A számok nem hazudnak – csak liberális mantra, hogy „romokban” az ország (VIDEÓ)
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.

Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.

Íme egy térkép, amely arról beszél, hogyan élik meg az emberek a saját anyagi helyzetüket Európában – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A szakértő Facebook-bejegyzésében leírta, hogy Magyarországon a lakosság 20 százaléka érintett a szubjektív szegénységi mutató szerint, ami régiós összevetésben kifejezetten kedvező adat.
„Nézzük a környezetünket. Szlovákiában 29 százalék, Romániában 24 százalék, Bulgáriában 37 százalék, Görögországban pedig egészen döbbenetes, 67 százalék ugyanez az arány.”
Sebestyén Géza rámutat, hogy „ez nem apró különbség”, hanem társadalmi hangulatot, biztonságérzetet és mindennapi megélhetési tapasztalatot jelző különbség. „Magyarország ebben a térképen nem a sereghajtók között van, hanem a régió kedvezőbb oldalán” – fogalmazott a szakértő.

Ezt is ajánljuk a témában
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.

Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál. A térkép szerint Franciaország, Spanyolország és Portugália mutatója is rosszabb, mint a magyar, hiszen mindhárom ország 22 százalékon áll.
Ha a megszokott hazai sztereotípiákból, vagy az elmúlt napok intenzív kommunikációjából indulunk ki, akkor mást várnánk. De mégsem ez a helyzet. Ha kevesebben érzik magukat anyagilag kiszolgáltatottnak, az erősítheti a társadalmi stabilitást, ha pedig többen, az rombolhatja a bizalmat, növelheti a frusztrációt, és politikai-társadalmi feszültségeket táplálhat.”
Görögország 67 százalékos értéke – fogalmazott a szakértő – „külön kategória, ”szinte kiugrik a térképről”. Bulgária 37 százaléka és Szlovákia 29 százaléka pedig azt mutatja, hogy a régión belül is nagyon eltérő, hogyan élik meg az emberek a megélhetési nyomást.
A szubjektív szegénység nem mellékes mutató, hanem társadalmi hőmérő”
– írta.
Fotó: MTI