mert e területeket állandó mezőgazdasági művelésbe vonták. A régi hegyvidéki vizes-nádas-tavas területek nagyrészt megszűntek. Még lehet nyomait látni: Sirok és Tarnaszentmária, Sirok és Mátraderecske között. De pl. Egerszalók és Verpelét között a Verpelét utáni első kanyar után egy ősi, bonyolult tórendszer földműtárgy nyomai fedezhetők fel. A Tarna völgyi tórendszerekre utal pl. a Tarna menti Tófalu neve is. Tórendszerek már nincsenek, csak egy-két tó. A honfoglaláskori és középkori vízrendszerek adaptív újraélesztése nagy munka, de a jelen időjárás mellett hosszabb távon nemcsak kifizetődő, hanem elkerülhetetlen.
Válasz erre
2
0
Dixtroy
2025. augusztus 18. 09:37
A Felső-Tiszán több helyen is láttam, hogy parti szivattyúval próbálják a csatornákba helyezni a vizet, hogy a tájban tartsák valahogy, mert a Tisza tizenvalahány méterrel "elsüllyedt" a csatornák szintjéhez képest, már csak az nem világos, hogy miért nem árvízkor töltik a csatornarendszert.
Válasz erre
0
0
masikhozzaszolo
2025. augusztus 18. 09:34
Szolnokon jártam középiskolába. Át lehetett lépni. Nem értelmezhető a vízhozam változása, mert nullával kell osztani. És ez 1970, kb. Egyébként a Bodrog is tud nagyon szélsőséges lenni. Hol van sziget, hol nincs.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!