Komoly gazdaságpolitikai irányváltásra készül Magyar Péter kormánya

A kormányváltással új időszámítás veszi kezdetét a magyar gazdaságban. A Tisza Párt piac- és vállalkozóbarát gazdaságpolitikai irányváltást készül megvalósítani. A gazdaságfejlesztés és az energiapolitika irányítása Kapitány István fel­adata, a fiskális politikáért Kármán András felel. A pénzügyminiszter már a kinevezése előtt egyeztetett Varga Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, így már az is világos, hogy a jegybank a monetáris politikán keresztül támogatja az új gazdaságpolitikát. 

A gazdaság egyfajta liberális fordulat előtt áll, de nem a klasszikus neoliberális logikára építve, mivel az állam továbbra is kontroll alatt tartaná a piac működését. Az ígéretek szerint az állami szerepvállalás – a rezsicsökkentés, a családtámogatások, az adókedvezmények és a támogatott kölcsönök – megmaradna, az árkorlátozások és a különadók kivezetése pedig a nyilatkozatok alapján nem élvez elsőbbséget. 

A fegyelmezett költségvetési politikát és ki­számít­ható szabályozást ígérő, nem megszorításokra épülő stratégia az eddigiektől eltérő, kevésbé látványos jóléti modellt vetít előre, ám 

Ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Péter vezette kormány terve is bukásra van ítélve, mindamellett az emberek életszínvonalát közvetlenül érintő tervekről egyelőre keveset tudunk. Az egyik legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a gazdasági növekedésből nem következik egyértelműen az életszínvonal emelkedése, ha az állam ebben nem vállal kulcsszerepet. Ezért aggodalomra adhat okot, hogy a kormány nem hangsúlyozza a széles körű és érdemi reálbéremelést a legfontosabb feladatai között. 

Változtatási ígéretek a növekedésért 

A miniszterek a kinevezésüket megelőző szak­bizottsági meghallgatásokon kifejtették, az utóbbi időszak gazdasági növekedését eredményező modell elérte a korlátait. Bírálták az előző kormány fegyelmezetlen költségvetési politikáját és a gyakran változó, kiszámíthatatlan szabályozói környezetet is. Ezek miatt jelentősen megdrágult az ország adósságának a finanszírozása: a költségvetési hiány magas, az államadósság pedig nőtt. 

Kapitány István elkerülhetetlennek nevezte a gazdaság szerkezeti átalakítását, noha arról élénk vita folyik, hogy Magyarország mennyire tekinthető összeszerelő üzemnek, és fékezi-e a fejlődést a munkaerőhiány és az alacsony bérszínvonal. A gazdasági és energetikai miniszter világossá tette, hogy a kormány a magas hozzáadott értékű beruházásokat és a hazai „unikornisokat”, azaz a piacképes, fejlődő kis- és középvállalkozásokat támogatja, ösztönözve az innovációt. Kiemelt szerepet szán a gazdaságfejlesztésben a digitalizációnak és a mesterséges intelligencia alkalmazásának. A legfontosabb cél a termelékenység növekedése, vagyis hogy a piaci szereplők és a munkavállalók ugyanannyi munkával magasabb értéket tudjanak előállítani. 

Mindez nem azonnal, de középtávon a magas minőséget képviselő beruházások felfutását eredményezné, hozzájárulva a gazdaság érdemi növekedéséhez. Ehhez a miniszterek szerint szükség van arra, hogy a kormány „többet fektessen az emberekbe”, amit a közlekedési hálózat és az energia-infrastruktúra javításával, az oktatás, a szakképzés és az egészségügy fejlesztésével érne el, s a tervek között szerepel a lakhatási problémák kezelése, valamint a mobilitás ösztönzése is. 

a külföldi nagyberuházások idecsábítása helyett. Az energiapolitikában továbbra is fontos marad az atomenergia, ám Kapitány István a paksi bővítés felülvizsgálatát is kilátásba helyezte. A kormány a közelgő uniós tilalom ellenére 2035-ig nem hagyna fel az orosz kőolaj és földgáz beszerzésével, de jelentősen diverzifikálná a behozatalt részben az Adria-­vezetéken keresztül, részben más forrásokból. Kiemelt cél marad a megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása, a napenergia mellett a szélenergia bevonásával. 

A költségvetési politikában jelentős fordulat várható. Kármán András kiemelte, várhatóan a nyár végéig végeznek az államháztartás helyzetének teljes átvilágításával, ezt követően pótköltségvetést nyújthatnak be, amely a vártnál magasabb hiányhoz igazítaná a büdzsét, és megalapozná a jövő évet. A fiskális politikában fegyelmezettség és stabilitás váltaná az előző kormány gyakori módosításokat eredményező gyakorlatát, a költségvetésről újra az év végén kellene döntenie az Országgyűlésnek. A pénzügyminiszter ígérete szerint nagyobb szerep jut majd a parlamentnek, és széles körben konzultálnak a gazdasági szereplőkkel is. 

Kiemelt cél az adórendszer egyszerűsítése és a kiszámítható, nem egyik napról a másikra változó szabályozás, jelentős bürokráciacsökkentéssel. 

A valuta­övezethez való csatlakozás szigorú feltételekhez van kötve: az inflációt tartósan alacsony szinten kell tartani, elengedhetetlen, hogy a hiány 3 százalék alá kerüljön, az államadósság csökkenő pályára álljon, a forint árfolyama pedig stabil maradjon. 

Számottevő bevételre számít a kormány a közbeszerzési rendszer átalakításából, a beruházások túlárazásának megszüntetéséből és a vagyonadó bevezetéséből. Kármán András visszautasította azokat a felvetéseket, hogy a jelentős vagyon megadóztatása sok országban eredménytelen volt, szerinte ugyanis a megfelelő kommunikáció és az egyre fejlettebb technológiák ma már garantálják a behajtás hatékonyságát. 

Szja, áfa, juttatások 

A kiszámíthatóság és a fegyelmezett költségvetési politika tehát a legfontosabb üzenet a piacnak, és mindehhez jön az euró bevezetésének szándéka. A kormány álláspontja szerint az előző kabinet gazdaságpolitikája miatt megingott befektetői bizalom helyreállításával jelentősen csökkenne az adósság finanszírozása, és nőne a beruházási hajlandóság, a piaci optimizmus megerősítése és a tartós növekedés önmagában több ezer milliárd forinttal növelné a költségvetés mozgásterét. Ehhez jönnének hozzá a befagyasztott uniós pénzek, amelyek egy részét már megelőlegezte a költségvetés. 

Kapitány István és Kármán András is megerősítette, a Tisza-kormány megtartja az Fidesz-­kormányok jóléti intézkedéseit. Megígérték, hogy adójóváírással mérséklik a bruttó mediánbér alatt keresők szja-elvonását, erre várhatóan leghamarabb jövőre kerül sor. Ez azt jelenti, hogy egyelőre marad az egykulcsos adórendszer, de a minimálbér után 9 százalékra mérséklődik az elvonás. Szintén elhangzott a vényköteles gyógyszerek adómentessé tétele és a tűzifa, valamint a zöldségek és gyümölcsök adókulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentése. A nyugdíjakat is emelné a kormány, továbbá ígéretet tett a családi pótlék megduplázására, s a tervek szerint újra a mikrovállalkozások széles körének lesz elérhető a kata, elsősorban az adminisztráció mérséklése érdekében. 

Kármán András a kedvező változásokat nem jóléti intézkedésként mutatta be. Ez nem véletlen, az új költségvetési filozófia és az euró bevezetéséhez szükséges fegyelem elvben kizárja a politikai népszerűséget növelő „osztogatást”. 

Kié lesz a nyereség? 

Az embereket legjobban foglalkoztató kérdésekre egyelőre nincs válasz. Az eddig megszokott jóléti intézkedések korszaka véget ért, és a reálbérek emelésével támogatott fogyasztásösztönzés nem szerepel a prioritások között. A gyors béremelés ráadásul inflációs kockázattal jár, csökkenti a hatékonyságot és a vállalati profitot. 

A meghallgatásokon nem volt szó arról, hogy milyen intézkedések ösztönöznék a bérek felzárkóztatását. A termelékenység növelése ugyan fedezetet teremt a piaci szereplőknek a béremeléshez, a magyarországi – és a közép-európai – tapasztalatok azt mutatják, a vállalkozások a hatékonyság növeléséből keletkező bevételre tiszta profitként tekintenek, és nem magától értetődik, hogy a munkavállalók is igazságos mértékben részesülnek a bővülésből. 

Mivel hazánkban a szakszervezetiség és a munkavállalók egyéni érdekérvényesítő képessége is gyenge, az állam feladata megoldást találni arra, hogy a liberálisabb gazdaságpolitika ne csak a növekedést ösztönözze, hanem valóban javuljon az életszínvonal, a közérzet. Ezt támogatja az euró bevezetéséhez szükséges inflációs politika is, amelyben az MNB partnere a kormánynak, valamint az uniós fejlesztési források. 

A volt szocialista országokban a nyugati jólétet kiépítő modellek azért vezettek sokszor kormánybukáshoz, mert az emberek nem érezték úgy, hogy ők is részesülnének a piaci alapú növekedésből. Magyarország a jelek szerint nemcsak a politikai, de a gazdasági irányváltással is Lengyelország példáját követi.

Nyitókép: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter megerősítette, megtartják az Orbán-kormányok jóléti intézkedéseit és egy darabig a szabályozott árakat is
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert