Nehezen kivédhető, súlyos gond előtt állunk – Magyarország kétharmadát érinti

Főként a Tiszántúlon, a Közép-Tisza-vidéken és a Duna–Tisza közén okoz problémát, de mára a Dunántúl déli és középső részén is károkat okoz a vízhiány. Az utóbbi években meghozott intézkedések, a jelenleg is futó Aszályvédelmi akcióterv végrehajtása és a nyitva álló támogatási lehetőségek azonban enyhíthetnek a helyzeten. 

Idén nyáron súlyos, de az elmúlt évekhez képest kevésbé drasztikus aszállyal kell szembenéznie Magyarországnak. Az ország kétharmadát sújtja erős vagy rendkívüli aszály, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) aszálytérképe alapján tíz vízügyi igazgatóság területe érintett a védekezéssel, 18 vízhiánykezelő körzetben kettes fokozatú, 39 körzetben pedig hármas fokozatú a készültség. Messze még az aratás vége, de azt már tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelők az általuk elszenvedett, 30 százalékot meghaladó üzemi szintű hozamérték-csökkenést követően számíthatnak aszálykár-enyhítési juttatásra, az igényüket november 30-áig jelezhetik az agrárkár­enyhítés rendszerében. A bejelentések alapján a hozamokban elszenvedett kiesés mértéke elmarad a 2022-es évben tapasztaltaktól. 

Kevesebb a víz a Dunában és a Tiszában 

A legsúlyosabb a helyzet Bács-Kiskun és Békés vármegye keleti részén, illetve Csongrád-Csanád vármegye középső, déli részén, ahol rendkívüli aszály van, jelentős mennyiségű csapadék hiányzik. A HungaroMet adatai szerint az előző 90 nap csapadékhiánya országos szinten 30 és 150 milliméter között alakult, különösen a közép- és dél-alföldi térségek vannak bajban, ahol a hiány meghaladja a 100 millimétert. Ezek a térségek már most jelentős vízhiánnyal küzdenek. Ezenkívül pedig a Duna és a Tisza vízhozama és vízszintje egyaránt alacsony, jelenleg egyedül a duzzasztott terek alkalmasak a gravitációs kivezetésre, míg az alsóbb szakaszokon öntözés és ökológiai vízpótlás céljából csak szivattyúzással lehet kivenni a medrükből vizet. 

Az Agrárminisztérium lapunknak küldött tájékoztatása szerint a kukorica és a napraforgó terméskiesési adatai csak a betakarítás után lesznek majd meg; a mennyiség még függ a tenyészidőszakban esetleg lehulló csapadék mennyiségétől. A múlt évben a mezőgazdasági területek 80 százaléka volt súlyos vagy kritikus aszályállapotban, és több mint 1,4 millió hektárra érkezett aszálykár-bejelentés. A 2025-ös év adatai a kárenyhítési rendszer bejelentései alapján lesznek majd elérhetők. A 2022-es történelmi aszály 1,5 millió hektárnyi mezőgazdasági területet sújtott, de a 2025-ös év eddig kedvezőbb képet mutat, tehát 

Zajlik a védekezés 

A súlyos aszály és az elhúzódó csapadékhiány által okozott károk mérséklésére idén is több fontos intézkedés született. A kormány létrehozta az aszályvédelmi operatív törzset, mely az Aszályvédelmi akcióterv keretében azonnal végrehajtható intézkedéseket dolgozott ki. Ezek fedezetét 4,7 milliárd forintos költségvetési forrás biztosítja, ebből napi másfél millió köbméternyi töltővízzel biztosítják a tározóterek, holt­ágak, csatornák, halastavak, horgásztavak, korábbi vizes élőhelyek tározókapacitásainak 100 százalékos kihasználását, nemzeti parki területek, erdős, füves területek ökológiai vízpótlását. 

A hozamok és a jövedelmek stabilizációja érdekében a kormány magára vállalta a víz díját is, erre 10 milliárd forint költségvetési fedezetet nyújt. A tájban tárolt készletek növelésével a mezőgazdasági termelők vízellátásának biztonsága is nőtt. Az eddigi intézkedések nyomán 718 millió köbméternyi víz betárolása valósult meg, amiből 178 millió köbméter akár egy teljes éven át képes szolgálni az öntözési céllal lekötött igényeket. 

A medrekben 170 millió köbméter, holtágakban és tározókban 95 millió köbméter, míg duzzasztott terekben több mint 450 millió köbméter felszíni vizet halmoztak fel a szakemberek. Az aszálykárok megelőzésén és a súlyos vízhiány kezelésén országszerte csaknem ezer ember dolgozik, ők az előző hónapokban a vízügyi igazgatóságok és önkormányzatok által kezelt tározótereken felül ökológiai vízpótlás céljából országszerte 58 térségi jelentőséggel bíró harmadrendű csatornát is feltöltöttek, és több száz kilométer hosszban valósul meg a vízellátó útvonalak akadálymentesítése is. 

„A jövő mezőgazdasága csak akkor lehet sikeres, ha képes alkalmazkodni a változó éghajlati körülményekhez. Ehhez új vízgazdálkodási szemléletre, közösségi összefogásra és innovatív megoldásokra van szükség. A fenntartható vízgazdálkodási közösségek révén olyan együttműködések alakulhatnak ki, amelyek minden érintett számára lehetővé teszik a hatékony, hosszú távon megtérülő fejlesztéseket” – reagált megkeresésünkre a tárca. 

Brüsszelből másfelé folyna a víz 

Hozzátették: miközben a magyar kormány konkrét intézkedéseket tesz a gazdák megsegítésére – ideértve a vízdíj átvállalását, célzott támogatási programokat –, vannak olyan külföldről finanszírozott magyar politikai szereplők, akik éppen ezen intézkedésekkel szemben lépnek fel. A Tisza Párt, élén Magyar Péterrel, az Európai Parlamentben megszavazott egy olyan javaslatot, amely kötelezővé tenné a vízhasználatért fizetendő díjat a mezőgazdasági termelőknek. Ez a javaslat élesen szembemegy a magyar gazdák érdekeivel, és különösen veszélyes egy olyan időszakban, amikor a termelőknek a klímaváltozás hatásaival kell megküzdeniük. „A kormány világossá tette: a vízhez való hozzáférés nem lehet luxus vagy büntetés – különösen nem aszály idején. A cél világos: versenyképes, ellenálló és fenntartható mezőgazdaságot építeni, amely biztosítja Magyarország termőföldjeinek jövőjét” – emelte ki az agrártárca.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt