Így még biztosan nem hallhatta a Bajnokok Ligája himnuszát – világszámra készül hatszáz magyar citerás

Miért pont a citera?

Több mint fél éve kezdődött a gondolatcsíra kibontása Trencsényi Tímea zenepedagógussal, a Rétközi Ifjúsági és Kulturális Egyesület művészeti vezetőjével közösen. Ő volt az, aki 2024-ben Nyíregyházán megszervezte az első magyarországi citerás rekordot; akkor 201 zenész játszotta és énekelte egyszerre a Zöld erdőben, de magos a juharfa kezdetű népdalt. Amikor összefutottunk egy népzenei találkozón, megkérdeztem tőle, mikor csináljuk meg a következő, még nagyobb találkozót. Félig tréfából, félig komolyan, mert annyira lenyűgözött, hogy néhány segítőtársával milyen komoly ünnepet hoztak létre két évvel ezelőtt: túlzás nélkül fantasztikus élmény volt nemcsak a muzsikálóknak, de a nézőként-hallgatóként jelen lévőknek is. 

Már akkor a budapesti Bajnokok Ligája-döntőre gondolták ezt időzíteni?

Mindenképpen szerettük volna, ha egy másik világra szóló eseménnyel tudjuk párosítani ezt a maga nemében ugyancsak világra szóló kulturális rendezvényt. Hiszen nem kisebbet álmodtunk, mint hogy egy újabb, hivatalos Guinness-rekord szülessen a Legnagyobb Citeraegyüttes néven. Akkor ugrott be a május 30-i BL-döntő mint a legalkalmasabb időpont a mi csúcsrangadónk számára is 

És ahol ráadásul a BL himnusza is elhangzik olyan körülmények között, ahogyan a világon még biztosan senki nem hallhatta.

Eredetileg arról álmodtam, hogy Tony Britten csodálatos szerzeményét a mérkőzésen adjuk elő hungarikum népi hangszerek, azaz a tárogató és a magyar cimbalom, illetve citerák, hegedűk kíséretében, népi énekkórussal kiegészítve. Az Európai Labdarúgó-szövetség, vagyis az UEFA azonban ezt nem engedélyezte, mondván, mindig a kiemelt szponzorok határozzák meg az ünnepi tartalmat. Így találtuk ki, hogy akkor egy egész délutános programfolyamot szervezünk a Legnagyobb Citeraegyüttes Guinness-rekord-állítási kísérlete köré. Itt megszólal majd többek között a BL-himnusz is, a jogszabályok adta keretek között áthangszerelve. 

Hány citerás érkezik ezen a napon a budai Vár Oroszlános udvarába?

Közel járunk a hatszáz regisztrált résztvevőhöz. Euforikus boldogsággal tölt el, hogy erről beszélhetek: gyakorlatilag a Kárpát-medence teljes citerás közössége összefogott. A legtöbben a jelenlegi Magyarországról jönnek, és várunk szép számmal muzsikusokat a Muravidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Felvidékről is; a határon túlról sokan először járnak majd Budapesten. 

A legnagyobb citerás csoport, a Szakajtó Szolnoki Népzenei Műhely képviseletében harminc fővel jelentkezett be, az apagyi Vivaldi Alapfokú Iskola csapata csupán eggyel maradt le tőlük, a bronzérem a gyúróiaké huszonöt citerással. Vagyis ez tényleg nagyon komoly, ha úgy tetszik, a nemzeti összefogást, összetartozást is erősítő történet. Aminek nem titkolt célja a hangszer népszerűsítése mellett a fiatalabb generációk megszólítása. Hogy élőben megérezzék, a virtuális világon túl a valóságosban is micsoda jó lehetőségek vannak.

A hatszáz jelentkező azt mutatja, hogy ezt sokan már most is tudják, érzik. Mennyire van ma divatja a népi hangszereknek és benne hangsúlyosan a citerának?

Egyelőre nem kell aggódni az eltűnésétől. Az a tulajdonsága, ami régen is kedveltté tette, vagyis hogy bizonyos szintig könnyű rajta megtanulni játszani, sőt a hegedűvel ellentétben akár egy parasztember is el tudta otthon, házilag készíteni, a jelenben is vonzóvá teszi. Csak kiegészítésként, mi most a magyar citeráról beszélünk, ami elég sokrétű. A legtöbbet használt és hangolt a C-G alapú változat, a rekordállításon is ezen játszik majd mindenki.

Milyen dallamokat?

Életigenlő, energiafelszabadító szatmári népzenét, köztük a már említett, Pál István Szalonnáéknak köszönhetően szélesebb körben is slágerré lett Zöld erdőben de magos kezdetű népdalt, amihez természetesen énekesek is csatlakoznak. A citera népszerűségét pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy 

A hangszereket illetően is széles lesz a paletta: a délután folyamán láthatunk majd hasas citerát, kis és nagyfejes citerát, paraszt- és koncertciterát. Utóbbit a Pannónia Citerazenekar által; úgy alakították ki a hangzásvilágukat és a hangszerparkjukat basszus-. brácsa és prím citerával, hogy egy komplett népi zenekarra hasonlítanak.

Visszatérve a rekordállításra, ki és hogyan fogja ezt hitelesíteni?

Rendkívül szigorúak a feltételek, épp a múlt héten kellett még százhúsz méternyi kerítést beszereznem, mert a citerások és a közönség egy centire sem folyhat egybe. Emellett hét, bármely egyesülettől, iskolától teljesen független bírót kell kiállítanunk, és két zenei végzettségű felügyelőt; utóbbiak számolják klikkerrel az érkező zenészeket. És csak ezek után jönnek a konkrétan a kísérlethez kötődő Guinness-kritériumok.

Mik ezek?

Mindennek egy helyszínen kell történnie, ami ez esetben adott, az Oroszlános udvar ezer négyzetméterét béreltük ki. Az összes résztvevőnek ugyanazt a művet kell egyszerre megszólaltatnia – senkinek nem lehet a keze a hangszer fölött –  egy szólamban egy zenei vezető irányításával, aki csakúgy, mint két éve a dallamokat is kiválogató Nauner-Agárdi Éva lesz. A zenei anyagot a regisztráció után mindenki előre megkapta, 

Nem érvényes a próbálkozás akkor sem, ha öt percnél kevesebb ideig tart; jelen állás szerint öt és fél perccel számolunk. Az egész tisztaságát egy, a Giunness által küldött, esetünkben Törökországból érkező ellenőr végig felügyeli, aztán – remélhetőleg – negyven perccel a kísérlet után bejelenti annak sikerültét. Aztán jön az utómunka, azaz a nem kevésbé szigorúan szabályozott dokumentáció kiállítása a Guinness felé, nemcsak írásos, de fotós és videós formában is. 

Milyen hozadéka lehet mindennek azonkívül, hogy bizonyosan nagyon jól fog festeni az összkép?

A Guinness World Records közösségi felületeit milliók követik szerte a földön, a Tiktok-csatornájuknak 28,5, a Facebook-oldaluknak 44, a YouTube-felületüknek 13 millió követője van. Nem elképzelhetetlen, hogy miután a mi videónk kikerül ezekre, benne a sok száz citerással és a budai Vár teljes pompájával, 

Nyitókép: 2024-ben Nyíregyházán szervezték meg az első magyarországi citerás rekordot; akkor 201 zenész játszotta és énekelte egyszerre a Zöld erdőben, de magos a juharfa kezdetű népdalt. (Fotó: Mike György)