Öt vizsgálóbizottságot állítana fel a Tisza Párt.
Az Országgyűlés kedden indítja a heti munkát, a napirend elfogadása után a képviselők több, a Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállításáról is dönthetnek – írja a Vg.hu. Az országgyűlési törvény alapján ezek létrehozásáról vita nélkül határoz a parlament. A határozati javaslatok szerint öt vizsgálóbizottság kerülhet napirendre. Ezek közül az egyik a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, egy másik a kegyelmi ügy felelőseit vizsgálná. Külön testület foglalkozhatna a spontán privatizációval és a közvagyon elvesztésével, valamint az MNB működésével kapcsolatos visszaélések feltárásával is. Az ötödik kezdeményezés a végrehajtási visszaélések kivizsgálását célozza.
A keddi ülésen Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi ügyéről is dönthetnek.
A fideszes politikus korábban arról beszélt, hogy maga is meg fogja szavazni mentelmi jogának kiadását, úgy fogalmazott: Magyar Péterrel szemben ő nem bújik a mentelmi joga mögé. A határozathozatalokat követően az azonnali kérdések és válaszok órája következik, majd félórás időkeretben kérdések hangzanak el.
A hét másik, szerdai ülésen kiemelt politikai ügye az alaptörvény tizenhatodik módosításának vitája lehet. A javaslatot Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora nyújtotta be. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy két ciklusban maximálná a miniszterelnöki mandátumot, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Ez azt jelentené, hogy a szabály Orbán Viktorra is vonatkozna. Magyar Péter a kampányban többször beszélt arról, hogy választási győzelem esetén az alaptörvényben korlátoznák a miniszterelnöki ciklusok számát. A Tisza Párt korábban azzal indokolta az elképzelést, hogy korlátozni kell a hatalomkoncentrációt. A bírálók szerint ugyanakkor a javaslat politikai célja Orbán Viktor esetleges visszatérésének kizárása lehet.
Ezt is ajánljuk a témában
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
Az alaptörvény-módosítás megalapozná a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, emellett rögzítené, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák vagyona nemzeti vagyon.
Mint arról a Mandiner is beszámolt: Gulyás Gergely korábban különösen aggasztónak nevezte az alaptörvény R) cikk (4) bekezdésének teljes törlését. Értelmezése szerint ez nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését készítené elő, hanem azt az alkotmányos alapot is megszüntetné, amely eddig lehetővé tette
Gulyás szerint mindebből az következik, hogy a Tisza-kormány hosszabb távon el akarja fogadni az európai migrációs paktumot. A politikus úgy véli, ez ellentétes lenne Magyarország érdekeivel és a Tisza Párt kampányban tett ígéreteivel is, mivel szerinte korábban azt állították, hogy nem változtatnának a Fidesz–KDNP-kormányok által képviselt szigorú migrációs politikán.
Nyitókép forrása: Kocsis Máté Facebook-oldala
Egyelőre nem sok kormányzást láttunk. Kovács András írása.
A „Lex Orbánként” elhíresült javaslat sokak szerint nem felel meg az európai jogállami normáknak. A Fidesz frakcióvezetője a Mandiner kérdésére elmondta, ezzel szembesíteni kell az európai fórumokat.
A Fidesz határozattervezetet nyújtott be a migrációs paktum ellen. Az ellenzéki párt frakcióvezetője a vitnyédi migránstáborral kapcsolatos vádakra is reagált.
Amikor az egész világban jelentős kataklizmák történnek, nem nézhetünk lehúzott redőny mögött egy végtelenített Netflix-sorozatot, mert a valóság ránk rúgja az ajtót.
Magyar Péter a kormányülések jegyzőkönyveire hivatkozva azt állította: hogy az Orbán-kormány átvette volna a migrációs paktum szabályait.
A kérdés az, hogy a fiatalok saját lakáshoz jutását segítené, vagy inkább a nagybefektetők ingatlanállományát növelné.
Orbán Viktor a vallásszabadságra hivatkozott.
2025-ben bár az uniós források sor üresen maradt a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány beszámolójában, de ennek ellenére sem szűkölködtek: több mint 980 milliós támogatás ütötte a markukat.
A „Lex Orbánként” elhíresült javaslat sokak szerint nem felel meg az európai jogállami normáknak. A Fidesz frakcióvezetője a Mandiner kérdésére elmondta, ezzel szembesíteni kell az európai fórumokat.
