A három legfőbb ok: ezért állítja a közvélemény-kutató, hogy kétharmados győzelemre állnak Magyar Péterék

Semmi sem véletlen – egyre nehezebben titkolják a manipulációs kerekasztal létezését. A háttérben kulcsszerepe lehet Seprenyi Anitának.

Érdekes, ahogy közeledik az országgyűlési választás, a Medián egyre kevésbé dobálózik a számokkal. A Republikon viszont nemrég bátran előhozakodott egy furcsa kutatással. Meg is égették vele magukat.

„A Medián közel három hónapja tartó hallgatása üvöltőbb, mint valaha. Azt kétlem, hogy ne lett volna mintavételük. A probléma inkább az lehet, amit a számok mutatnak” – írta a Facebook-oldalán a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója.
Talabér Krisztián ezzel arra utalt, hogy a Medián nem szívesen hozná nyilvánosságra a méréseit, mert azzal ártana a Tisza Pártnak.

Magyar Péter alakulatának ugyanis az egyik legnagyobb felhajtóereje a politikai piacon – valódi pártprogram és kivehető ideológiai vonások híján – eddig az volt, hogy egyedül nekik van esélyük legyőzni a Fidesz-KDNP-t. Ezt a felhajtóerőt a Tisza Pártnak rendre hihetetlen előnyöket megítélő baloldali közvélemény-kutatók mesterségesen gerjesztik már egy ideje.
Ahogy arról korábban írtunk, már jó ideje létezhet egy úgynevezett manipulációs kerekasztal, amely olyan baloldali közvélemény-kutatókból áll, mint a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, a Republikon Intézet, a Závecz Research és az Idea Intézet is.
Ezt is ajánljuk a témában

Semmi sem véletlen – egyre nehezebben titkolják a manipulációs kerekasztal létezését. A háttérben kulcsszerepe lehet Seprenyi Anitának.

A Magyar Nemzet korábban azt írta, ezek a cégek, hasonlóan a 2022-es választásokat megelőző időszakhoz, ismét összehangoltan, koordinálva dolgoznak.
Lényegében ennek a politikai menetrenden alapuló ütemezett összjátéknak tudható be, hogy a szóban forgó intézetek egymáshoz igazított „méréseikkel” a Tisza Párt vezetését mutatják ki.
A cikk szerint Róna maga is arról beszélt hogy a 2022-es választások előtt létezett egy kutatói tanács nevű fórum, amit az ellenzéki kampányközpont hozott létre.
„A központi kampánycsapat hívott közvélemény-kutatókat, hogy átbeszéljék a helyzetet” – idézte fel Róna, aki maga is részt vett az egyeztetéseken. Elmondta azt is, hogy nem voltak megfelelő minőségűek azok a kutatások, amelyek szoros versenyt mutattak a Fidesz és a baloldal között. A Magyar Nemzet állítása alapján
Hann Endre, a Medián vezetője szintén beszélt a közvélemény-manipulációról és a hamis felmérésekről. Elmondta, hogy voltak olyan kutatások, amelyek kimondottan a közvélemény befolyásolására készültek.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója találóan úgy fogalmazott: Róna Dániel a közvélemény-kutatás helyett bevezette a közvéleményformáló-kutatás fogalmát.
Nemrégiben rettentő furcsa mérési eredményekkel jött elő a liberális Horn Gábor vezette Republikon, amely komolyan megkérdőjelezi kutatásaik megbízhatóságát. Az intézet megmérte, hogy „Magyar Péterről kétszer annyi válaszadónak van pozitív véleménye, mint a miniszterelnökről”.
Csakhogy a kutatásnak olyan eredményei is születtek, mint hogy
Ha belegondol... ezek az állítások igazak lehetnek? Ha válasza szerint nem, akkor bizonyára az adatminőséggel lehet valami baj, talán a mintavétel nem sikerült túl jól. Ebből egyébként pártpreferenciát is ki szoktak mutatni…”
– jegyezte meg a Repulikon kutatásával kapcsolatban Talabér Krisztián, amivel arra utalt, hogy
a balliberális Republikon megkérdőjelezhető minőségű mintavételre alapozva mérhet rendre óriási előnyt a Tisza Pártnak.
Ezt is ajánljuk a témában

A balliberális kutatóintézet legfrissebb kutatása hemzseg a gyanús eredményektől.

Posztja alatti hozzászólásában a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója azt is felidézte:
2021. novemberében a Republikon kutatása azt állította, hogy Orbán Viktor népszerűsége 43 százalék, Márki-Zay Péteré 55 százalék. A többi már történelem. Ebből lett fél évvel később az 54 százalékos Fidesz-győzelem, 36 százalékos ellenzéki eredmény mellett.”
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP